Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 38.000 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) adobe (7) ad astra (17) áfa (11) agave (27) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (60) android (9) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (1) aura (2) avana (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (1) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) ces (1) cikkajánló (4) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (7) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (15) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (6) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (42) ekönyv-terjesztés (1) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (87) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (62) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (3) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (4) e papír (9) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (20) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) fontok (5) forgatókönyv (1) formátum (4) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (1) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (63) gyártástechnológia (25) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (20) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (62) kindlegen (1) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kobo (10) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (118) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (2) koobe (35) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (2) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (30) n516 (1) ncore (1) nds (1) nekrológ (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (1) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) onyx (8) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (10) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (10) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) reb (1) rejtő (1) reklám (57) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (6) scida (1) scribd (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (11) sfmag (4) sfportal (18) sipix (1) slideware (1) sony (22) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (8) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) telefon (1) telekom (1) teszt (58) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (13) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Kindle WiFi-t pedig erre a képre kattintva lehet rendelni:

Vegyesfelvágott: apró hírek innen-onnan

2016.05.23. 22:25 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban, 

nem vesztünk el nagyon, csak manapság már messze nem akkora elvetemültség elektronikus könyveket olvasni (vagy éppen kiadni), mint az pár évvel ezelőtt volt. Hétköznapivá válunk, ami egyrészt nagyon rendben van (ezért is jött létre ez a blog), ugyanakkor kevesebb a hír, hiszen könyvet is, vasat is, appot is lehet találni minden sarkon. Ami jó.

Könyv.

Pontosabban Könyvhét (vajon miért nincs még neki értelmes honlapja??). Jelentem, mindjárt itt van, mégiscsak ez a magyar könyvrőfölés ikonikus ünnepe, és mint ilyen, a kiadók is készülnek rá erősen. Országos barátaim, az Agave Könyvek valami elképesztően erős pakkot raktak össze: Scalzi, Gaiman, Iain Banks és Christopher Moore egy-egy könyve is ott van az érkező újdonságok között, rögtön Baráth Kati mellett. És még új nevek is jönnek. Ezek pedig mind lesznek elektronikusan is, a dolgok mostani állása szerint a először diBookon, utána a Multimédiaplázában. Aki tud még izgalmas megjelenésekről, az nyugodtan ossza meg itt, a hozzászólások között, vagy a Könyvradaron.

És persze röpködnek az ezresek is. A MEK-re április végén felkerült a 15000. letölthető kötet, az ekönyv.hu-n pedig megvan az első magyar nyelvű cím, amelyet több, mint 1000 példányban adtak el. Azért ez az utóbbi nem gyenge fegyvertény, amikor három és fél éve még csak a századikra hajtottunk. Nem, nem a Szürke ötven árnyalata.

Vas.

Emlegettük már páran, párszor a Kobo Aura H2O-t. Nem bírtam magammal, beszereztem egyet. Még korai lenne mélységében kitárgyalni, (persze lesz poszt is), de elöljáróban annyit el kell mondani, hogy úgy fest, a Kobo megcsinálta azokat a fejlesztéseket, amelyeket az Amazontól hiába várt a közönsége: vízálló!, memóriakártyával bővíthető!!, olyan konfigurálhatósága van alapból, amelyet sem Amazon, sem kínai vasakon nem láttam, a kijelzője meg valami eszméletlen: a háttérfény egyenletesebb és melegebb, mint a a Paperwhite-on. Maradjanak velünk, nemsokára jövünk a részletekkel!

App.

Regéltem, hogy az iOS egyik legjobb olvasó appja, a Marvin release-váltás előtt áll, jön a 3.0. Ehhez kerestek béta-tesztelőket, és úgy fest, hogy bekerültem. Az app maga még tényleg béta, de cserébe nagyon ígéretes, csak legyen kapacitás javítani a hibákat. Itt van a bejelentés az új képességekről. A csillagháború-komplexitást nem tervezem kihasználni, de millió apróság van, ami nagyon jó (pl öt kölönböző színprofil, amelyek szokás szerint színhőmérséklet szempontjából is állíthatóak). Persze még sokat kell dolgozni, mert vannak hibák, de látszik az alagút vége: pl. nagyon ügyesen tudja a Marvin 2. alatti könyvtárat magára húzni. Kis érdekesség, a multifont-kezelés kérdése egy vesszőparipám (törzsszöveg, speciális szöveg és fejezetcímek pl.) és ez ugye nettó szoftverkérdés. Mégis a béta-programban számonkért  működést teljesen meglepődve, de megtalálatam a Kobón. Az ugyanis tud olyat, hogy csak a törzsszöveget vágja fölül egy rendszerfonttal, a dekorfontokat nem.

 

Hát itt tartunk. Közel a nirvána, érzem :)

 

4 komment

Címkék: reklám könyvhét agave mek vegyesfelvágott ekm kobo dibook

Villámposzt: új Amazon vas: Kindle Oasis

2016.04.13. 21:31 Dworkyll

Keves Barátaim az Úrban, 

az Amazon új olvasót jelentett be a héten (április 27-től már szállítják is az USÁban), és bevallom, nem értem. Első meglepetés, tavasszal tették mindezt, pedig majdnem tíz éve, hogy mindig ősszel frissítik a modellpalettát. Az új vas neve Oasis, lássuk messziről, hogy mi változott, mi nem.

A lényeg maradt: 6", 300 dpi, megvilágított, érintésérzékeny eInk kijelző. Ez a Paperwhite sorozat óta megvan. 4 GB memória.

Lássuk a különbségeket:

  • 10 LED az egyenletes megvilágításért (Voyage 6, Paperwhite 4 LED)
  • Adaptív fényerőszabályozás (a Voyage-on már volt, a Paperwhite-on még nem)
  • Lapozógombok (Voyage: dedikált lapozófelület, Paperwhite/Touch: nincs külön lapozás, csak a kijelzőn)
  • Súly tok nélkül 131 gramm (Voyage 180 gramm, Touch 191 gramm, Paperwhite 205 gramm)
  • A tok +107 gramm, és valamennyi delejt is tárol, mert 
    • a tokot adják a vashoz (fekete, vörösbor vagy dió szinekben)
    • az akkuidőt tokkal együtt adják meg (8 hét, ugyanez a Voyage-nál és a PW-nél 6 hét)

Azaz +90 dollárért (a Voyage-hoz képest), kapunk +2 hét akkuidőt, +2 lapozógombot meg egy akkut is rejtő tokot, amellyel valamivel könnyebb lesz, mint egy tokos Voyage. Innen nem tűnik túl vonzó ajánlatnak. (Csak az összevethetőség végett, az Amazon  is árulja a Kobo H2O-t, 182 dollárért -> olcsóbb, és nagyobb, mint a Voyage)

Az Oasis listaára egy cent híján 290 dollárral kezdődik (a K2 kerülhetett ennyibe 2009-ben, csak azóta eltelt hét, nem is akármilyen év). Reklámmentesen 310 dollár, ha 3G is kell az még 70.

És szerintem még csúnya is, kifejezetten a régi txtr'-re hajaz:

Ez e txtr reader 2010-ből. Nem lett nagy siker, persze nem elsősorban a formája miatt.

Van egy kis deja vum, és nem értem, hogy az Amazon ezzel a vassal mit akart elérni. Annak viszont örülök, hogy nem engedték el az eInk vonalat, és a tabletek mellett gyártanak dedikált olvasóvasat. Csak miért pont ebben az irányban fejlesztenek? Ez az, amit nem értek. Mert ezért még a pimpelt PW1-emet sem adnám oda.

 

19 komment

Címkék: bejelentés amazon oasis voyage kindle

Villámposzt: kortárs magyar irodalom elektronikusan

2016.04.07. 16:31 Dworkyll

 

reader_marci_1280x800.jpg

Kedves Barátaim az Úrban, 

úgy fest a kortárs magyar irodalom is szépen lassan megtalálja magának az elektronikusan olvasókat, sőt időről időre még események és kampányok is történnek a tárgykörben. Két érdekességet találtam eddig áprilisban.

Az egyik, hogy a már emlegetett Bookline reader app mellé ebben a hónapban odacsomagolják Simon Márton (Marci?) slammer és költő Polaroidok című verseskötetét. Epub olvasó appból van elég sok, hál' istennek, de Magyarország egyik piacvezető boltjával azért ebből nem sok van integrálva.

