Hirdetés

Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 35.500 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

  • Fall: VÉGRE! :D www.dibook.hu/konyv/Goliat (2014.07.24. 14:45) Könyvradar!
  • Komavary: (A legjobb persze, hogy az emailértestő lenyelte a kacsacsőrök közé tett címet) (2014.07.23. 10:11) Könyvradar!
  • Komavary: @Dworkyll: :) #hülyejogtulajok (2014.07.23. 10:11) Könyvradar!
  • Dworkyll: @Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi: Ahogy azt Morpheus is megmondta, "there is a ... (2014.07.23. 09:45) Villámposzt: kindle unlimited - könyvtár havi tíz dollárért
  • Dworkyll: @Komavary: Ha már a tördelésnél tarttunk, tudod mekkora strapa volt a </Harmóniát> xml konfo... (2014.07.23. 09:40) Könyvradar!
  • Don Spritz: @Don Spritz: (2014.07.23. 07:48) Derült égből (mobi) szótár
  • Komavary: @Dworkyll: Hát, szerintem hamarabb túlteszik magukat egy nem angolszász néven, mint a kötet magyar... (2014.07.23. 05:08) Könyvradar!
  • Utolsó 20

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (1) adásvétel (1) adobe (7) ad astra (15) áfa (9) agave (22) ajándék (4) akció (9) aldiko (1) alex (1) alexandra (2) állás (1) amazon (55) android (8) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (16) asus (1) athena (1) atlantis (1) aura (1) avana (1) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bemutató (7) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (2) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (7) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (5) calibre (4) ces (1) cikkajánló (4) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) cybook (7) deltavision (1) dibook (9) digitalbooks (12) diploma (1) diszlexia (1) dr1000 (1) dr800 (2) drm (31) e-könyv (1) e-könyvészet (6) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (2) eclicto (2) édesvíz (1) edge (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (29) elméleti kérdések (72) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (57) események (7) eslick (1) etikett (1) EU (2) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (4) e papír (9) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (15) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) fontok (4) formátum (4) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) GABO (1) galaktika (7) galaxytab (1) Gitden (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) gyakorlati kérdések (57) gyártástechnológia (21) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) hármas könyvelés (4) harry potter (1) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (1) infografika (2) introverziók (15) ipad (17) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (4) irex (5) iriver (4) irodalom (1) ismeretterjesztés (3) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (2) jumbo (1) karácsony (5) képregény (1) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (60) kindlegen (1) kindle dx (6) kindle fire (2) kindle wifi (5) kisepika (1) kleinheincz (5) kobo (7) kölcsönzés (1) kondor (2) konteo (1) könyvajánló (6) könyvhét (12) könyvkiadás (104) könyvmolyképző (7) könyvtár (6) koobe (33) közlemény (2) közösség (26) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (5) líra (2) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (2) makró (2) marvin (2) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (3) mese (2) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimediaplaza (23) n516 (1) nds (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (1) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (1) omikk (1) onyx (7) openinkpot (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (8) paypal (2) pda (3) pdf (8) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (15) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (1) publio (1) rádió (1) reb (1) rejtő (1) reklám (45) rendelés (2) re poszt (7) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (4) scida (1) scribd (1) SendToKindle (2) sf (11) sfmag (4) sfportal (18) sipix (1) slideware (1) sony (22) specifikáció (2) spiritualitás (1) stanza (8) stardict (2) story (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (1) színes (4) szótár (3) tab (1) tablet (6) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) telefon (1) teszt (55) textr (17) tft (7) tilos (1) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (4) typotex (3) t com (12) ulpius (6) vásárlás (11) vegyesfelvágott (12) vendégposzt (3) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) warez (6) wayteq (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Kindle WiFi-t pedig erre a képre kattintva lehet rendelni:

Blogajánló

Álláshirdetés: E-szolgáltatási igazgató, OSZK

2014.07.24. 23:27 Dworkyll

Ilyet sem csináltam eddig a blogon, de a hír igaz: az OSZK valóban igazgatót keres az elektronikus szolgáltásainak rendes fejlesztésére és működtetésére. A részletek itt olvashatóak:  https://kozigallas.gov.hu/pages/jobviewer.aspx?ID=ed5g7ug3h9 .

Szóval aki kedvet érez magában az ország legszebb ingatlanában dolgozni egy kifejezetten jövőorientált pozícióban, továbbá nem fél a számos nehézségtől (mert az lesz bőven, kezdve a kultúrpolitikai adok-kapokokkal, folytatva kiadókkal ápolt nem éppen felszültségmentes viszonnyal stb.) és még a feltételeknek is megfelel, az nyújtsa be gyorsan a pályázatát. A határidő augusztus 11. Részletek és a kapcsolattartás módjai a fenti linken olvashatóak.

Innen is sok sikert és kitartást kívánunk minden jelentkezőnek. (A tippért meg köszönet az Illetékes Olvasónak ;-)

Szólj hozzá!

Címkék: pályázat állás könyvtár oszk

Villámposzt: kindle unlimited - könyvtár havi tíz dollárért

2014.07.20. 09:23 Dworkyll

Amint arról már többen is beszámoltak, az Amazon újabb paradigmaváltó szolgáltatást indított, havi tíz dollárért korlátlanul lehet egy jelenleg 600.000 körüli címet tartalmazó könyv és hangoskönyvkészletből fogyasztani. Nem minden szerző és jogtulajdonos partner még ebben, jelenleg az Amazon közel 2.800.000 könyvet árul. Meg vagy 700.000 "rövid címet". Aki tehát havi egy könyvnél többet vásárolt náluk, az már jól jár. Sajnos a szolgáltatás, hasonlóan a többi jó kis átalánydíjas csomaghoz és megoldáshoz (pl NetFlix, Amazon Prime), csak az USÁ-ból elérhető. Még. Tervezik az expanziót.

Q: Is Kindle Unlimited available to customers living outside the US? 
A: Kindle Unlimited is currently available only to US customers but we plan to expand this service to other countries. Please stay tuned. 

Abból kiindulva, hogy a világ civilizáltabbik felén egyre-másra nyílnak a hasonló szolgáltatások, pl Scribd Unlimited 9 dollárért, vagy az Amazon Prime sem most indult, talán nem annyire elvetemült gondolat azt feltételezni, hogy ez az az üzleti modell, ami képes felvenni a kesztyűt a warezvilággal szemben, és jövedelmezőséget biztosítani, hosszú távon. Ebben nyilván az is benne van, hogy kell ehhez egy piacméret, ami nemhogy Magyarországon, de még Európában sincs meg.

Ezzel együtt ez egy izgalmas, roppant izgalmas fejlemény. Nemcsak a kiadóknak, de a könyvtáraknak is rendesen fel fogja adni a leckét. Szerintem.

 

3 komment

Címkék: amazon könyvtár könyvkiadás kindle

A nagy osztozkodás

2014.07.14. 21:56 Dworkyll

Talán közhelyszámba megy, hogy az e-könyvnek olcsóbbnak kell  lennie, mint a papírnak. Van egy ilyen közhiedelem, hogy mivel nincs egy anyagi manifesztáció a kezünkben, csak valami virtuális bithalmaz, amit ráadásul gyakorlatilag költség nélkül tárolhatunk és másolhatunk, akkor annak az előállítási költsége is a nullához illenék konvergálnia.

Már ez a percepció is erősen hibás alapokra épül: nagyon nagyon sok pénzt érnek hasonló "testetlen" dolgok, mint például a szoftverek. Nyilván nem tökéletes a párhuzam, egy szoftvert a legtöbb esetben direkt jövedelmtermelésre használnak, de azért láttunk már olyat is, hogy kifejezetten szabadidő-eltöltésre készített szoftver hozott dollárszázmilliókat. A szoftveriparban elég sokan dolgoznak, és ők képben vannak, hogy a jó kód előállítása finoman szólva is is eszköz- de főleg munkaigényes, következésképpen nem lehet olcsó, kivéve ha irgalmatlan nagy eladási számokat produkálnak: azaz ha az egységköltség lehet alacsony. Egy másik párhuzam lehet mondjuk a színház és a mozi, a "termék" ott nemcsak megfoghatatlan, de még "egyszer használatos is", az árak pedig vidáman a könyveké fölött vannak.