A másik, hogy nyakunkon a Könyvfesztivál, és aki vásárolt (vagy vásárolni fog addig) Grecsó Krisztián könyveiből, az 24-én 15:00 órától dedikáltathatja azokat, akkor is, ha elektronikus példányt vett volna. Nem az első ilyen jellegű digitális dedikálás lesz ez, két éve Parti Nagy Lajossal csináltunk ilyent, kíváncsi vagyok, azóta mennyit fejlődött a piac, innen nézve. Szóval aki szeretne egy ilyen abszolút XXI. századi névreszóló példányt, hozza el pendrive-ját vagy kedvenc olvasóját a Magvető standjához (B22).

3 komment

Címkék: marketing irodalom könyvhét magvető dedikálás bookline Grecsó

Villámposzt: Kobo H2O vs Kindle Voyage

2016.03.26. 07:30 Dworkyll

A minap az egyik hozzászólásban felbukkant a Kobo, és kicsit utánanéztem. És találtam az alábbi remek videót:

Azt kell mondjam, meglehetősen inspiráló. Egyrészt megnyugtatott, hogy a Kindle Voyage hiányával azért nincs vállalhatatlan űr az életemben, nem látszik az a kvantum-ugrás a felpimpelt PW Gen1-emhez képest sem. Biztos jobb vas, a lapozószenzoroknak valószínűleg én is örülnék, de nem látom indokoltnak a cserét.

Ellenben az a Kobo, na abban már vannak izgalmas megoldások.

  • nagyobb a kijelző
  • vízálló :) (mondjuk eddig is olvastam kádban, ezt azért lehet kezelni enélkül is)
  • memóriakártyával bővíthető
  • nem csak saját tartalmakat, de saját fontokat is lehet rá tölteni, ez mekkora királyság már
  • amiket aztán tovább lehet hangolni és polírozni!
  • a lapkép szanaszét konfigurálható, sokkal finomabb lépésekben, és több attribútummal, mint az Amazon ökoszférájában, bár a saját publikkal mintha nem lenne teljesen minden állítható. A szokásos "mit vesz a könyv beépített beállításaiból figyelembe, és mit ír azokból fölül a rendszer" polémia.

A bolt- és hálózatkapcsolt szolgáltatásokban a Kobo gyengébb valamivel az Amazon eszközöknél, de önjáró olvasóvasként kifejezetten elgondolkodtató lehetőség.

További érdekes összehasonlítás itt. Ha valaki használ ilyet, (vagy bármilyen Kobót), az ne fogja vissza magát, nyugodtan ossza meg az élményeit velünk :)

31 komment

Címkék: teszt voyage kobo

Megint mértek, méregettek :)

2016.03.22. 22:58 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban,

volt tavaly nyáron egy felmérés, amit itt is reklámoztunk. Akkor ígértük, hogy ha meglesznek az eredmények, akkor igyekszünk közzé is tenni azokat. Nos, sok víz lefolyt azóta a magyar e-könyv piacon, a Telekom kiszállt, az Alexandra meg úgy néz ki, hogy belépett. És a felmérés eredménye is megszületett. Több, mint 7000-en töltötték ki, és többek között az alábbiak derültek ki, amúgy brit tudósosan összeskiccelve:

  • a válaszadók közel 60%-a útközben olvas, az idősebbek elsősorban nyomtatott könyvet, a fiatalabbak inkább telefont.
  • A válaszadók 40%-a olvas naponta legalább 30-60 percet.
  • 84% szeret este, ágyban olvasni.
  • 9% veti el teljesen az elektronikus könyveket, ellenben 38% telefonról/tabletről olvas, 45% a dedikált olvasóké, 17% használ számítógépet olvasásra.
  • 62% kevesli az ekönyvek meglevő árelőnyét a nyomtatotthoz képest.
  • 52% akkor választaná az ekönyvet, ha az eredeti nem jelenik meg nyomtatva, vagy antikváriumból sem elérhető.
  • Akik olvastak e-könyvet, azok 42%-a ezt rendszeresen teszi, akik viszont még nem, 67%-ban érdeklődnek a téma iránt.

Persze nem lenne igazi a felmérés egy jó kis infografika nélkül (kattintással nagyítható):

resize_of_bookline_ereader_infografika-page-001.jpg

A felmérés és az eredmény összerakása is a Libri-Shopline munkája (nekik is van ám saját olvasó appjuk). További részletekért Jávor Zsófiát kell keresni, aki a Libri-Shopline PR-osa.

2 komment

Címkék: libri felmérések

Ha szorít az idő

2016.03.15. 16:13 Dworkyll

Intro

Bár a blog eredendő célja a tökéletesség, a "mívesség", van olyan helyzet, amikor nincs idő, vagy nincs értelme sokat dolgozni egy anyagon, amikor egyszerűen csak egy nagyobb szövegtestet akarunk áthajítani ekönyves, de legalábbis mobilon olvasható formátumba. Például amikor egy nagyobb szöveget kell egyszer elolvasni, és mondjuk nem akarjuk nyomtatással növeszteni az ökológiai lábnyomunkat. Amikor nem kellenek a finomságok.

A gyorsan főzött mobi

Számos oknál fogva még mindig a Kindle-ökoszisztémát kedvelem leginkább, például mert a SendToKindle alkalmazásával végtelenül egyszerűen tudom az összes vasamra teríteni az olvasnivalót, és azok jól szinkronban is maradnak. Ha valamiért nincs értelme tökéletesre cizellálni az anyagot, pl. mert csak egyszer kell elolvasni, és csak a nyomtatást akarom megspórolni, akkor az egyik leggyorsabb módszer a következő:

  1. Mentsük el az anyagot sima rtf-ben.
  2. Az Atlantis ebből gond nélkül tud epubot húzni, és ha rtf-et használunk bemenetként, akkor nem fogja span tagekkel teleszemetelni a forrást.
  3. A kész epubot, biztos ami biztos, érdemes Sigillel "kifésülni". A Sigillel gyorsan ki lehet takarítani az árva stílusokat, és némiképp rendberakja az epub belvilágát. Aki alapvetően epubot olvas, itt meg is állhat.
  4. Az epubot átküldöm a Kindlegenen, az emlegetett -dont_append_source opcióval. Ettől nemcsak "szabványos" lesz, de relatíve kisebb is, mint nélküle. Lehet küldeni az olvasóvasakra.

kindlegen.exe -c2 -dont_append_source *.epub

Ha minden kötél szakad: pdf

Minden érdeme ellenére alapvetően nem vagyok pdf-párti. Leginkább azért, mert nagyon sokan tökéletesen félreértik a funkcióját: a pdf nem ekönyv-formátum, hiszen pont arról híres, hogy minden platformon pont ugyanúgy őrzi a lapképet, nem adaptálódik az olvasó ember lehetőségeihez, igényeihez, csakis az előállító preferenciáit őrzi. Ami remek, ha például egy nyomdába leadott anyagról, vagy egy jó komplex lapképekből építkező tankönyvről van szó, de pont káros, ha ugyanazt a szöveget olvasnám egy 4,5 collos telefonon, majd egy 24 collos monitoron, lehetőleg folytatólagosan.

Viszont van, amikor a fent vázolt, kb. három perc alatt kényelmesen lezongorázható eljárás nem alkalmazható, például mert a szövegkép komplex, táblázatok vagy egyéb nyalánkságok vannak benne, amit mondjuk az Atlantis (egyelőre) nem tolerál. 

Ilyenkor nincs más hátra, mint – ha már a nyomtatást akartuk eredetileg kiváltani – "kinyomtatni" az anyagot pdf-ként. Az átméretezésnek ilyenkor értelemszerűen meszeltek, de legalább a legkellemesebben olvasható platformunkra tudjuk egyből méretezni a lapképet, mondjuk egy hatcollos olvasóra, vagy a leggyakrabban használt tabletünkre. Azaz ne A4-ben akarjunk nyomtatni széles margóval, hanem mondjuk A5-ben és keskeny margóval. Először célszerű néhány "tesztnyomatot" készíteni, hogy kiderüljön milyen sortávval, karaktermérettel, margóval kapunk olyan lapképet, amelyet komfortosan olvasunk, mert ha egyszer elkészül, utána már nemigen lehet ezeken ripsz-ropsz változtatni. Lehet bőven játszani a fontokkal, mivel nem kerülnek beágyazásra (meg terjesztésre) mehetnek a trükkösek. És a beállításokat megjegyezve csak egyszer kell ezt a kísérletezést végigcsinálni, utána már ezt a template-et használva viszonylag gyorsan lehet papírspóroló pdf-eket gyártani.