A könyvszakma, legalábbis Magyarországon sajnos nagyon távol ragadt ettől a helyzettől. Először is a példányszámok estek vissza nagyon, komolyan kepesztenie kell egy címnek, hogy a nullszaldót érő 1000-2000 példányos lécet átvigye. A megjelent címek nagyobbik része nem is viszi át: nagyon leegyszerűsítve a képletet tíz megjelent könyvet három sikeres tart el, ha a költségeket a címekre vetítjük, akkor tízből hét veszteséges.

A második, és ez már nem magyar sajátosság, hogy az e-könyveket mindenki alacsonyabb költségűnek véli (némi alappal persze) mint a nyomtatottat. És azzal a lendülettel be is jelentkezik erre az árelőnyre. Nézzük tételesen:

  • Szerző és/vagy jogtulajdonos: egy papírkönyv forgalomarányos jogdíja (royalty) durván 6-12%, de lehet alkudni. Ugyanez elektronikus példányokra 25-50%!! Nyilván az utóbbit a bestsellerírók és jogkezelőik próbálják elkérni, de a magyar viszonyok között ezt lehetetlen kigazdálkodni, ergo az ilyen ligában próbálkozó címek sosem fognak megjelenni legálisan. (Kis könnyítés, hogy a papírkönyvek royaltyját előre szokás fizetni, az eleltronikust utólag, ha amúgy papírjogot is vettek).
  • Pártunk és kormányunk: a papírkönyv ÁFÁ-ja 5%, az elektronikusé 27%. Pártunk és kormányunk mentségére legyen szólva, ez egy páneurópai hülyeség. Mi meg ugye nem vagyunk annyira tökösek, mint a luxemburgiak vagy a franciák, pedig mennyivel nagyobbat nyerhetnénk. Már százalékban.
  • Az olvasók maguk: mennyire tipikus fordulat, hogy valaki kijelenti, hogy ő bizony nem ad többet e-könyvért, mint 500-1000, esetleg 2000 forintokat, ha ugyan hajlandó egyáltalán fizetni, és nem az nCore-ról vagy valami más warezhelyről pakolja tele az olvasóját. Hiszen az neki jár.
  • A kiadók. Nekik is létszükséglet a költség- és profitviszonyaikon javítani, ha életben akarnak maradni, tőlük sajnálom legkevésbé a virtuális könyvek jelentette költségmegtakarítást.

Érdemes egy kicsit belenézni, hogy miből is áll össze a manapság (sajnos) már nem is annyira istentől elrugaszkodott 3000 Ft környéki borítóár. Nagyon nem fejteném ezt ki, Professzore olvtárs megtette ezt anno. A lényeg, hogy maga a nyomtatási költség (gondolom a technológia fejlődés és a kőkemény piaci verseny hatására) meglepően visszaesett: egy átlagos méretű és példányszámű puhafedeles könyv 100-200 forintért nyomtatható, 300 forint környékén meg már keménytáblás is gyártatható. Nyilván ezek nem abszolút számok, erősen függ ez az aktuális példényszámtól, a mérettől, az alkamazott technológiáktól, papírminőségtől stb., de a nagyságrendre azért lehet belőlük következtetni. Ezzel szemben a nagykereskedelmi árrés (aminek számos anomáliájáról olvashattunk már mondjuk itt és itt pl.) na az szépen 50% fölé kúszott. 50%!! Kénytelen vagyok megint az informatikából példálózni, a PC világban a 10%-os árrésért is összeteszik a forgalmazók a kezüket, és a legtöbbször csak akkor vesznek készletre valamit, ha azt el is adták. Na igen, videokártyát nem impulzusvásárlók vesznek ;-)

A szöveg előkészítésének a költsége: jogvásárlás, fordítás, szerkesztés, korrektúra, műszaki szerkesztés gyakorlatilag független a formátumtól, talán csak a műszaki szerkesztés lehet olcsóbb az elektronikus kiadásoknál, lévén nem kell laponként megtervezni a lapképet.

Azaz van még mit fogni a magyar könyvárakon, de az nem annyira a nyomtatási költség további csökkentésével (logisztikával, raktározással most nem számoltam, ahogyan szerver- és sávszélességbérléssel sem), hanem sokkal inkább a nagykereskedelmi rendszer átalakításával.

Ez a nagy osztozkodósdi pedig már nem sokáig lesz érdekes. Csak azért akartam rávilágítani, hogy kiderüljön, senki sem vindikálhatja magának az költségcsökkenés jelentette árelőnyt teljesen, azon bizony még osztozni kell a többi piaci szereplővel. Idővel remélem ez persze majd szépen belesimul a klasszikus könyvpiaci sémákba: a jogtulajdonosok most már csomagban árulják a nyomtatott és az elektronikus jogokat, az EU-ban reszelgetik az ÁFA szabályokat (ez utóbbiból azért kinéz egy kis balhé, amikor 2015-től felugrik az Amazon meg az iTunes ÁFÁja 27%-ra). És végül az elektronikus formátum is beleolvad a mindennapi könyvkiadásba és könyvterjesztésbe: megtalálja a helyét az egyes formátumok között: ajándékba keménytáblást veszünk, gyerekeknek szineset, sok képpel és érdekes tipográfiával, szórakoztató irodalmat, saját célra, meg megjelenés után tíz másodperccel meg elektronikust.

34 komment

Címkék: áfa könyvkiadás elméleti kérdések

Introverziók: Az egyszer olvasós könyvek

2014.06.30. 10:21 Dworkyll

Szokásommal ellentétben most egy kicsit foglalkoznék a könyvek tartalmi vonatkozásaival, illetve azok lehetséges kihatásával a formátumra.

Kezdjük ott, hogy a dolog szubjektív. Vannak jó könyvek és rossz könyvek, de ezt mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy egy adott címet hova sorol ezen a skálán. Én úgy definiálom a rossz könyvet - szigorúan fogyasztási szempontból - hogy amelyeknek a lerakása után már bánom, hogy annyi időt fordítottam rá, ameddig elolvastam. A rossz könyv legnagyobb baja, hogy más, értékesebb időtöltésektől, dolgoktól vonja el az időt, az odafigyelést, a pénzt. Ezért ha egyértelműen rossz valami, akkor valahol pocsékolás azt végigolvasni. A "veszteségeket" le kell írni, és tovább kell lépni valami pozitívabb irányba.

A jó könyvek értelemszerűen ennek az ellentétei: amik elolvasása után azt érezzük, hogy érdemes volt rájuk szánni az időt, a figyelmet, mert az épülésünkre szolgáltak, vagy szórakoztattak. Jó érzéseket hagynak maguk után, nem kellemetleneket. De még a jó könyvek halmazát is tovább lehet bontani.

Az egyikben vannak azok, amiket végtelenszer újra lehet olvasni. A "klasszikusok". Én pl. tényleg szeretem Jókai "slágeres" regényeit, az Egy magyar nábobot vagy a Fekete gyémántokat (tőzsdebubusok figyelmébe ajánlom ez utóbbit, olyan határidős ügyletekkel foglalkozó machinációk vannak benne, hogy Soros György is megnyalná mind a tíz ujját), de pl. sokszor olvastam Scottól az Ivanhoe-t is. Egy klasszikusnak nem kell feltétlenül 100+ évesnek lennie, hasonlóan rajongok Tim Willocks regényeiért, vagy a magyar spekulatív fikcióért a 90-es évekből, Gáspár András és Kornya Zsolt munkásságáért (akármilyen álnéven publikálták ;-).

A másik csoportba azokat a könyvelet sorolnám, amiket szintén fontosnak, értékesnek vagy hasznosnak találtam, de amikől olvasás után azt érzem, hogy az elkövetkező öt-tíz évben nem fogom újra olvasni őket. A szomorúság, a dráma is lehet szép, de ha lehet, mértékkel fogyasztom. Ilyen volt például John le Carré Karla-trilógiája. Nagyon rendben volt, egy másodpercig sem bántam meg hogy le Carrét olvastam, sőt még fogok is, de nem sűrűn.