Szubjektív megfigyelések:

  • A pdf-et valamiért foxittel vagy CutePDF-fel készíteni jobb volt, mint az Adobe PDF printer driverével
  • A Kindle for Android megjelenítette ugyan a pdf-et, de csak nagyon nehezen lehetett arra rábeszélni, hogy "engedje el". A Kindle for iOS ebből a szempontból teljesen korrekt volt.
  • Lehet, velem van a baj, nyilván ezer PDF wiever van a piacon, nem kellett volna a Kindle for Androidot erőltetni pdf olvasásra ;-)
  • iOS-en még mindig a GoodReader a kedvenc pdf olvasó alkalmazásom

Caveat

Az így desztillált anyagok szigorúan csak "Belső használatra!" valók, körülbelül azzal a biztonsági besorolással, amellyel a magunknak kinyomtatott anyagokat kezelnénk. Bár nagyon alkalmasak a továbbküldésre, mégiscsak file-okról beszélünk, ezek csak olvasnivalók, anyagok, semmi esetre sem ekönyvek. Azok is hasonlóan készülnek, csak ott az üdvösséghez még kell ez-az, ami idő- és munkaigényes. Aki el akarna mélyedni az ekönyvgyártás alapelveiben, vagy technológiájában, (például hogy belecsapjon a self-publishingbe) annak javaslom a linkelt posztok áttanulmányozását.

6 komment

Címkék: pdf mobi epub gyártástechnológia szerzői kiadás

Introverziók: Harry Potter csodát tett, megint

2016.01.25. 13:32 Dworkyll

Ez most személyesebb lesz a szokottnál.

Az a nagy helyzet, hogy van egy fiam, aki alig három és fél évvel idősebb a blognál. Mint olvasás (és a könyvek) iránt elkötelezett szülő, nagyon kíváncsi voltam, hogy hogyan és miképpen lesz belőle is olvasó ember. Erről szól ez a bejegyzés. 

m_regen.jpg

(Nem, másfél évesen még nem olvasott Rommelt ;-)

Onnan indulunk, hogy világ életében sokat meséltünk, olvastunk fel neki, így maga a formátum, a lineáris szövegalapú tartalom nem idegen neki, sőt, alapvetően szereti. Ellenben a felhasználói felület, az interface, na az nem jött be. Az általános iskola első évében, amikor elvileg olvasni tanítják meg a gyerekeket, gyakorlatilag "csak" a betűk felismerését tanulják meg, ami sajnos nem egyenlő az olvasással. Több gyakorló (és kétségbeesett) szülőtárssal is beszélgettem, és teljesen tipikus minta volt, hogy fiúgyerekek nagyjából harmadikra, negyedikre kezdenek önállóan könyveket olvasni. Vannak kivételek persze, de nem az átlaggyerek olvas önállóan az első év végére. (Úgy értem, magától és örömmel. Ha "legyűri" a kötelező olvasmányt, az nem elég.)

Harmadikra már kezdtem kétségbe esni. Találtunk enyhe látászavart (->szemüveg), próbálkoztunk képregényekkel (Asterix a legnagyobb király), de a nagy áttörés nem volt meg. Hozzáteszem, hogy könyveket magukat számosat fogyasztott el a csemeténk, a modern magyar gyermekirodalom húzócímeitől kezdve (Berg Judit Rumini-sorozata, Varró Dani versei pl.) a klasszikusokig (Szeleburdi család). De mindig csak felolvasva, minimális saját erőfeszítést beletéve. De még ez is elég volt arra, hogy elképesztő mennyiségű szöveg maradjon meg a fejében, szó szerint. Választék gyermekirodalomból pedig van, a legkülönfélébb témákban és minőségben. Risto Rapper  vagy Tatu és Patu történetei, vagy éppen Neil Gaiman gyerekeknek írt könyvétől kezdve kicsit kommerszebb Geronimo Stilton kalandjaiig vagy az Egy ropi naplójáig. Jo Nesbø is írt remek gyerekönyveket, a Doktor Proktor sorozatot. A felolvastatás nagyon ment, az önálló olvasás nem :(

Alternatív médiafogyasztás: TV nincs. Mire először TV-t látott, meglepte, hogy a YouTube-bal ellentétben sem megállítani, sem visszatekerni nem lehet, sőt még a műsort sem ő választja meg. A TV-nek innentől annyi, köszönjük. A YouTube ellenben maximálisan komfortos, tematikusan lehet böngészni benne, hol óriásjárműveket nézegettünk, mindegy csak lánctalpas legyen, hol vulkánkitöréseket, hol Keva Plank szimulációkat.

Ezeket, sőt főleg újabban a gameplay-videókat már szeretné túltolni, ilyenkor jön a szülői szigor és a hozzáférés korlátozása. Vídia-keménységgel mégpedig.

Így jött el a negyedik osztály, amikor Edit néni a Harry Potter és a bölcsek kövét adta fel év elején kötelező olvasmánynak. És mivel a kötelező olvasmánynak éppen az a lényege, hogy egyedül kell elfogyasztani, ezt nem olvastuk fel, mint ahogy a korábbi évek kötelező olvasmányait sem. És Harry Potter áttört!!

Az eredeti terv szerint a negyedik részig engedtük volna olvasni, utána már elég zúzós részek jönnek, de ha már a gépezet elindult, nem akartuk megállítani. És a csemete erős három hónap alatt befalta a komplett hét részes sorozatot, szőröstül, bőröstül, dementorostul, Voldemortostul. Én pedig vezekeltem, és cipeltem az aktuális kötetet mindenhová. A keményfedeles sokszáz oldalast. (Igen, megvan villanyon. Kinek nincs? De mivel gyermekünk papíron olvasta, papíron hurcoltam) Mert a gyermek rájött, hogy amikor várakozni kell, akár egy kiránduláson, az ebédre vagy a buszra, akkor piszok jól jön, hogy csak előkapom a könyvet és olvassa. Azóta soha nem indulunk el sehová könyv nélkül, apa el tudja cipelni. Vezekel.

Nem, nem elektronikusan olvas (pontosabban a legtöbbször nem). Nem mondom, hogy nem próbáltam befolyásolni, de sokkal fontosabb volt, hogy olvasson, minthogy villanyon olvasson. Ha valamiért a villanyon olvasást propagáltam neki, az azért volt, hogy az olvasási nehézségen túllendüljünk. Nem ez kellett. Hanem az élvezhető tartalom, ami kellőképpen be tudta szippantani ahhoz, hogy túllépjen a diszkomforton. 

m_most.jpg

A jó példa ragadós, közös olvasás az unokatesóval

És azóta olvas, rendesen és rendszeresen. De az egyes számú szórakozás (eszképizmus, rekreáció stb.) már nem a könyv. Hanem a YouTube. Sajnálom, sőt amennyire lehet, küzdök is ez ellen, de ez van.

Alternatív tartalomgyártás: ilyen idős korban még pár füzetbe elkövetett írást vagy képregényt volt szerencsém látni, gyakorlatilag nulla publicitással, rokonok és haverok láthatták. Ezzel szemben kamasz srácok isten tudja honnan többtucatrészes, kollaboratív Minecraft (és ezer más játék) gameplay videóit nyomják, és rajongótábort építenek, mielőtt legálisan alkoholt fogyaszthatnának vagy autót vezethetnének. A tizenévesek már YouTube videók készítésében gondolkodnak.

Más ez a világ, nagyon más.

8 komment

Címkék: mese harry potter elméleti kérdések olvasási nehézségek

Akinek a Nexus sok - Kindle Fire 5

2016.01.19. 08:50 Dworkyll

Amiképpen azt a remek Metiheteor podkasztban megmondták, 2015 többek között azért is volt jó év, mert közép, alsóközép kategóriában is felbukkantak a használható eszközök, amelyek - nevükből adódóan - nem csúcskategóriások, ellenben sokkal barátságosabbak a családi költségvetésre nézve. Az Amazon 50 dolláros Fire tabletje meg pont ilyen.

7 collos android alapú tabletből van sok, és van jobb, csak nem ennyiért. Ebben a műfajban a nagy kedvencem a Nexus 7 2013-as refurbished modelljei voltak, 40 és 50 ezer forintokért mérték, ameddig voltak, a wifis és a 3G-s modelleket. Olyan jó kijelzőket azóta sem igen láttam 7 collos vason. 

Viszont van aki ennyit sem szánt egy tabletre, nekik lehet izgalmas az Amazon 50 dolláros kis tabletje, amit hivatalosan ugyan nem szállítanak Magyarországra, de arrajáró turista-pajtások hazafelé simán besuvaszthatnak belőle többet is akár a szennyes fehérnemű közé. 

Mit tud ez? Hardverből 1024x600 pixel, (mint a régi netbookokon), ami nem túl sok, cserébe egy viszonylag értelmes élsimítást használ, de legalábbis ügyesebbet, mint a pre-retina iPadek, úgyhogy teljesen jól olvasható. Én ugyan nem komálom ezt a nyújtott képarányt, de be kell ismerjem, ebben formában erősen olyan mint az Albatrosz könyvek voltak a maguk idején. Van egy négymagos procija, 8GB memóriával, viszont van rajta microSD slot, úgyhogy extra kártyákkal lehet bővíteni rendesen. Elöl VGA, hátul 2 MP kamera. GPS nincs, úgyhogy Wazézni maximum wifi helyadatok alapján lehet, ezt azért nem javaslom.

Szoftverfronton az Android 5-re meglehetősen hasonlító Fire OS 5 "Bellini" van rajta. Ez olyannyira hasonlít a Lollipopra, hogy a Google Play (miután kellő szakszerűséggel felcsempésztük a vasra) simán engedi, hogy gyakorlatilag bármit felinstalláljunk belőle, bár gondolom garancális problémákkal nem biztos, hogy nagy sikert aratunk a fejlesztőknél. De alapvetően működik. 

Van itt egy apróság, amire érdemes figyelni. Ha egyszer beállítunk egy Google accountot, mondjuk a Play áruházhoz, azt utána csak meglehetősen körmönfontan lehet megváltoztatni/letörölni. Kész szerencse, hogy az xda-developers közösség Fire fronton is meglehetősen aktív.

És persze rajta van egy csomó Amazon alkalmazás és kliens, Kindle, Goodreads például. Főleg olvasni, filmet nézni és az Amazon saját app-store-jából vásárolgatni. A filmekhez és a  zenékhez sajnos a magyar IP cím nem lesz jó, oda még egy VPN-re is szükség lesz. Az appok ellenben jönnek szépen (kérdés persze, hogy minek vásárolnék egy harmadik app-boltból, a Play és az App Store után.)

Kinek lehet jó? Alapvetően azoknak, akik nem teszik magasra a mércét, tudjuk, kis pénz kis foci, de alapvetően olvasni, böngészni, filmet nézni, leveleket megnézni lehet rajta, nagyjából egy hagyományos telefon áráért. Fotózni, navigálni, Need for speedet játszani ne ezt vegyük. Amiben még valami döbbenetesen erős, az a parental control konfigurálhatósága, simán lehet "kockázatos célcsoport" kezébe adni, azaz például a nagyszülőknek is, mert nemcsak a vásárlást lehet benne explicite letiltani, de külön-külön a social sharinget, a böngészést, vagy akár az ismeretlen wifire csatlakozást is. És persze azoknak, akik nem akarnak 20 ropinál többet szánni egy használható tabletre.

  

Kinek nem ajánlott? A maximalistáknak ;-) Szerintem érdekes, hogy egy belépő szintű iPad pro árából pont tizenöt ilyet tudnék venni. Tudom, almát hasonlítok körtével, de ez akkor is szép teljesítmény.

6 komment

Címkék: teszt tablet kindle fire

Vendégposzt: Cory Doctorow szerint a világ

2015.12.07. 09:07 Dworkyll

Január közepén itt járt nálunk Cory Doctrow. Akkor készült vele ez az interjú, a Charlie Hebdo incidens után, de még a nyári menekülthullám, és a novemberi párizsi lövöldözések előtt. De a nézetei ma is érvényesek, elgondolkodtatóak. Köszönjük az anyagot Csordás Attilának.

A LÉNYEG NEM AZ, HOGY MI HELYES ÉS MI HELYTELEN, HANEM, HOGY MI MŰKÖDIK

Cory Doctorow író-aktivista-blogger, a Kis Testvér című bestseller szerzője, aki a Forbes magazin toplistája szerint jelenleg az 5. azok között, akik a leginkább befolyásolják az internet alakulását, változásait. Szeretné megreformálni a jelenlegi szerzői jogi törvényeket, kompromisszummentesen kiáll azért, hogy az emberi szabadságjogokat az interneten is érvényesíthessük, és nem csak a levegőbe beszél: saját regényeit pl. mindenki számára ingyenesen, másolásvédelem nélkül teszi hozzáférhetővé honlapján, a craphound.comon. Szerinte az egyetlen mód a fennmaradásra az alkalmazkodás, a torrentoldalakat pl. nem megszüntetni kell, hanem használni.

A kép forrása

Ön szerint a szerzői jog tulajdonosainak, vagy a kiadóknak, akikre ezt a jogot átruházzák, csak arra kellene legyen kizárólagossága, hogy eladhassák a digitális tartalmat, az ingyenes terjesztésre nem feltétlenül. Vagyis, ha felrakok egy könyvet egy torrentoldalra, azzal nem sérteném meg a törvényt, mert nem jutok pénzhez a tevékenységemből. De mi a helyzet azokkal a torrentoldalakkal, akik ha nem is közvetlenül, de a különböző, oldalukon futó hirdetéseknek köszönhetően közvetve mégis bevételekhez jutnak a szerzők műveiből?

Engedje meg, hogy megfordítsam ezt és én kérdezzek: mit lehet tenni ez ellen? Úgy értem, biztos vagyok benne, hogy nem tudjuk meggátolni azokat az embereket, akik nem akarnak fizetni, abban, hogy ingyen töltsenek le. Ez egyszerűen képtelenség. Nem? Vagyis minden fizetés alapjában véve önkéntességen alapul, tehát az én kérdésem a következő. Ha ez igaz, akkor melyik a jobb stratégia? Ha figyelmen kívül hagyod, mert úgysem tehetsz ellene semmit vagy ha megpróbálsz kitalálni valami mórszert arra, hogyan vehetnéd rá azokat az embereket, akik különösebb lelkiismeret-furdalás nélkül letöltik a könyveidet a torrentoldalról, hogy ha tetszett nekik, amit olvastak, akkor utólag tudjanak neked pénzt adni? Ez nem teljesen elrugaszkodott attól a modelltől, amikor magát a könyvet árulod. Ezt láttuk a HumbleBundle kezdeményezésnél is, aminek a lényege, hogy van egy nyolcas ekönyv csomag, amit annyiért veszel meg, amennyiért akarsz. A bevétel pedig az írók, néhány jótékonysági szervezet és az akció végrehajtója között oszlik meg, az arányokat a vásárló határozza meg. Szóval az emberek itt néha tettek egy felajánlást, kifizettek egy adott összeget, majd miután elolvasták a könyveket, úgy döntöttek, hogy még többet kéne fizetniük. Hangsúlyozom, hogy a lényeg itt nem az, hogy mi helyes és mi helytelen, hanem, hogy mi működik, márpedig szerintem más nem, csak ez a megoldás. Mi mást tehetnél? Elmész Kínába és lelövöd a weboldalt vagy elmész Ukrajnába és lelövöd a weboldalt? Hogyan lehetne ezt elkerülni? Ha a lényeg az, hogyan tartatod be a törvényt, ahelyett, hogy hasznot termelnél, akkor lehet, hogy képes leszel kiküszöbölni a veszteségeket, de neked az a dolgod, hogy pénzt termelj, nem? Ez a feladatod. Szóval szerintem sokkal fontosabb, hogy biztosítsuk a lehető legegyszerűbb fizetési lehetőséget azok számára, akik szeretnének pénzt adni, mint az, hogy biztosak legyünk benne, mindenki fizet is, aki olvas.

A torrentoldalak azért is vannak előnyben nálunk a legális tartalommal szemben, mert sokkal szélesebb a kínálat. Míg kereskedelmi forgalomban 6-7 ezer könyv kapható, addig kb. 40 000 ekönyv torrent várja az olvasóját.

Ez nyilvánvalóan központi probléma. Nincs elég magyar nyelvű könyv és a magyarok egyébként is sokan olvasnak angolul vagy németül. Mivel a nyelv különleges, amit csak egy kis létszámú közösség használ, ezért nem képes fenntartani állami támogatás nélküli, önálló kulturális ipart, ugye? Ez közös probléma az összes kisebb országnál. Észtországban, Finnországban és Magyarországon is, hogy csak párat említsek. Ennek semmi köze a kalózkodáshoz, ez olyan tény, amivel meg kell küzdenie a magyaroknak. Márpedig ilyen kis létszámú anyanyelvi beszélő mellett csakis azok az országok tudnak sikeresek lenni, ahol az állam komolyan és közvetlenül támogatja a művészeteket.

Tovább korlátozza a kínálatot, hogy sokszor a külföldi jogtulajdonos nem engedi, hogy megjelentessük az ekönyvét, csak kemény DRM-mel. Mit gondol, nyugaton miért nem annyira elterjedt a vízjeles másolásvédelem, az úgynevezett puha DRM? Miért ragaszkodnak a külföldi jogtulajdonosok sokan még mindig a hardveres kemény DRM-hez, ami nagyon nehezen kezelhető és drága is?