Az "egyszer használatos" kultúrafogyasztás korántsem példa nélküli, egy-egy színházi előadást, koncertet csak egyszer nézünk meg. (Mondjuk ha minden héten lenne Pink Floyd vagy Deep Purple koncert a környéken, ezt lehet, hogy újragondolnám ;-)

Jöhet hát akkor a százezer forintos kérdés: mi köze a fenti fejtegetésnek az e-könyvekhez? A dolog egyszerű. A rossz könyvön az elektronikus formátum sem segít. Ha "véletlenül" egy nem kereskedelmi verziót olvasva jutunk erre az értékítéletre, legalább az az elégtételünk lehet meg, hogy nem vesztegettünk anyagiakat (csak időt és energát) az elolvasásukkal. Kifordítva a tételt azért adja magát, hogyha értékesnek gondoltunk egy könyvet, akkor azt illő ellentételezni, akárhogy. Sok elkötelezett, de nem agyonfizetett ember dolgozik ám azon, hogy mi könyvet vehessünk a kezünkbe. Erre a célra javaslom a kiadótól történő direkt vásárlást, akkor kerül a legtöbb pénz az eredeti munkavégzőkhöz.

A "sokszor olvasós" jó könyvek elektronikus változataiban az a jó, hogy mindig nálunk lehetnek. Akár egy olvasón, azok sem túl nagyok, akár egy tableten, vagy telefonon. Mindig van napközben olyan üresjárat, ahol lehet olvasni. A tömegközlekedés adja magát, de olvastam én már boltban, sorban állás közben, vagy színházi előadás szünetében, amikor a közönség megtapasztalhatja hogy a mosdók áteresztőképessége jelentősen különbözik a férfi-női vonalon.

Az "egyszer olvasós" könyvek villanyverzióival meg meglesz az az előny, hogy nem fognak odakövülni a polcra, ahonnan csak szökőévente kerülnek le, (kivéve a rendszeres leporolást, ugye). Nem kell kerülgetni őket, nem kell költözéskor újra és újra átcsomagolni. Igaz, elajándékozni sem lehet őket, sem villogni velük a vendégek előtt. De ha valamiért mégis elővennénk őket, egy hangulatot vagy egy idézetet keresve, akkor sem kell messzire menni értük.

Szerintem.

Igen, ez is egylövetű.

5 komment

Címkék: elméleti kérdések introverziók

Heuréka: versenyképes méretű mobik!

2014.06.16. 00:19 Dworkyll

Bocs, ez most szubjekítv lesz.

Jó volt ez a Könyvhét, sok okos emberrel beszélgethettem, mindenféle ekönyves huncutságokról, gyártástechnológiáról is. Megtárgyaltuk, hogy a Kindlegen valamiért a duplájára fújja a (fontbeágyazás miatt) amúgy sem kicsi epubokat. Előkerült a kindlestrip nevű python szkript, ami (egy 2.x-es python futtató installálása után) kivág egy csomó redundanciát a Kindlegen mobijából.

Hallani hallottam már róla, de nem nagyon akaródzott egy újabb script környezetet felrakni. Hát most felraktam. De lekéstem, olyan nagyon már nem is kell. Kiderült, hogy a Kindlegennek vagy egy olyan opciója, ami eleve kihagyja a forrás redundáns beágyazását. Ez a

-dont_append_source

nevű kis opció, megfejelve a -c2 tömörítéskapcsolóval az epubbal versenyképes méretű mobit eredményez. Kicsit még mindig nagyob, de már sokkal jobban használható.

Aki az Amazon KDP programjába dolgozik, az nyugodtan kihagyhatja ezt a strippelést, a föltöltéshez a Kindlegen standard tökéletes, ott az Amazon fogja levágni értékesítéskor a redundanciát. Aki viszont magának konvertál epubból mobit, annak nagyon jól jöhet ez az opció. 

Aki eleve a duplázott mobit kap, annak marad a kindlestrip.

Teszi mindezt úgy, hogy az eredeti tartalom és formázás, ami az epubban benne volt, ide értve a fontbeágyazást is, az mind megmarad! A kindlestrip és a dont_append_source tényleg csak a redundanciát szünteti meg. Hamarosan össze kell eresztenem az így készült mobit pár natív prc-vel, értelemszerűen ott a fontbeágyazás nem játszik.

És ha már a fontoknál tartunk, szintén a napok felfedezése volt két font is. Előbb a Droid Sans "dőlt" hiányosságának a kiváltására találtam az Open Sans nevűt, míg ma egy nálamnál sokkal sokkal avatottabb kezű "bookproducer" mutatott rá arra, hogy a Charis Sil mennyire nem menő (főleg az elképesztő mérete miatt), tegyek egy próbát a Noto Seriffel.

Én így teszek, tegyetek így ti is :-) Kíváncsi vagyok a tapasztalataitokra.

10 komment

Címkék: fontok gyakorlati kérdések gyártástechnológia kindlegen

Villámposzt: Könyvhét (és uborkaszezon) előtt

2014.06.12. 22:01 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban,

nyakunkon a Könyvhét (és a nyár) és van pár érdekesség ekönyv-fronton is. A Könyvhét a karácsonyi könyvorgia utáni legnagyobb papírfesztivál, szegény kiadók májusban csapágyasra hajtották magukat, hogy a nagyérdeműt minél jobban le tudják nyűgözni. Mármost a Könyvhét weboldalának végtelenül ordenáré designja ellenére azért van remény az ekönyvet fogyasztóknak is, mert egyrészt jelennek meg kifejezetten a hétre ekönyvek is:

Bertók László  Ott mi van? Magvető
Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk változat Magvető
Fehér Renátó Garázsmenet Magvető
Horváth László Imre Lett este és lett reggel Magvető
Kiss Tibor Noé Aludnod kellene Magvető
Kovács András Ferenc York napsütése zengő tombolás Magvető
Krusovszky Dénes A fiúk országa Magvető
Lángh Júlia Macskák és férfiak Magvető
Rakovszky Zsuzsa  Szilánkok Magvető
Szabó T. Anna Kerített tér Magvető
Tóth Kinga All Machine Magvető
Király Levente (szerk.) Körkép 2014 Magvető
Szegő János (szerk.) Szép versek 2014 Magvető
Bartók Imre A nyúl éve Libri Kiadó
Lanczkor Gábor Folyamisten Libri Kiadó
Lévai Balázs Lovasi - Idáig tudom a történetet Libri Kiadó
Irvin D. Yalom Szerelemhóhér Park Kiadó
Kövesi Péter  A vaskorona Tarandus Kiadó
Dr. Tarr Ferenc Egy szívsebész naplója Tarandus Kiadó

 

Másrészt jönnek ki olyan könyvek, például az Agavétól elektronikusan is, amik először papíron jelennek meg. Ezek közül az egyik legizgalmasabb Baráth Katalin legújabb regénye Dávid Veronról, aminek a címe nem Pink Pikula (TM), hanem Arany Cimbalom. A szerző szombaton 15.00-től dedikálja a papírkiadást, de ha valaki esetleg egy elektronikus dedikált példányra gyorsul, azt is meg tudjuk oldani (egy kis időbeni csúszással) csak kérjétek szépen. Betyárjó olvasmány, annyit mondhatok ;-)

Aki pedig régi hiányosságokat pótolna, annak ott vannak a korábban megjelent címekre adott kedvezmények:

1. 50% kedvezmény az Adamo Books összes ekönyvére. (157 cím)
2. 30% kedvezmény az összes Ulpius ekönyvre (198 cím)
3. 25% kedvezmény a Fapadoskönyv.hu ekönyveire (260 cím)

Vegyük észre, az Ulpius már majdnem kétszáznál tart! Összesen több mint 600 cím akciós most, de csak 16-ig.

És végül de nem utolsósorban a verebek a Koobe.hu-ról azt kezdték csiripelni, hogy a nem túl távoli jövőben érkezik a Boox modellek közé egy űber-állat modell, a T68 Lynx. Igen, a 68 a modellnévben azt jelenti, hogy 6,8" a kijelzője, továbbá 1440x1080 pixeles és háttérvilágított, (pont mint a Kobo Aura HD). Natív epub parsere van (hogy milyen, azt majd meglátjuk), és mivel Android alapokra épült, működik a Google Play, és elvileg lehet rá mindenféle más olvasó appot is installálni a Pocketbooktól a Kindle for Androidig. Ezenkívül telerakták minden extrával, mint a déli buszt: mp3 lejátszó, text-to-speech, MicroSD slot, Bluetooth a kihangosításhoz, stb. Ez bizony egy eInk tablet.