A kérdés első fele az, hogy miért nem szeretik a vízjelezést. Azt nem tudom pontosan megmondani, a kiadók miért nem szeretik, azt viszont igen, hogy én miért vagyok szkeptikus a puha DRM kapcsán. Nincs ellenemre a vízjelezés, ha bele akarod rakni a nevem a könyvembe, csak tessék. Csak az a gond, hogy nehéz kivenni belőle. Az aggaszt, hogy ha kialakul egy olyan norma, hogy kivenni a neved a saját könyvedből egyfajta bűn, akkor megvan a kockázata, hogy ez a törvényekben is tükröződik. Nem égető probléma, de probléma.
Ami a jogi kockázatot illeti, képzeld el, hogy találnak egy könyvet valami fájlcserélő oldalon, benne a nevemmel. Nem olyan könyvet, amit én írtam, hanem olyat, amit vásároltam. Aztán beperelsz. Szerintem nem kéne nyerned, mert azt gondolom, az, hogy egy könyv – ami valaha a merevlemezemen volt – felkerült egy fájlmegosztó oldalra, nem jelenti azt, hogy megszegtem a szerzői jogi törvényt. Elveszíthettem a laptopomat, eladhattam, lehet, hogy meghekkelték a gépemet és sorolhatnám. Ez aggaszt. Ha feltesszük, hogy találsz egy bírót, akinek már az általam korábban megvásárolt könyv puszta megjelenése a fájlmegosztón elég ahhoz, hogy elítéljen, akkor az csorbítja a polgári szabadságjogokat. Ez egyszerűen nem elég bizonyíték. Talán ez a kiadók problémája is, mert lehet, hogy nem hisznek benne, hogy ez jogi védelmet is jelent.

Mégis a legtöbb kiadó nálunk ragaszkodik hozzá, hogy ezt használjuk. Ráadásul szerintem ez egy fontos lépés lehet a DRM elhagyása felé.

Ez talán igaz. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a nyugati kiadók azért tiltakoznak ellene, mert azt gondolják – és szerintem ebben az egyben legalább igazuk van, legalábbis ami az amerikai, kanadai és az angol törvényi szabályozást illeti (a magyart nem ismerem eléggé), hogy még ha egy rakás könyvet is találsz kalózoldalakon, ami az én ekönyv gyűjteményemből származik, az nem elég bizonyíték ahhoz, hogy nekem kelljen vállalnom ezért a felelősséget.
Egyszerűen nem elég. Lehet, hogy a kiadók azt gondolják, hogy képesek akarnak lenni rá, hogy felelősségre vonják az embereket, ha a tőlük vásárolt könyvet kiteszik a netre, márpedig ebben az esetben nem lesznek.

Térjünk vissza a kemény DRM-re.

A kemény DRM-es kérdés számomra érdekesebb. Ez nyugaton valóban eléggé elterjedt, szeretik a kiadók. Szerintem ez nem azért van, mert az így védett könyvet nehéz feltörni, hanem mert törvénytelen olyan technológiákkal üzletelni, ami kezeli ezeket. Pl. ha kikapcsolod a hangos felolvasást a Kindle készüléken, akkor nem igazán lehet megindokolni, miért ne rakhatnád át a könyvet olyan olvasóra, ami megengedi a felolvasást, de néhány kiadó mégis azt gondolja, hogy a könyveket, amiket ilyen formában is lehet fogyasztani, drágábban kellene árulni, mint azokat, amiket csak simán olvasni lehet. Sohasem lesz lehetőség arra, hogy „Szedd le. Válogasd szét. Írd ki.” azt, ami DRM-el védett. Igazából a másolásvédelemmel nem is a kalózkodást akarják megállítani, mert az lehetetlen vállalkozás. Az egyéni felhasználót, a vásárlót akarják korlátozni abban, hogy megtehesse azt, amit egyébként legálisan megtehetne a könyvvel, de a DRM eltávolítása miatt illegálissá válik, így mégsem teheti. Vagyis olyan jogaidtól akarnak megfosztani, amik a alapvetően a tieid.
Hadd hozzak erre egy példát a CD-k és DVD-k kapcsán. Ha van egy CD-d és szeretnéd meghallgatni az iPhone-odon, az Apple ad hozzá egy iTunesnak nevezett ingyenes szoftvert, aminek a szlogenje ugye „Szedd le. Válogasd szét. Írd ki.”. Ahhoz, hogy fogd ezt a CD-t és feltedd a telefonodra, semmit nem kell fizetned. Ha viszont egy DVD-ről beszélünk, akkor az Apple szerint újra meg kell venned az iTunes áruházból. Vagyis a cég, aki a DVD-den lévő filmet készítette, szeretné újra eladni neked, amit már megvettél. Ha nem kalózkodás az iPhone-odon zenét hallgatni, akkor az sem az, ha a DVD-det az iPhone-odon nézed, bár ez így kétségtelenül kevesebb hasznot hoz a cégeknek. Hát azért szeretik a kemény DRM-et.

Ha már a szabályozásnál tartunk, evezzünk kicsit kevésbé békés vizekre. A Charlie Hebdo mészárlás kapcsán több országban – köztük hazánkban és Angliában is – felmerült a kérdés, meddig terjedhet a szólás szabadsága, lehet-e nyíltan kritizálni, gúnyolni vallásos embereket, és persze a bevándorlók helyzete is újra terítékre került. Nálunk pl. olyan nyilatkozatok hangzottak el, hogy a gazdasági bevándorlás rossz, hazánk nem válhat célponttá. Sőt, még az is, hogy erős kapcsolat lehet a terrorizmus és a bevándorlók között. A helyzet kísértetiesen hasonlít a Kis Testvér című regényében történtekre.

Igen, sajnos kétségtelenül vannak hasonlóságok. Fontosnak tartom, hogy először is szögezzük le: nem igaz, hogy a bevándorlás korlátozása megállítaná a terrorizmust.

Nem is beszélve arról, hogy a merénylet elkövetői Franciaországban születtek.

Szerintem erre a nacionalisták válasza az lenne, hogy „Lehet, hogy itt születtek, de bevándorlók leszármazottai.” És akkor előkerül az a nevetséges állítás, amivel próbálnak határt húzni, kik is az „igazi” franciák, pl. a normannok, alapvetően normann ősökkel, de a német megszállást megelőzősen, ugyanakkor a Gall megszállást követően beszélhetünk franciákról, más esetben nem. Ez annyira buta állítás, mint az, hogy dobjunk ki mindenkit Angliából, aki nem igazi brit és „Isten óvja a királynőt”. Ez egyszerűen őrültség!
A valóság azonban az, amit Amerikában is látni. Az amerikai terrorizmus legszörnyűbb támadásainak jó részét olyan emberek követték el, akikre „igazi” amerikaiként szokás gondolni: fehér, angolszász, sokadik generáció óta Amerikában élő emberek, jobb- és baloldaliak egyaránt. És akkor a családon belüli erőszakról még nem is beszéltünk. Az tehát, ha visszafogjuk a bevándorlást, egyáltalán nem garantálja, hogy mindez megelőzhető.
Illetve érdemes egy pillantást vetni azokra a csoportokra is, akik a bevándorlás korlátozását követelik, mert bármilyen katasztrófa következik be, igazolásként tekintenek rá, hogy ez is a bevándorlás miatt van. Ha van egy kalapácsod, minden úgy néz ki, mintha szög lenne. Nagyon meglepő lett volna, ha a mostani események, vagy legyünk őszinték: bármi után, ami bárhol a világon történik, ne kerülnének elő ezek az emberek, hogy hangoztassák, ez is azt bizonyítja, a bevándorlás rossz. Van egyáltalán olyan rossz dolog a világon, aminek nem az lesz a vége, hogy a hipernacionalista pártok egyből kiabálni kezdenek: „A bevándorlás maga a gonosz?” Tartok tőle, hogy nincs.

11 komment

Címkék: drm warez doctorow elméleti kérdések

Villámposzt: idén is lesz karácsony :)

2015.12.04. 15:56 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban,

ha valami kataklizmikus nem történik, akkor idén is lesz karácsony. Az őrület már kitört, megint lehet vasárnap vásárolni, hej! A vasárnapi boltbezárásnak pont nem vagyok nagy barátja, de decemberben szerintem nem embernek való hétvégén vásárolni. 

telapo.jpg

De nem csak ezért csillant meg a szemem a Multimédiapláza ajánlatán. Hanem mert kezdek öregedni, ami azzal jár, hogy nagyon távol is vannak már barátaim és rokonaim, akiknek nem feltétlenül gazdaságos, vagy egyáltalán megoldható, hogy kézzelfogható ajándékot küldjek nekik. A Multimédiapláza pedig lehetővé tette, hogy e-könyvet küldjek nekik, nagyjából úgy, ahogy annak működnie kell. A megajándékozott kap egy email-t, benne egy linket, és ennyi. A küldő meg fizethet egyenként, vagy felhasználhatja a saját előre töltött egyenlegét. Az ajándékozottnak nem kell regisztrálnia sem, csak kattint és letölt. Kész.

A lelkesedésemben az is benne van, talán szintén az öregedésből kifolyólag, hogy egyre kevésbé hiszek a kézzel fogható ajándékokban. Sok karácsonyt megértem, és még egy pulóver (vagy csavarhúzókészlet, nyakkendő, késkészlet vagy épp toronyóra lánccal stb.) pont nem mozgat meg. Nagyfiú vagyok, ha szeretnék valamit, megteremtem rá a feltételeket és megveszem év közben. Ennyi. Igen, a könyv a legszebb ajándék, magam is sokat adtam és sokat kaptam. De nem csak akkor jut eszembe az ajándékozó, amikor olvasom, hanem akkor is, amikor takarítok, lakást festek, költözködöm :) 

Szerencsére vannak már olyan társaságok, akik pont erre mennek rá, az élmény tipusú ajándékokra, mint pl. a Meglepkék vagy a Feldobox. Ebbe a vonalba illeszkedik be nagyszerűen a Mulimédiapláza által nyújtott szolgáltatás. Egészen kellemes hungarikumok is vannak a történetben. Pl. aki nem akar utalni vagy bankkártyával fizetni, annak küldenek csekket :) És lehet kiváló Rejtő hangoskönyveket küldeni, a még kiválóbb Reviczky Gábor, Bodrogi Gyula vagy Gálvölgyi János tolmácsolásábam. Azok egyszerűen tényleg parádésak.

A többi áruházban még nem ennyire jó a helyzet, ott ez a regisztrációnélküli letöltősdi még nem működik, de hogy valami legyen, kuponokat azért lehet venni és ajándékozni, lásd nem tudom mit szeretne, mi nincs meg még neki, könyvutalványt kap. A többi boltban ezt lehet csak kapni, a Multimédiaplázánál meg ezt is.

Érdemes nyitva tartania mindenkinek a szemét, elég rendszeresek mostanában az akciók, a Dotcommerce Daytől, a Fekete Pénteken, Cyberhétfőn keresztül dörögtek itt a mindenfélék, pl. a diBooknál most éppen Mikulás  15% akció van, és az év végéig biztosan lesz még egy-két jó alkalom.

Ja igen, a Multimédiapláza ajándékküldő szolgáltatása év közben is működik, elvégre nemcsak karácsonyra lehet e-könyvet adni, de születésnapra vagy éppen ballagásra is ;-)

1 komment

Címkék: karácsony akció ajándék multimediaplaza

Re-poszt: Az ekönyv.hu szerint a világ :) Interjú Csordás Attilával

2015.11.20. 17:06 Dworkyll

Az alábbi remek interjú eredetileg a librarius.hu-n jelent meg, de olyan plasztikus képest fest a mai magyar ekönyv-helyzetről, hogy nem tudtam nem elkurnyerálni. Itt is a helye, no. A cikk Várkonyi Zsolt érdeme.

Csordás Attila: Sokaknak elképzelése sincs róla, hogy létezik szerzői jog

 

Az eKönyv Magyarország 2010. márciusában alakult a Libri-Shopline és a Líra Könyv Zrt. közös leányvállalataként. A cég kínálatában jelenleg mintegy 12 000 e-könyv található, és próbál minél több könyvkiadóval megállapodást kötni. Az eKönyv Magyarország ügyvezetőjével, Csordás Attilával beszélgettünk a digitalizált tartalmak másolásvédelméről, nemzetközi trendekről, a szerzői jogról és a nyomtatott könyv jövőjéről.

Hamarosan itt az év vége. Ha most kéne számot vetni, mennyire volt sikeres az eKönyv Magyarország számára a 2015-ös esztendő?

Nem panaszkodom. Az első nagy ugrásunk 2012-ben volt, amikor sikerült ellátnunk az e-könyveket egy komolyabb másolásvédelemmel, egészen pontosan a soft DRM technológiával. Ekkor kezdtük el PDF, ePUB és Mobi formátumban piacra dobni az e-könyveket. Azóta egyértelműen megfigyelhető egy folyamatos növekedés, ami úgy tűnik, idén sem áll meg.

Említetted a másolásvédelmet. Hogyan működik? Nyilván a technikával együtt a másolásvédelmet kijátszó szoftverek is egyre fejlettebbek lesznek.

A másolásvédelmet úgy kell elképzelni, hogy az e-könyv második oldalába beírjuk a vásárló nevét és a tranzakció számát, valamint kódolva több helyen is elhelyezzük ezeket az adatokat. Természetesen előfordul, hogy a felhasználók megpróbálják ezeket eltüntetni, több-kevesebb sikerrel. Azt látom, hogy ez a fajta másolásvédelem sokkal jobban működik, mint a korábban használt hard DRM. A hard DRM esetén regisztrálni kellett, és egy vásárló csak 5 eszközön olvashatta a megvásárolt e-könyvet. Olyannyira túl volt bonyolítva a rendszer, hogy volt, aki fel sem tudta tenni az olvasó eszközére a megvásárolt e-könyvet.  A most használt soft DRM inkább a bizalomra épül. Megbízunk a vásárlóban, hogy nem tölti fel semmilyen oldalra a könyvet, cserébe akárhány eszközön olvashatja. Körülbelül 1000-ből 1 vásárló teszi ki nCore-ra vagy egyéb torrent oldalra. Őket másnap hívják is telefonon, hogy ejnye-bejnye, ugyanis mindenki személyes felelősséggel tartozik a saját e-könyvéért. Ugyanakkor nem mi leszünk azok, akik megszüntetik a kalózkodást Magyarországon vagy a világon. A NAV csak a Magyarországról működő weboldalakat tudja leállíttatni, ha illegális tartalmat tesznek közzé. Ezért nyilván az ilyen oldalak üzemeltetői elviszik a szervert külföldre. Nem tudunk elmenni Ukrajnába vagy Thaiföldre, hogy leállítsunk egy torrent szervert. Ezért muszáj olyan életképes üzleti modellt kialakítani, hogy versenytársként tekinthessünk a torrentoldalakra. Úgy gondolom, ezek az oldalak sokkal inkább versenytársaink. Például az nCore-on fent van 40.000 könyv, nálunk pedig 12.000 kötet található. Számunkra az a kitűzött cél, hogy versenyképesek legyünk ezzel a felhozatallal. Sok tekintetben most is jobbak vagyunk. Gyakran elég rossz minőségű e-könyvek kerülnek fel a kalózoldalakra. A karakterfelismerő programmal beolvasott köteteknél például sokszor hiányoznak az ékezetek, a szoftver ugyanis nem ismeri fel őket. A minőségen kívül azt is fontosnak tartom, hogy élménnyé tegyük a vásárlást.

Hogyan lehet élménnyé tenni a vásárlást?

Először is kell egy olyan kínálat, amivel nem az oldal visszafordulási arány statisztikáját növeljük. Néhány nagyobb kiadótól eltekintve a kínálat már szépen alakul az e-könyvek piacán. Fontos szempont a másolásvédelem és az ár is. Általában egy e-könyv 30 százalékkal olcsóbb a nyomtatott változatnál. Az sem mindegy, hogyan zajlik a vásárlás folyamata. A felhasználói felületnek kényelmesnek és átláthatónak kell lennie, hogy ne kelljen százat kattintania a vásárlónak, mire megvesz egy könyvet.

Számos helyen extra tartalommal ellátott e-könyvekkel próbálják a digitális kiadások felé terelni az olvasókat. Ez mennyire működhet?

Úgy látom, az e-könyveknél az extra tartalom nem létszükséglet, de rendszeresen próbálkozunk hasonlóval. Nemrég a Magvető Kiadóval megjelentettük Pilinszky János összes szépprózáját. Pilinszky a 70’-es években Párizsban felmondta egy kazettás magnóra a Gyerekek és Katonák című művét. Ezt az eddig még sehol meg nem jelent hangfelvételt beépítettük az e-könyvbe. A továbbiakban szeretnénk megjelentetni mesekönyveket, ifjúsági regényeket diszlexiás olvasók számára is, speciálisan a számukra kifejlesztett olvasáskönnyítő betűkészlettel. Egyre több az olyan tartalom, ami csak e-könyvben jelenik meg. Ilyenek például a szakkönyvek, amiket sokkal olcsóbb elektronikusan kihozni, mint nyomtatásban.