 

16 komment

Címkék: reklám könyvhét könyvajánló ulpius koobe boox

Eközben a hanyatló nyugaton

2014.05.31. 05:45 Dworkyll

Épp most zajlik a nagy vízen túl a a Book Expo of America, ahol a sok esemény mellett Tom Doherty, a Tor Books beszéde volt eddig a legérdekesebb az e-könyvekben utazók számára, amit az IDPF párhuzamosan megtartott konferenciáján vezetett elő. 

A súlyát az adta az ő kis elővezetésének, hogy két éve mondott le a Tor a kemény DRM használatáról, és két év már elég nagy idő ahhoz, hogy piaci perspektívába helyezze ezt a döntést. (Nem piaci már két éve is volt, pl. a Baen világ életében DRM nélkül nyomta az anyagait, és a mai napig kínálja mára már olyan egzotikusnak számító formátumban, mint a lit vagy az lrf is.).

Doherty szerint pedig az eredmény a következő:

“...the lack of DRM in Tor ebooks has not increased the amount of Tor books available online illegally, nor has it visibly hurt sales.”

Más világ ez ott, na. Mert nem csak hogy teljes gőzzel tudják nyomni odakint ekönyv-témát, de a generált bevétel (meg az egész gazdasági közeg) megengedi nekik hogy kísérletezzenek. Ilyen kísérlete volt a Tor-nak, hogy tavaly év elején először csak folytatásokban adta ki Scalzi eddigi utolsó Vének Háborúja-regényét. A legújabb dobásuk pedig az imprint,  aminek az lenne a lényege, hogy piacra juttassák a novelláknál hosszabb, de a "rendes" regényeknél rövidebb kiadványokat, elősorban elektronikusan. Nem kispályáznak, tapasztalt szerkesztőket, designereket és PR-osokat, marketingeseket is keresnek ehhez a vállalkozáshoz.

És persze folytatják a klasszikus figyelemfelkeltő gyakorlatokat, az új Scalzi-könyv első öt (!!) fejezete érhető már el  ingyen (a huszonötből), plusz ugyanott háttérolvasmányok Irene Gallotól, meg magától Scalzitól. Az augusztus végi megjelenésig, amiből erős a gyanúm, hogy jó esetben világpremier is lehet, tudom ajánlani a Lázadás hangjait, amiből szintén lesz nemsokára hivatalos ekönyv. [UPDATE: már itt is vanÉs igen, ebbe is bele lehet olvasni, nem is keveset, az első dupla (pilot?) epizód teljes terjedelmében elérhető itt, magyarul. (A félreértések elkerülése végett, nem véletlenül fényezem a Lázadás hangjait, Pék Zolival ketten fordítottuk, és khmm, nem lett gyenge ;-) 

Szóval van remény.

(a Doherty-tippért meg köszönet Csillának)

11 komment

Címkék: reklám agave tor könyvkiadás scalzi

Élet nyolc collon, avagy tablet vs eInk

2014.05.05. 08:58 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban,

voltak nekem még szeptemberben néminemű vállalásaim arra nézve, hogy mit fogok az ősszel művelni. Igazából mindkét témát sikerült kipipálni, a szépségverseny még látványos is volt, csak annyi dolog jött még be ezek mellé (egy fél könyv lefordítása, Pék Zoli mellett, soktucat könyv legyártása, karácsony, új munkahely stb.) hogy a második toposzt, neveztesen az eInk vs tablet témát még nem sikerült megénekelni. Ezt próbálom pótolni most.

Előzmények

Mint azt már sokszor megírtam, nem vagyok ellensége a TFT-n való olvasásnak. Tavaly nyár végén megint nekiugrottam, hogy találjak egy százas, aktív kijelzős, olvasásra is használható platformot. Telefonból Androidot használok, ezért aztán (bár az akkori olvasó appokkal távolról sem voltam megelégedve, az egy szem Kindle for Androidtól eltekintve) adta magát, hogy az Androidos deszkák körül kezdjek el nézelődni. Az appok korlátossága mellett voltak még gondjaim. Az egyik, hogy a kijelzőkkel a Nexusokon kívül nem voltam megelégedve. Még a Samsung Galaxy Tabjain sem. Hiába, az a fránya Retina ebben a tekintetben nagyon magasra tette a mércét. A másik, hogy a deszkás androidok valamiért idegennek és nehézkesnek tűntek, azzal együtt, hogy akkorra már sok éves Froyo és ICS használó voltam, ráadásul többé kevésbe elégedett. Rá kellett jöjjek, hogy két dologgal lehet engem kikergetni a világból, iPhone-nal meg Androidos tablettel. Pech. Nem OS fanatikus vagyok, hanem funkcionális. És nagyon nem jön be a Nexus 7 féle nyújtott kijelző, noha amúgy a képminősége rendben van.

Aztán ősszel megjelent az iPad Mini Retina. Az iPad Mini mérete már régóta vonzott, csak az első generáció kijelzője pont attól szenvedett, mint az iPad 1-2, kis DPI, agresszíven használt élsimítással. És megjelent a Marvin, ami ugyan időközben fizetőssé vált, cserébe megtanult mindent, amit egy olvasó apptól elvárhattam: istentelen mennyiségű színt kezel, van saját színprofil, tud rendesen rendszerezni, működik a felhőszinkon, és ezer módon lehet anyagot rakni rá. 

Úgyhogy kénytelen voltam egy Retina Minit a fennhatóságomba vonni, és használni. Kijelző és app fronton fent vagyok a csúcson ugye, ennél jobb már nem is lehetne. Elvileg. 

A gyakorlatban azonban nem ilyen hipp-hopp volt az átállás. Az egyik oka ennek a méret. Érezhetően nagyobb és nehezebb, mint egy Paperwhite. A Paperwhite-ot még gond nélkül bevágom a combzsebembe, a Minit már nem. A másik, hogy míg a PW hetekig elvan töltés és wifi nélkül, az olvasnivalót pedig simán rámásolom egy filléres kábellel, hogy aztán egyetlen paranccsal rendet rakjak a strukturált könyvtáraim között, a Mini hálózat nélkül sajnos félkarú óriás. És ameddig a cégnél csak szupertitkosított vállalati wifi volt, egyszerűen kényelmetlen volt a használata. Olvasni persze lehetett rajta, de ha már tablet, olvastam volna rajta mást is. A lehetőségek hiánya volt a frusztráló. 

Az élet időközben úgy hozta, hogy most már napközben is látok normális wifit, így aztán a Mini is megtalálta helyét a  hátizsákomban. A Paperwhite mellett. És olvastam, amikor csak tehettem, sajnos ritkábban, mint szerettem volna.

Verdikt

A Mini nagyon jó kis szerkezet, egy meghatározott olvasási profilra. Jó a rapid, felszines olvasásra, jó vele belenézni a mindenféle wikikbe, online adatbázisokba, pl. IMDB, moziműsorokba, online újságokba, csak legyen a környéken wifi. Nagyon jó vele - a megfelelő alkalmazásokat használva - korrektúrázni, a Marvin és az iBooks is képes arra, hogy egy adott könyv összes kiemelését elküldje szépen rendszerezve egy adott címre. A Kindle ezt nem tudja. Parádés a reszponzivitása, ez megint olyan pont, amibe a Paperwhite-nél időről időre beleszakadok, hogy valamit elkezd a háttérben varázsolni, és misztikus hibákat dob. Szerencsére nem túl gyakran.

Jó, hogy a Marvin kezel saját színprofilt, még jobb lenne, ha ilyenkor nem vágná fölül a beégetett fontokat a sajátjaival. Hosszú évek óta először megint tudtam éjjel fekete alapon zöld betűkkel olvasni.

Megint csak a Marvinnal nagyon kellemesnek találtam, hogy a margókat szélsőségesen kicsire is vehettem, és aztán azt is megtanultam, hogy a nettó nyolc collos oldalkép-átló, főleg azzal a betűmérettel, amit olvasok, már kicsit sok is a jóból.

Jó képregényre, igaz arra talán a 10"-os kijelző még jobb. Képregényből nem fogyasztok túl sokat, de az Anomaly-t nem lehet kihagyni. (Ez önmaga tanulságos, minden platformra kijött).

Az akkuval soha nem volt gondom, átlag hetente egyszer-kétszer elég volt tölteni. A fényes üveg kijelző szintén elég ijesztő elsőre, de a tükröződéssel egyetlen egyszer volt problémám, amikor egy panorámaablak volt a hátam mögött. Mivel ebédeltem, akkor nem olvastam. Tény, hogy szabad térre nem ezt kell vinni olvasni, ott amúgy is annyi mindent lehet csinálni az olvasáson kívül. Hasznos még a smart cover, annak a filces-plüssös belső oldala szépen takarítja az ujjlenyomatokat.