Ha már itt tartunk, mennyibe kerül kiadni egy e-könyvet?

Számos tényezőtől függ. Nyomtatott könyv esetében akár milliós tételről, e-könyvnél tízezres, esetleg százezres nagyságrendről beszélhetünk.

Beszéltünk az e-könyvekhez járó extra tartalmakról. Milyen kedvezményekkel próbálkoznak még az e-könyv boltok?

Létezik egy olyan trend, hogy az e-könyv olvasó mellé ajándékba adnak 2-3 elektronikus kötetet. Ezzel szerintem még nincs baj, vannak viszont olyan boltok, ahol 100-150 klasszikus olvasmányt pakolnak az e-könyv olvasóra. Ez nem túl szerencsés megoldás, ugyanis így nem ösztönzik a vásárlót, hogy újabb e-könyveket vegyen. Ráadásul azt sugallják felé, hogy csak régi e-könyveket lehet kapni. A torrent és egyéb kalózoldalak miatt terjedt el a gondolat, hogy ami elektronikus, az mindig ingyen van. Ebben a tekintetben sokat kell még változnia a magyar vásárlóközönségnek. Attól még, hogy valami digitális, igenis lehet fizetni érte. Sokaknak sajnos elképzelésük sincs arról, hogy létezik szerzői jog. Szerintem nem a fenyegetés és a büntetés a legjobb megoldás az illegális letöltések visszaszorítására. Bár bizonyos esetekben nem maradhatnak el a következmények, ha valaki nem legálisan kezeli az általa megvásárolt tartalmat.

Pontosan milyen jogi következményekre számíthat, aki illegálisan tölt fel egy könyvet?

Per nem szokott lenni belőle. Ugyanakkor nem egyszer előfordult már, hogy peren kívüli megegyezéssel kártérítésre kötelezték az illetőt. A kártérítés összege több tízezernél kezdődik és felmehet egészen százezerig. Nem túl szerencsés, hogy az emberek agyba-főbe pakolják fel az internetre a könyveket illegálisan, miközben fogalmuk sincs, milyen következményekkel járhat ez. Ilyenkor a könyvkiadó szép csendben megegyezik a feltöltővel. Rajtuk kívül senki sem tud az esetről, csak annyit látnak a felhasználók, hogy eltűnt egy torrent fájl, és már csak 39.999 könyv van a szerveren.

Az utcán sétálva az utóbbi években egyre több embernél látni e-könyv olvasót. A trendeket tekintve mennyire vagyunk lemaradva például Nyugat-Európához képest?

Nyugat-Európához képest is le vagyunk maradva, de nem drasztikusan. Az e-könyv fogyasztás az Egyesült Államokban érte el a csúcspontját: Amerikában 20 százalék az e-könyvek részesedése a teljes könyvpiacból. Mi, magyarok még nagyon messze vagyunk ettől. Van még hová fejlődnünk, de szépen alakulnak a számok. Sok kiadó attól tartott, hogy az e-könyvpiac majd megeszi a nyomtatott könyvet, de egyáltalán nincs ilyen kannibalizálás. A csak e-könyvben megjelenő rövid novellák sokszor egy-egy regény felvezetői, így gyakorlatilag a nyomtatásban megjelenő köteteket promotálják.

Mi kellene ahhoz, hogy továbbra is ilyen ütemben nőjön a hazai e-könyvpiac?

Van néhány kiadó, akik még nem léptek be az e-könyvpiacra, pedig fontos lenne, hogy folyamatosan bővüljön az e-könyvek kínálata. Nagy akadályt jelent még az ÁFA is. A nyomtatott köteteken mindössze 5% az ÁFA-kulcs, míg a digitálisan megjelent könyveken jelenleg 27%. Ez nyilván nem lelkesíti a kiadókat. Az e-könyv egyelőre elektronikus szolgáltatásnak minősül, és nem e-könyvnek. Szerintem ez egy butaság, ugyanis a tartalom az elsődleges. Ilyen alapon azt is mondhatnánk, hogy a tízparancsolat nem érvényes a Bibliában, mert az eredeti médiuma a kőtábla volt, és csak kőtáblán olvasva érvényes. Szerintem nem a hordozóeszköz határozza meg, hogy miből lesz könyv, hanem a tartalom.

Egyesek azt mondják, hogy a papír alapú könyv előbb-utóbb teljesen eltűnik majd.

Szerintem ez a közeljövőben biztosan nem történik meg. Kiváló szimbiózisban él majd a nyomtatott és az e-könyv. Inkább erősítik majd egymást, mintsem gyengítenék. Sokkal aggasztóbb, hogy folyamatosan csökken az olvasásra való hajlandóság. Főleg a fiatalok közt. Ebből a szempontból is fontos az e-könyv, hiszen az elektronikus eszközökön keresztül könnyebben meg lehet találni irodalommal a fiatalokat. Vannak bizonyos típusai a papír alapú könyveknek, mint például a művészeti albumok és a szakácskönyvek, amik jobban kapcsolódnak a hordozójukhoz. Az ember szívesebben ad ajándékba egy szép szakácskönyvet, minthogy elküldjön egy fájlt.

Nyilván hasonló a helyzet a gyerekkönyveknél is, ahol fontos szerepet kap a vizualitás.

Igen, egy mesekönyv jobban megél papíron. A gyerekeknek szóló e-könyveket inkább interaktív alkalmazásokkal szokták összekötni. Ezek is inkább kiegészítő vagy párhuzamos tartalmak lesznek a nyomtatott könyvek mellett.

Mennyire reális az a kép, hogy 10 év múlva a magyarok többsége e-könyvet olvas majd, és nem papír alapú kötetet?

Szerintem semennyire. Örülnék, ha itthon is 10-20%-os részesedése lenne az e-könyveknek, ahogy az Egyesült Államokban. Ennek ellenére nem hiszem, hogy 10 év múlva mindenki digitális könyveken olvas majd. Viszont ha körbe nézünk itthon, láthatjuk, hogy egyre többen olvasnak könyvet Kindle-ről, telefonról, tabletről. Nem lehet letagadni, hogy Magyarországra is betört az e-könyvpiac.

14 komment

Címkék: drm áfa könyvkiadás ekm re poszt

A kézműves DRM

2015.10.24. 08:03 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban, 

volt idő, amikor kifejezetten sokat pörögtünk a DRM kérdésén. Azóta azonban sok-sok gigabájtot töltöttel már le ekönyv formájában, és hála istennek a magyar piacon már csak a puha DRM-mel szerelt könyvek számíthatnak eladhatónak, kemény DRM-mel tán nem is igen árul könyvet magyar ekönyv-áruház.

A puha DRM-nek azonban van egy "rendszerszintű" problémája, hogy nem igazán van olyan dobozos boltszoftver, ami ezt készen tudná. Nem olyan nagy ördöngösség, de mégis ki kellett fejleszteni gyakorlatilag boltról boltra. Sajnos a magyar e-könyv piac jelenleg még a papír piac méretének saccra a fél százaléka, a semmitől ez elég sokkal több, olyan 200 millió HUF körül lehet majd az idén, de messze még a kánaán. Egy-egy címből azért nem megy olyan sok el, és az is lassan, általában. Erre azért pont nem kifizetődő nemhogy egyedi, puha DRM-es megoldást fejleszteni, de még webshopot csinálni is. 

Viszont ameddig ilyen kicsi a volumen, addig simán lehet kézzel egyedi példányokat készíteni valahogy így:

  1. Kell maga a mű rendesen összerakott epubban. Ez lesz a mindenkori forrás.
  2. Amikor beesik egy új példány igénye, legyen az eladás vagy éppen promóció, recenzió, akkor kézzel csinálunk egy egyszeri változatot.
  3. Beleírjuk az impresszumba, hogy kinek lesz. Ez az szöveg lehet személyes, meghitt is.
  4. És egy hangyányit megpiszkáljuk a szöveget. Én a központozással szoktam játszani, a szöveg egy tetszőleges helyén a pontot három pontra váltom (ahol értelmesen hat persze) vagy elveszek egy vesszőt, vagy hozzáadok. Ez a szöveg élvezeti értékét nem fogja befolyásolni, de megjelöli. (Ez csak egy módszer, kis kreativitással elég sokat ki lehet találni, kézi előállításra. Lényeg, hogy az olvasnivaló értékét ne csökkentse, ne legyen zavaró, de legyen könnyen észrevehető, ha tudjuk, mint keresünk)
  5. Egy megfelelő helyre rögzítjük, hogy kinek milyen módosítást kapott a példánya.
  6. Az így módosított epubból a már ismert kindlegen.exe -c2 -dont_append_source *.epub paranccsal húzunk egy jó erősen tömörített, viszonylag nehezen szétkapható mobit, amit gyakorlatilag mindenen el lehet olvasni.
  7. Ezt pedig elküldhetjük emaileben a vásárlónak, barátnak, recenzornak, újságírónak.