Két gondom volt, ami említésre méltó. Az egyik, hogy a Retina Mini egy hangyányit nagyobb, mint a nem retina, és az a műanyag héj, amit a hátlap védelmére rendszeresítettem, az pár hónap alatt megadta magát, letöredezett a pereme (a reklám helye, az iCentre, ahol vettem, nagyon korrektül cserélte). A másik, hogy vannak játékok, pl. a hidden objectek, amiket 10 collra, és normál ujjakra méreteztek, na ezekkel szívás játszani a kisebb kijelzőn. 

De mindezekkel együtt sem érzem azt, hogy egy Mini feleslegessé tenne egy dedikált olvasót. Jó kis darab, nagyon sok mindenre használható, de mégis sokszor volt olyan, hogy a Mini maradt a hátizsákban, asztalon, és a Paperwhite jött velem. És ott tartok, hogy két (három) platformon, két formátumban olvasok. Nesze nekem.

Időközben ugyanis az Androidra is jelent meg remek olvasó app, a Pocketbook reader. Androidon nagyon nagyon rendben van, szintén enged saját színprofilt csinálni, meg a szokásos finomságok a felhőszinkrontól az annotálásig, sőt képregénynézegetésig. Ráadásul nem csak Androidon létezik, de iOS-en is. Viszont az iOS verzió elég sokkal rosszabb, mint az Android, kezdve azzal, hogy csak iPhone-ra létezik, iPadra csak optikai tuninggal (értsd: duplázom az iPhone képernyőjét) lehet felcsirikézni.

UPDATE 2014.05.05: Alighogy ekéztem, megérkezett a Pocketbook reader iPAdre portolt változata. A konfigurálhatóság még mindig nincs sehol az Androidos verzióhoz képest, de legalább a kihasználja a teljes képernyőt szépen. És persze a felhőszinkronra is várni kell még. iOSre még mindig a Marvin a nyerő.

Pedig ez lenne a következő nagy királyság, ha az amúgy online appjaim képesek lennének a platfomok közötti szinkronra. Amúgy Kindlemód ;-) 

Hasonló összevetések a nagyvilágból: A macworld csúsztatgat rendesen, keveri a Paperwhite-ot a Fire modellekkel, ha az összevetésekről van szó. A reader rocket meg sajnos kicsit idejétmúlt. Ez sem mai, viszont igen korrekt.

 

 

9 komment

Címkék: tft ipad kindle gyakorlati kérdések pocketbook ipad mini paperwhite

Villámposzt: ÁFA kilátások

2014.05.02. 20:42 Dworkyll

A németek belecsaptak a lecsóba, ugyanis április végén letolták a hangoskönyvek ÁFÁ-ját a kedvezményes kategóriába, és ezerrel lobbiznak az EU-nál, hogy az e-könyvekkel is ezt tegyék. Ahol ugye expliciten tiltják az e-könyvek kedvezményes adóztatását. Az EU egyik alapító tagja Luxemburg ott ül a franciákkal a szégyenpadon, amiért kedvezményes ÁFAkörbe sorolták az ekönyveket. Szegény luxemburgerek, hogy sajnálom őket, vajon az európai főhadiszállását hozzájuk költözető Amazon, Apple, Barnes and Noble, és Kobo meg tudja vigasztalni őket?

Jövőre azt vártam, hogy megjön az EU esze, és enged az e-könyv ÁFA kérdésében, ehelyett most az biztos, hogy január 1-től a célország ÁFÁját kell alkalmazni. (Most alapítanék Luxemburgban email szolgáltatót. Ja, nem is kell, már van.) Ebből persze az is következik ám, hogy az az AppStore-os vásárlásokon is felugrik az ÁFA január 1-től 15-ről 27 százalékra, ha a vásárló magyarnak látszik. Ezen azért érdemes lenne elgondolkozni néhány embernek, hogy a Taxand Magyarországgal példálózik, és hogy  január 1-től kinéz egy 12%-os emelkedés az importált digitális javakra.

(Az eredeti hír forrása Pixi tweetjében volt, köszönet érte)

1 komment

Címkék: áfa EU

Új tavasz, új kiadó, új könyvek

2014.04.16. 22:47 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban,

közeleg a Könyvfesztivál, és a kiadók - hál' istennek - csúcsra járatják a könyvkészítő gépezeteiket. Az ekönyv-piacon már régebb óta motorozó brigádok mellé pedig felzárkózóban van egy újabb kiadó, az ezoterikus-spirituális témákban igazából megkerülhetetlen Édesvíz. Ugyan ebben a zsánerben sem vagyok fogyasztó, de mindig jó látni, hogy egy a saját területén jól teljesítő társaság megindul az ekömyvek irányába.

Az Édesvíz könyvei először az ekönyv.hu-n bukkantak fel, de jönnek majd a DiBookon és más boltokban is.

Aki pedig "hagyományos módon", mondjuk minőségi lektűr olvasásával tartja karban a lelkét, az kezdhet melegíteni az Agave hamarosan megjelenő újdonságaira, legyen az klasszikus, mint Philip K. Dick, vagy modern, Ben Brooks. A werebek azt is csiripelik, hogy a Kossuth és az Ad Astra kiadó is fog izgalmasakat gurítani még az elkövetkező hónapban, például hamarosan érkezik a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei trilógia(?) második része, az Üresek városa, vagy éppen Charlie Strosstól az Accelerando.

Szóval maradjanak velünk, e-könyvekben gazdag tavaszunk lesz :-)

3 komment

Címkék: reklám könyvhét agave spiritualitás könyvkiadás sf édesvíz ekm dibook

Villámposzt: 2312

2014.04.08. 11:02 Dworkyll

Nnna, megint a scifisták jártak jól, megint kijött egy premiercím. Nekem csak azért akadt be, mert egy hónapja csak ez tudja áttörni az AdBlockert itt az index oldaldobozában (azaz jó kis kampány fut), és tessék, meg is jelent, elektronikusan is Kim Stanley Robinson 2312 című regénye. (Valamiért csak 2013-nak olvasom folyton, bisztos a dizglesziám miatt van). Az olvasói értékelésekhez javaslom a Moly.hu-t, vásárláshoz pedig a dibook-ot.

3 komment

Címkék: agave dibook könyvradar

Eközben a jognak asztalánál

2014.03.25. 23:19 Dworkyll

Bevallom, kicsit le vagyunk lassulva, pedig azért történnek itt érdekes dolgok.

A nyúl el-szem-te-le-ne-dett (*)

A könyvwarez témáról már sok szó esett, a dolog nem fekete-fehér, ez világos. Bizonyos esetekben hiányt pótol, más esetekben arra kényszeríti a kiadót, hogy megszakítsa egy sorozat kiadását. Ezen lehet sokat pörögni, sőt kell is. De vannak határok, amiket nem kéne átlépni. Ilyen például, hogy nem lopatunk el könyvet, és nem kérünk pénzt lopott holmiért. 

Próbáld ki új szolgáltatásunkat! 

Egy jelképes összegért megkeressük kedvenc könyved ePub változatát és elküldjük Neked.

 

1. Írd meg a ****@gmail.com címre a keresett könyv szerzőjét és címét!

 

2. Néhány órán belül megkeressük a könyvet és elhelyezzük egy biztonságos tárterületen.

 

3. Emailben elküldjük a linket ahonnan 0.69 EUR ellenében le tudod tölteni a könyvet. 

Ezt az összeget PayPal vagy bankkártya használatával fizetheted.
Csak akkor kell fizetned, ha letöltöd a könyvet.

Becsszó, ezt a levelet nem én találtam ki. Bónusztrekk, hogy ez az önérzetes és üzleti vénával is megáldott kultúrkalóz egy könyvszakmában is ismert, nem jelentéktelen szereplő neve mögé bújik. Van egy érzésem, hogy azzal jár jobban, ha a rendőrök kapják el hamarabb, és nem egy tapasztalt ukrán vagy szerb "rábeszélőember".

A rend éber őrei, és az ő tippjeik

Vannak ilyenek, találkoztam és beszéltem velük, teljesen jó arcok. Érdekes volt beszélgetni velük. Az kiderült, hogy 

  1. A könyvszakma finoman szólva is nincs a látóterükben. Sokkal fontosabb (értsd: sokkal több pénz van benne) a szoftver, a film, a zene.
  2. Egyedi letöltőkre, és itt maradjunk a könyveseknél, nem fognak vadászni, számos okból. A legkézenfekvőbb, hogy egy letöltőt, még ha véres verejtékkel el is kapnak, maximum egy szabálysértést tudnak ráverni, az értékhatár miatt.

De azért lett volna javaslatuk a könyvszakmának: az eredeti feltöltőt kell elkapni, mert az általa okozott kár már nem az egy példány ára, (amit a letöltő vagy megvett volna, vagy nem), hanem a komplett, az adott címhez tartozó elektronikus kiadási jogának "eltérítése". Az pedig már euróezrekben mérhető, megvan az értékhatár, és egy vehemensebb kiadó a nadrágot is leperelheti az illetőről, sőt még a büntetőjogot sem kell feltétlenül idekeverni.

Azaz ha a kiadók forintosítani tudják az e-jogok értékét, és miért ne tudnák, egy pár jól elhelyezett és jól megfogalmazott feljelentéssel tudnának azért izgalmakat okozni, legalábbis néhány őrült háza táján, akik névvel-címmel ellátva osztják meg szakmányban a könyveket.

A jó DRM

Félreértés ne essék, nem gondolom, hogy minden könyvkalózt kínpadra kéne vonni, vagy szét kéne perelni. De azt azért látni kell, hogy a könyvszakma jelentős része rendesen ki van véreztetve. Mire egy cím eljut az olvasóig, addig vékonypénzű emberek egy-két millió forintot simán beletolnak, és ha azt látják, hogy megjelenés után pár héttel már ingyen letölthető innen-onnan, akkor előbb-utóbb kihátrálnak majd a normális és érdekes kiadványok mögül, és marad a gyorsan pörgő szemét, ami olyan gyorsan bukkan föl és tűnik el, hogy ki sem derülhet, mennyire értéktelen.

Pedig időközben a tökéletes DRM-et is feltalálták már, igaz ezt is a zeneszakma, ha nem tévedek a Ninja Tune. Prezentálnám:

Ne oszd meg!

Mielőtt lemásolnád vagy feltöltenéd és megosztanád ezeket a felvételeket, légy szíves gondold végig egy pillanatra, mit csinálsz. Nem "csapást mérsz az idejét múlt szerzői jogra", és nem "szabadítod ki a tartalmat a nagyvállalatok karmaiból",  és nem is "népszerűsíted a felvételeinket a kedvünkért". Csak piszokul megnehezíted a nekünk dolgozó zenészek dolgát, hogy értelmes fizetést kapjanak azért a zenéért, amit elég jónak találtál ahhoz, hogy másokkal is megoszd. Piszokul megnehezíted egy független kiadó életét. Mi senkit nem próbálunk meg "levenni", az összes hasznunkat elfelezzük a nekünk dolgozó művészekkel, hogy olyan zenét adhassunk ki, amiben mi is hiszünk.

 Szerintem ennél jobb üzenet nem kell. 

 

44 komment

Címkék: drm warez

Olvass e-könyvet a héten! 2014

2014.03.02. 09:34 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban,

tavaly már volt ilyen, és szerencsére az idén sem marad el az e-könyv olvasás hete. Nem vagyunk olyan szerencsések, mint a norvégok, ahol a 250.000 ingyenes hozzáférhetővé tételébe vágták bele a (viking) fejszéjüket, de azért a magyar forgalmazók is próbálnak valamivel kedveskedni az olvasóiknak, mától jövő szombatig.

A dolog azért hasonlít a világ fejlettebbik részének kampányaira, ugyanis a kedvezmények a mai naptól folyamatosak lesznek egy hétig, viszont minden nap más és más címet érint. Az iTunes-on szokott lenni hasonló karácsonykor. Más szóval érdemes lesz egész héten visszanézegetni akár ide, akár be az egyes ekönyv-boltokba, hogy értesüljünk a napi akciókról.

Kis háttér a mostani akcióról. A könyvszakma egyszer már lábonlőtte magát azzal, hogy folyamatosan akciózik, manapság már csak a szemérmetlenül gazdagok vagy az időzavarban lévők vásárolnak listaáron könyvet, a többiek megkeresik vagy kivárják a különféle kedvezményeket. E-könyvet árulni szerintem progresszió, és ha nehezen is, a játékosok próbálják elkerülni azokat a csapdákat, amivel a papírforgalmazással belefutottak.

Ezért aztán az ekönyvpiacon a kedvezmények nem lesznek olyan gyakoriak, mint a papírfronton. Itt a készlet nem kér kenyeret, a tárolás nem kerül pénzbe, hogy raktárat kéne söpörni. Ezért van az, hogy az idei RAEW héten a kedvezmények általában csak egy napig fognak élni, ezért érdemes lesz fogyamatosan nyitott szemmel járni.

Hétvégi* menü:

*elvileg szombat az olvasás hetének utolsó napja

DiBook.hu: általános 10% kedvezmény a héten

DigitalBooks.hu: Karinthy Frigyes: Együgyű lexikon

Ekönyv.hu: Pléh Csaba: Pszichológiai lexikon (40%)
Nőnapi Ulpius akció bomba címekkel 499-Ft-ért és 999 Ft-ért:
https://www.ekonyv.hu/hu/kereses?searchtext=n%C5%91napi&searchby=fulltext&search=keres%C3%A9s

Nőnapra 50% kedvezménnyel: Dr. Ternovszky Ferenc: NŐ! a profit - Női Erőforrás Menedzsment

iPubs: Sax Rohmer: Végzetes Madonna 
Lassan ébredőknek meg elfoglaltaknak itt az egész heti menü epubban vagy mobiban.

Syllabux: Zalán Magda: Daccapo

Koobe.hu:  A héten 5% kedvezmény az olvasókra, 10% a kiegészítőkre

9 komment

Címkék: közösség reklám akció

Klappoló appok, epubhoz

2014.02.22. 19:40 Dworkyll

Az előző posztban a tartalomgyártás volt a fókuszban, úgy illő hát, hogy most a fogyasztás körül is fussunk pár kört. A dedikált olvasóvasak fölött vannak, akik már a vészharangot kongatják, és bár nem teljesen értek egyet velük, az látszik, hogy van igazság abban amit mondanak. Kezdve azzal, hogy hardvert fejleszteni sokkal drágább és lassabb, mint szoftvert. Ennek megfelelően nem is olyan nagyok az ugrások, mint az alkalmazások frontján.

Manapság tabletekből és okostelefonokból lehet iszonyatos mennyiséget eladni, ezért nem véletlen, hogy az ezekre írt appok jelentőset fejlődtek az elmúlt évben. Elmúltak már azok az idők, amikor az iBooks és az Aldiko volt egyedül a piacon.

Marvin

Erről már többször hozsannáztam. Egy rosssz hír van, hogy fizetős lett (bár van ingyenes demoverzió). Cserében fejlesztik szépen. Van már felhőszinkron, konkrétan dropboxon keresztül. Jeles fejlemény, hogy már képes a beágyazott fontok kezelésére, pontosabban a kiadói formázás visszaadására. Ezt még kicsit mereven teszi, ha kiadói formázásra kapcsolunk, akkor sajnos nem lehet színprofilt választani, akkor csak a margóval és a fontmérettel lehet variálni. Ha viszont eltekintünk ettől, akkor ugyan a kiadói multifontot bukjuk, de külön választhatunk törzsszöveg és címsor fontot, és nem kevésből, bár nem mind tökéletes, a magyar karakterkészlet nem mindegyikben van meg; illetve elképesztő számú színből és textúrából rakhatjuk össze a legkomfortosabb lapképet, amin után külön állíthatjuk be a fényerőt és a színhőmérsékletet. Kicsit sok is a jóból ;-)

A könyvtárnézetben lehet szűrni, csoportosítani. Calibrével nagyon jól integrálható, viszont a DRM-et nem kezeli. Aki tehát DRM-es boltból vásárolt epubokat akar rajta olvasni, annak először a DRM eltávolításról kell gondoskodnia.

Aki iOS-en keres epub olvasó alkalmazást, annak szinte kötelező. 