Azaz nulla befektetéssel, és példányonként pár perc melóval van egy saját DRM masinánk, ami a terjesztést, a műélvezetet egyáltalán nem zavarja, de a példánykövetést segíti. Ha valamilyen publikus csatornán felbukkan egy anyag, viszonleg egyszerű leellenőrizni, hogy kinek a példányából készült. Egy komoly hátránya van csak a módszernek az ipari megoldásokkal szemben, hogyha túl vagyunk egy két-tucat egyedi példány legyártásán egyazon címből, és jönne egy hibajavító változat (a.k.a release ;-), akkor az addigiakat újra le kellene gyártani. Nyilván egy boltszoftvernek ez nem tétel, kézimunkában viszont észrevehető. Viszont ha már itt tartunk, akkor érdemes rendes boltban is megjelenni.

Fontos látni, hogy manapság már nem a "volumen" a kulcsa a sikernek. Hiába nyomtatok ki 1000 példányt egy címből, ha nem ismerik, nem beszélnek róla a megfelelő helyeken, nem fogják megvenni. A sikerhez, pontosabban a lehetséges siker kiaknázásához az ismertség kell. Erre lehet jó ez a módszer, nyomon követhetően lehet terjeszteni a példányokat, egyesével. 

Még abban az esetben is jó lehet, ha egy hagyományos kiadó amúgy nincs jelen az ekönyv-piacon. Pont a könyvtémában aktív újságírókat, publicistákat és bloggereket simán utol lehet érni így előállított személyes tartalmakkal, és egy névre szóló mobi azért kicsit elegánsabb, mint mondjuk egy vágójelekkel és méretes margóval megküldött nyomdai pdf. És persze használhatják ezt olyan kiadók is, akik amúgy jelen vannak e-könyv áruházakban, nekik annyival könnyebb, hogy a forrás epubot már előállították.


 

 

32 komment

Címkék: drm könyvkiadás gyártástechnológia szerzői kiadás

Beszélgetés a könyvesboltban

2015.10.13. 22:51 Dworkyll

Ez az ekultura brigád kezdi magát belopni a szivembe. Volt már egy csomó érdekes interjújuk, érdemes a YouTube csatornájukat böngészni, most meg jól eljöttek az Olvasás éjszakájának egyik eseményére, amikor a szerzői kiadás időszerű kérdéseit csaptuk ki a kerekasztalra, és jól rögzítették az egészet.

 

 Jó szórakozást :)

Szólj hozzá!

Címkék: média elméleti kérdések ekm ekulturaTV publio szerzői kiadás

Beszélgetés a könyvtárban

2015.10.07. 00:33 Dworkyll

Sci-fi és fantasy napot rendeztek a FSZEK Kőbányai Könyvtárban, amelyen Kleinheincz Csilla (Gabo), Velkei Zoltán (Agave) és Holló-Vaskó Péter (Fumax) beszélgettek.

Az ekönyves témák 45:23-nál kezdődnek, csak a blogmotor nem szereti az időjeles linket. Bocs.

 Búkfaló Bill FB posztja nyománekulturaTV 

Szólj hozzá!

Címkék: média agave könyvkiadás fumax ekulturaTV GABO

A self publishing legendája

2015.10.05. 21:47 Dworkyll

Újabb vendégposzt következik R. Szabados Tamás (Syllabux Könyvkiadó) tollából, aki némiképp perspektívába helyezi a szerzői kiadást, ma, amikor kellő naivitással azt lehet hinni, hogy egy szerzői kiadású e-könyv egyenlő egy jó helyre nyomott Save as paranccsal.

Vannak sikeres szerzői kiadások, még magyarul is, de tény, hogy nem rendezték át a piacot. Ennek az okairól ír mai szerzőnk.

A szerzői kiadás közvetlenül összeköti a szerzőket az olvasókkal. Többé nem a kiadók döntik el, hogy ki kerülhet piacra és ki nem. A self publishing további előnye, hogy kikapcsolja az irreálisan magas százalékért dolgozó terjesztőket a folyamatból, és az e-könyv megjelenésével búcsút inthetünk a több milliós nyomdaszámláknak is. A szerzői kiadás hívei szerint bárki írhat bestsellert. Ez igaz, csak nem árt elolvasni az apró betűs részt is, ami így hangzik: bárkiből lehet bestseller szerző, aki rendelkezik az ehhez szükséges kapcsolati hálóval vagy tőkével. Vagy mindkettővel.

A szerzői kiadás hívei előszeretettel hivatkoznak arra, hogy a nyugati sikerlisták élén számos self publishing könyv szerepel – de itt megint befigyel az apró betűs rész. Ugyanis vagy olyan művekről van szó, amiket a szerzői kiadást követően megvett egy nagy kiadó és befutatta azt – vagy olyan szerzőről, akiből valamelyik nagy kiadó csinált piacképes árucikket, és miután felkerült a sikerlistákra, önállósodott és saját kiadót kreált.

Ahhoz, hogy egy könyv itthon látszódjon a boltokban, legalább 5000 példányban le kell nyomtatni. Erre jön rá a reklámköltség. Az e-könyvvel persze megspórolható a nyomdaszámla, de ezzel egyidejűleg láthatatlanná válik a könyv is. Ma kb. 7000 magyar nyelvű e-könyv van kereskedelmi forgalomban, ami szinte semmi, de ahhoz bőven elég, hogy bármely kiadvány eltűnjön a kínálatban. Ahhoz, hogy észrevegyék a könyvünket, fel kell hívni rá a figyelmet – és máris ránk zárult a 22-es csapdája. Azt az összeget, amit eddig a könyv lenyomtatására és reklámjára kellett fordítani, mostantól a reklámra kell kiköhögni. Az e-könyv ugyanis – a papírkönyvvel ellentétben – nem jön szembe az utcán vagy a boltokban, azaz sokkal nehezebb láthatóvá tenni.

Ráadásul a könyvmarketing elég speciális szakma – nem elég sok pénzt ölni a reklámba, hanem el kell találni a célcsoportokat. Az emberek ugyanis azt a könyvet olvassák, amiről szó van – és valljuk be, ritka az olyan könyv, ami uralja a közbeszédet. Nem arról van szó, hogy bizonyos műfajokban ne lehetne jól felépített szerzőkkel kaszálni, de ha bárki azt gondolja, hogy ír egy jó könyvet és automatikusan elüti a világsiker, az téved. Nyugaton is irgalmatlan pénz befuttatni valakit, de Magyarországon, ahol megfelelő kapcsolati háló nélkül moccanni se lehet, balgaság abban reménykedni, hogy egy könyv meghozza az áttörést. Persze nem lehetetlen, de rendes családi háttér és pénz kell hozzá, hogy elismert író legyen valakiből.

Emellett ott van az is, hogy az e-könyv a kis nyelvek esetében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az e-könyveket semmiből sem áll lerántani a netről, és csak nagyon kevesen hajlandók fizetni olyasmiért, amit egy kattintással ingyen is letölthetnek. Most, hogy a friss, ropogós bestsellerek 2 nap – 3 hét után megbízhatóan megjelennek a torrentoldalakon, az olvasók már nem mentik le kényszeresen az e-könyveket. Eljutottunk oda, hogy némelyik bestseller ingyen se kell – ami nem sok jót ígér a reménybeli sikerszerzőknek.

Viszont ha leszámolunk az irreális reményekkel, a szerzői kiadás nagyon jó dolog. Megélni persze nehéz belőle, de hobbinak remek. Egy átlagos könyv kb. 300 példánynál már behozza az előállítási költségeket, és ebben a szerző tiszteletdíja is benne van. Aki élvezi az író-olvasó találkozókat, szívesen utazik, akár 1000 példányt is el tud adni egy-egy címből, és az ilyen fajta ismertségnek mindig van járulékos haszna is. Egy szó mint száz: a szerzői kiadás buli, de a lakásodat ne add el azért, hogy sikerszerző lehess.

Ha valaki élőben akarna tájékozódni vagy vitatkozni a témában, az jöjjön el október 10-én a Fókusz Könyváruházba, ahol Alcser Norberttel (Publio) és Csordás Attilával (ekonyv.hu) fogjuk a témát körbejárni.

 

 

5 komment

Címkék: marketing elméleti kérdések könyvterjesztés szerzői kiadás