Pocketbook Reader

Az a nagy helyzet, hogy a Marvin nem üldögélhet sokáig a trónján, mert nagyon is perspektivikus versenyzők bukkantak fel a láthatáron. Minden vizuális gyönyöre ellenére a Marvinnak akad pár komoly hiányossága is. A DRM-ellenességét már emlegettük, hiányosságnak személy szerint nem is igen nevezném, főleg hogy az Adobe épp most készül a komplett DRM ipar hátbaszúrására egy új DRM sémával. (Ja nem, mégsem) Az már sokkal fájdalmasabb, hogy csak iOS-re létezik, Androidra nem, és a formátumtámogatása is leginkább az epubra korlátozódik.

Szinte véletlenül bukkantam a PocketBook Readerre, és láss csodát, egy nagyon összeszedett kis appot tett le az asztalra a Obreey, a PocketBook gyártója. Legalábbis Androidra. A leggyakrabban használt menüket nagyon jól kivezették a GUI-ra, a többit pedig egy hagyományos menü alá rejtették. Felhőszinkron még nincs, Adobe DRM támogatás viszont van, és csillió egyéb formátumot is képes megjeleníteni az alapjaiban bizonyára FBreadert tartalmazó parser. A pdf-től a djvu-ig.

És sikeresen kitörtek a nappal-éjjel-szépia színhármasságból, mert van egy negyedik, felhasználó által definiálható színprofil, ami nálam a fekete alapon zöld, az éjjeli olvasáshoz. Az Android appról messzire süt, hogy a csapat nem most kezdte az olvasóprogramok berhelését, hanem már évek óta ezen pörögnek. És ez jó dolog.

Aztán ma Mike76 olvtárs kiszúrja, hogy megjelent iOS-re, én meg már romboltam is az iBoltba, de egyelőre csak egy pofonba szaladtam bele. Ugyanis megjelent az iOS változat, de még félig sincs kész. Kezdve azzal, hogy csak iPhone verzió létezik, iPaden nemes egyszerűséggel megduplázzák a pixelméretet (a felbontást nem!), a beállítások jó része pedig nem is érhető el. És persze a várva várt felhőszinkron az Android és a az iOS között még szintén várat magára. (Lehet hogy én egy perverz vagyok? Két dologgal lehet kikergetni a világból, iPhone-nal és Androidos tablettel. Fordítva nincs bajom, telefonból az Androidot szeretem, tabletből meg az iPadet).

Az Androidos alap mindenesetre nagyon ígéretes, ha utolérik magukat az iOS fejlesztéssel, és mondjuk egy dropbox szinkronnal, akkor ez egy nagyon jó cucc lehet. A Marvin is nagyon nagyot fejlődött az első megjelenés óta.

Gitden Reader

Pedig ez a felhőszinkron dolog már most sem lehetetlen, még platformok között sem. A Google Play Booksnak pl. sima ügy. És itt van ez a koreai cucc, ami nem kevesebbet állít magáról, minthogy (egy saját szolgáltatáson keresztüli szinkron mellett) teljesen komfortos az epub3-mal. Ez utóbbit még nem sikerült megszeretnem, lévén már az epub2-ben is minden benne van, ami a rekreációs olvasáshoz kell, de mi van példának okáért a tankönyvekkel? Itt jön majd el az epub3 világa, amikor képletek kellenek, videók és hangok, meg eseteg kötött elemek a lapon, meg felugró lábjegyzetek. Akik pedig valami egzotikusabb, közel- vagy távolkeleti nyelven szeretnének olvasni, fentről lefele vagy jobbról balra, azoknak nagyon kell az epub3.

A Gitden pedig már most is támogatja ezeketa nyugati szemmel nézve huncutságokat, feltéve hogy az epubokat így rakták össze. Talán nem véletlen, hogy a mintakönyvek egyik éppen ez epub3 "mintakönyv".

És van belőle iOS és Android app is. Viszont az androidos már megint egy kicsit előrébb tart, mint az iOS. Minimálisan, mert a Gitden nem egy Marvinhoz, vagy akár a PocketBook Readerhez hasonlóan gazdag (vizuális) funkcionálisú app, elősorban az iBooksot próbálja megszorítani az epub3 és platformfüggetlen képességeivel, épp ezért feltűnő, hogy az a kevés extra, ami Androidon megvan, na az sem jött át teljesen iOS-re.

Önmagában sem az epub3-ért, sem a platformközi felhőszinkronért nem választanám, de mindkettőben jókora potenciált érzek. Az epub3 szerintem elsősorban tankönyvek és ismeretterjesztő anyagok alá kell. Ha majd a nemzetközi oktatáspolitika rákap erre a vonalra, na akkor jön el a Gitden (és társai) ideje. 

 

10 komment

Címkék: apple android app marvin epub pocketbook Gitden

A "minimálszabvány"

2014.02.18. 19:10 Dworkyll

Előbeszéd

Elvileg, ha van egy jó hangkártyám, meg egy-két jó szoftverem, már tudok zenét csinálni. Gyakorlatilag viszont nem lett belőlem sem Mozart, de még egy Lagzi Lajcsi sem. Az ekönyvekkel sincs ez másképp. Még ingyenes eszközökből is van sok, de a kereskedelmiek sem veszedelmesen drágák. Azaz ekönyvet csinálni nem túl nehéz. Elvileg.

Amiképpen arról már szóltam, felmerült annak az igénye, hogy fogalmazzunk meg valamilyen "minimálszabványt". Pont a könnyű előállíthatóság miatt ugyanis egyre nagyobb tömegben születnek olyan anyagok, amelyek egyfelől olyan minőséget képviselnek, amelyek  minden jószándékuk ellenére  inkább elriasztják az olvasókat (a vásárlókat), az adott címtől (és az azt forgalmazó bolttól), másfelől egészen egyszerűen technikai problémákat okoznak a boltszoftverekben vagy akár a végfelhasználók olvasóplatformjain. Ne felejtsük el, hogy a magyar boltok alapvetően epubot fogadnak, és abból generálnak mobit. Egy rosszul összerakott epub nemcsak csúnya, bosszúságforrás, de alkalmasint nem tud végigfutni az áruházi alkalmazásokon.

Ezért raktuk össze az alábbi sorvezetőt, hogy aki publikus ekönyvgyártásra adja a fejét, az a jövőbeli problémákat elkerülendő próbálja magát az alábbiakhoz tartani. Természetesen ér vitatni, kommentálni, bővíteni :-)

 

 

  • A szövegről
    • A szöveget, akár kézirat, akár fordítás, gondozza szerkesztő
      • aki nem azonos a szerzővel, fordítóval
    • A szöveget, akár szerkesztett, akár nyomtatottból visszadigitalizált, gondozza korrektor
      • aki szintén nem azonos a szerzővel, fordítóval
    • Sem helyesírási, sem OCR-ezési hibák ne maradjanak benne
    • Típushibák:
      • Hibás karakterek, kalapos, „hullámos” ő, ű
      • Kisbetűvel kezdődő mondatok
      • Sorvégi kemény elválasztások ragadnak a szóban
      • Lapszámok vagy fejléc/lábléc szövegek maradnak a törzsszövegben
      • Angol idézőjelek
      • „Egyenes” idézőjelek
      • Magyar kettőshangzók elválasztása utáni maradványok (pl. anynyira)
      • Többszörös szóközök
      • Tab karakterek
      • Nem tapadó írásjelek
      • Nem tapadó zárójelek
      • Nagykötőjelek (em-dash) gondolatjelek (en-dash) helyett
      • A három pont az nem három pont ;-)
    • A korrektúrázott szöveg mehet a műszaki szerkesztőnek/e-könyv tördelőnek
  • A szerkezetről
    • Kötelező:
      • Címlap
      • Kolofon, impresszum
      • ISBN
        • formátumonként kell, de egy formátumban felsorolhatjuk több formátum ISBN-jét
      • Törzsszöveg
      • Kattintható tartalomjegyzék (toc.ncx)
    • Ajánlott:
      • Blurbök, méltatások
      • Szerzői életrajz, a szerző eddig megjelent köteteinek listája (esetleg linkelve egy vagy több megfelelő webshopba)
      • Kiadói, szerzői üzenet az olvasóhoz (pszichológiai DRM)
    • Lehetséges
      • Jegyzetek, lábjegyzetek (ami értelemszerűen végjegyzetet jelent e-könyvben)
      • Szövegközi tartalomjegyzék
        • picit felesleges, mert a kattintható tartalomjegyzék mára már minden platformon elérhető
      • Képek
        • gif, jpg, png
        • ügyelni kell, hogy a megjelenítő platformok korlátosak, azaz pl. 16 szürkeárnyalat és 800x600 pixel lehet a "legkisebb közös többszörös"
        • sem a túl nagy kép, sem a kis kontraszt nem fog jól kinézni
        • ne legyen külön html-be ágyazva, mert elszakad a képaláírástól
        • a PNG átlátszóságát nem támogatja a legtöbb platform
        • A körbefolyatás bizonyos platformokon lehetséges, de ha általános olvashatóságra törekszünk, akkor a kép mellé ne tervezzünk szöveget
      • Táblázatok
        • elvileg ezek megjeleníthetőek
        • gyakorlatilag viszont nagyon nem egységes a kezelésük, ezért az újratördelhető formátumoknál (epub, mobi) csak nagyon óvatosan lehet használni
        • ha sok a táblázat, akkor a pdf jobb, mint az epub/mobi
    • Felesleges
      • Név- és tárgymutató
        • sokkal jobban működik az olvasóplatformok saját keresőrutinja
        • konzisztens és oda-vissza linkelt mutatókat nagyon munkás (tehát költséges) elkészíteni
      • Üres lapok
  • A tipográfiáról:
    • Alapelv :
      • ami egyforma, az legyen egyforma
        • CSAK stílusokat SZABAD használni! Minden ad hoc formázás megjósolhatatlan eredményre vezet a kész e-könyvben
        • de nem kell túlzásokba esni, 5-10 stílusnak illik elégnek lennie (lásd: különleges szövegblokkok) 
        • Erről elég hosszú vita alakult ki, szerintem sok védhető álláspont van
      • A címsorok legyenek egységesek
      • a törzsszöveg legyen egységes, a sortáv, a karakterméret, a betűtipus csak akkor változzon, ha annak információtartalma van
      • a karaktertávolság legyen konstans
    • Használt fontok
      • Két, maximum három fontnak elégnek kell lennie
      • ezek legyenek legálisan beágyazhatóak a licencük szerint
      • Tartalmazzák az összes szükséges és korrekt karakterképet (hosszú ő, ű pl.)
      • Ha több font van a publikációban, akkor ellenőrizni kell, hogy harmonizálnak a méreteik, mert ugyanaz a 11-es méret eltérő méretű betűket jelenthet
      • Ajánlott fontok:
        • Charis SIL Compact
        • Gentium Book Basic
        • Droid fontcsalád
        • Deja Vu fontcsalád
        • Liberation
        • Bitter
        • Monospaced célra: Courier New, viszont ez legyen félkövér, mert alapból túl vékony
    • Címsorok
      • lehet félkövér szedésű
      • lehet bármerre igazított, de legyen konzisztens
      • nagy sormagasság és "sormélység" (before és after paragraph spacing a bekezdésformázásnál)
      • a címsorok saját attribútuma legyen a lapdobás lehetőleg
        • a kézi lapdobás kerülendő
      • címsorok (lapdobós sorok) előtt ne legyen üres sor, mert okozhat teljesen üres lapot az olvasókon
      • a hosszú címsorokat meg lehet törni sortöréssel (alt+enter vagy shift+enter, mindkettő jó)
        • a bekezdéstörés nem jó címsorba, mert több bejegyzés generálódik a tartalomjegyzékbe, feleslegesen
    • Törzsszöveg (kenyérszöveg)
      • másfeles sortáv, első sor behúzással
      • a bekezdéseket bekezdéstöréssel és nem sortöréssel kell elválasztani
      • párbeszéd jele a gondolatjel (nem a kötőjel, nem a hosszú gondolatjel)
      • sor eleji gondolatjel után legyen nonbreaking space
        • a sima nbsp-t bizonyos platformok (pl iBooks) ezt ignorálná, ezért célszerű az U+202FNonbreaking fixed width space karakter használata
      • máshova, pl a / s után, hacsak okvetlenül nem muszáj, (pl nagy számok kiírásához) ne használjunk nonbreaking space-t
      • feltételes elválasztójel (optional hyphen) tilos 
        • bizonyos platformok meg sem jelenítik
      • kemény elválasztás tilos
        • az áttördeléskor értelmét veszti, felesleges
      • vessző és pont előtt tilos a szóköz
      • kiemelés végett dőlt szedés lehet benne, félkövér az alapértelmezett fontnál, ha nem abszolút szükséges, nem. Aláhúzás sem, az manapság nem a kiemelést hanem a linkeket jelzi.
    • Különleges szövegek
      • Tompasorok (nincs első sor behúzás)
        • fejezetcímek után
        • üres sorok, vagy blokktörő sorok  után
        • képek után
        • versek után
      • Blokktörések
        • két, fejezeten belüli szövegblokk közötti elválasztás
        • lehet egyszerűen csak 2-3 üres sor
          • elvileg lehetne speciálisan megválasztott tompasor-magasság is, de azt utána nehezebb kezelni (viszont a teljesen üres sorokat gyakran „lenyelik” egyes platformok, ezért legalább egy nonbreaking space elfér benne)
        • vagy 1,3, vagy 5 különleges karakter, vagy ikon, pl. * * *
          • a különleges karaktereket a végén ellenőrizni kell, hogy megjelennek-e az epubban rendesen, azaz a használt fontkészlet ismeri-e
          • vagy külön be kell szúrni, képként
        • ez mindig legyen középre igazítva, de ne legyen sorbehúzás
      • Különleges szövegblokkok
        • pl: impresszum, ajánlások, irodalomjegyzék stb.
        • lehet egységes bal oldali behúzás
          • a jobb oldali behúzást a prc (és a KF7 mobi) nem támogatja
        • a bekezdéseket az alapnál fél sorral nagyobb bekezdésmagasság választhatja el
      • Fejezet eleji idézetek
        • jobbra igazított (KF7 mobi nem támogatja)
        • szöveg és forráscím dőlt, a szerző nem dőlt
      • Versek
        • előtte, utána üres sor
        • lehet végig dőlt
        • balra igazított, nincs behúzás
        • Levelek
          • kézzel írt: dőlt szedés
          • géppel, (írógép, fax, email pl.): monospace font (courier new pl.)
          • Előtte utána, üres sor
          • a bekezdéseket nem behúzás, hanem plusz bekezdésmagasság tagolja
      • Chat átirat,  régi újságcikk, hivatalos okirat
        • monospace font, ha benne van a név is, az lehet félkövér
        • nincs behúzás, nincs extra sortáv

H4cker: Jó reggelt!

Vect0r: Szia!

      • Lábjegyzetek
        • A hivatkozások felsőindexben vannak
        • oda-vissza működnek a hivatkozások
          • mind, a 300k-n túliak is
        • lehet fejezetek végére jegyzeteket tömbösíteni szakkönyv-szerűen, de munkás, ezért drága
      • Táblázatok
        • csak a legegyszerűbbeket érdemes táblázatként kezelni
        • lehet képként, ha nagyon kell
        • ugyanazzal a fonttal kell a táblaképet is megcsinálni, mint a törzsszöveget
  • A forrásokról
    • A jól kezelhető forrás mindig egységes és koherens szövegként kezelhető
    • Ilyen a doc, az rtf, a html, vagy az InDesign epub exportja
      • Ez utóbbi semmiképpen sem végtermék, csak nyersanyag! Érdemes megnézni, hogyan néz ki, vagy hogy mit mond rá egy epubcheck.
    • BONYOLULT, ezért csak drágán felhasználható forrás a (nyomdai) pdf, vagy a nyomtatott könyv
      • A pdf-et lehet, hogy OCR-ezni kell
      • A pdf-ből kinyert szöveget mindenképpen korrektúrázni és újratördelni is kell
  • Az epubról
    • Át kell mennie a validátorokon, pl epubcheck
    • tartalmazza a fontokat, és lehetőleg a hozzájuk tartozó licencfile-t
    • bele kell tenni a manifestbe azt a kis xml-t, ami megengedi az iBooksnak a beágyazott fontok használatát
    • meg kell nézni több platformon, hogy jól néznek-e ki, nincsenek-e anomáliák, trükkös karakterek helyett kis négyzetek pl.

 

66 komment

Címkék: epub gyártástechnológia