Hirdetés

Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 35.500 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

  • Dworkyll: Designer olvasó és tablet tokok, egy magyar iparművésztől: www.meska.hu/Shop/index/15582 (2014.09.01. 11:13) Radar!
  • Dworkyll: Ha már az iskola-témát kerülgetjük, van ugye a tankönyvreform, ami számos sebből vérzik. hvg.hu/... (2014.09.01. 09:27) Villámposzt: Becsengetés
  • AroloTifar: @Mike76: " Időnként van egy sanda gyanúm, hogy létezik egy réteg, aki tényleg teljesen jóhiszeműen... (2014.08.27. 07:04) Második figyelmeztetés!
  • Mike76: Megjött az első ismertető az új Kobo Aura H2O-ról: goodereader.com/blog/electronic-readers/full-re... (2014.08.27. 04:54) Radar!
  • Dworkyll: Nocsak. A NOL testvér figyel téged :-) nol.hu/kultura/konyvtarak-alkonya-nalunk-meg-nem-1482421 (2014.08.26. 22:12) Villámposzt: kindle unlimited - könyvtár havi tíz dollárért
  • Mike76: @Dworkyll: Ja, jó lenne egy ilyen moratórium, valószínűleg a rendesebb torrentoldalak gazdáiban mé... (2014.08.26. 21:28) Második figyelmeztetés!
  • Dé Szabó: @tetsuo_: Köszönöm a választ, kapcsolatba lépek veletek! Üdv. G (2014.08.26. 19:22) Könyvradar!
  • Utolsó 20

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (1) adásvétel (1) adobe (7) ad astra (15) áfa (9) agave (23) ajándék (4) akció (10) aldiko (1) alex (1) alexandra (2) állás (1) amazon (56) android (8) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (1) aura (1) avana (1) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bemutató (7) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (2) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (7) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (6) calibre (4) ces (1) cikkajánló (4) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) cybook (7) deltavision (1) dibook (9) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) dr1000 (1) dr800 (2) drm (32) e-könyv (1) e-könyvészet (6) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (2) eclicto (2) édesvíz (1) edge (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (30) elméleti kérdések (74) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (57) események (7) eslick (1) etikett (1) EU (2) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (4) e papír (9) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (15) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) fontok (4) formátum (4) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) GABO (1) galaktika (7) galaxytab (1) Gitden (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) gyakorlati kérdések (57) gyártástechnológia (21) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) hármas könyvelés (4) harry potter (1) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (1) infografika (2) introverziók (15) ipad (17) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (5) irex (5) iriver (4) irodalom (1) ismeretterjesztés (3) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (2) jumbo (1) karácsony (5) képregény (1) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (60) kindlegen (1) kindle dx (6) kindle fire (2) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kobo (7) kölcsönzés (1) kondor (2) konteo (1) könyvajánló (6) könyvhét (12) könyvkiadás (104) könyvmolyképző (7) könyvtár (6) koobe (33) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (26) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (5) líra (2) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (2) makró (2) marvin (2) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (3) mese (2) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimediaplaza (23) n516 (1) ncore (1) nds (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (1) omikk (1) onyx (7) openinkpot (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (8) paypal (2) pda (3) pdf (8) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (15) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (1) rádió (1) reb (1) rejtő (1) reklám (47) rendelés (2) re poszt (7) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (5) scida (1) scribd (1) SendToKindle (2) sf (11) sfmag (4) sfportal (18) sipix (1) slideware (1) sony (22) specifikáció (2) spiritualitás (1) stanza (8) stardict (2) story (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (1) színes (4) szótár (3) tab (1) tablet (6) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) telefon (1) teszt (55) textr (17) tft (7) tilos (1) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (4) typotex (3) t com (12) ulpius (6) vásárlás (11) vegyesfelvágott (12) vendégposzt (3) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) warez (7) wayteq (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Kindle WiFi-t pedig erre a képre kattintva lehet rendelni:

Blogajánló

Villámposzt: Becsengetés

2014.08.30. 09:27 Dworkyll

Szervusztok pajtások,

hamarosan kezdődik az iskola. Régi téma, hogy milyen nehéz az iskolatáska, meg hogy mennyivel egyszerűbb, olcsóbb lenne legalább a kötelező olvasmányokhoz elektronikusan hozzájutni. Kérem tisztelettel, az ipubs.hu hallgatott az idők szavára, és leporolta és felpolírozta az amúgy a többségében a MEKen is hozzáférhető anyagokat, és szerintem igazán jelképesnek mondható árú csomagokat rakott össze.

k2014 banner.jpg

Aki nem akar a MEK anyagokkal szöszölni, vagy gondozottabb szövegre vágyik, nevezzen be rájuk nyugodtan.

Diszklémer

A napokban sokat pörgött a (bulvár)sajtó azon, hogy a villanyon olvasottakra rosszabbul emlékszünk vissza. Volt Guardian és volt 444.hu is. A kicsit mértékadóbb orgánumok próbáltak más véleményeket is begyűjteni, mint ez az egy szem tanulmányszerűséget. Így aztán én is kiadtam a magam állásfoglalását:

A tanulmány egy érdekes (de ránézésre nem szükségszerűen tudományos) kutatás eredménye. Mivel a sajtó alapvetően csak a kulcsmondatot kapta fel, úgymint "A Kindle-n olvasók sokkal rosszabbul teljesítettek, amikor az volt a feladat, hogy 14 eseményt rakjanak helyes sorrendbe." érdemes lenne részletesen megnézni, miből is sikerült levonni ezt a következtetést. Azt már a cikkek is megemlítik, hogy az elektronikusan olvasók között (25 fő!) mindössze kettő volt tapasztalt Kindle felhasználó, ez eleve torzítja a kapott ereményt. De nem tudunk semmit a kísérlet körülményeiről, pl. hogy amúgy milyen volt a csoportok felépítése a hagyományos olvasási képességek tekintetében: hány jól és hány rosszul olvasó volt a vizsgált és a kontroll csoportban. Vagy hogy ugyanazt a lapképet látták-e? És miért csak egyféle szöveget vizsgáltak? Van lektűr, van szakkönyv (sokféle), van szakácskönyv, van utikönyv. Mindet másképpen olvassuk. És sokan, sokféleképpen olvasunk, papírt is.

 

Az nem kérdés, hogy az elektronikus olvasás lényegesen különbözik a papíralapútól. De hogy pontosan milyen téren és mennyiben, az megérne egy valódi tudományos kutatást, nagy mintával, sokféle szöveggel, jól ellenőrzött csoportképzéssel, ellenőrzött olvasási környezettel. 

 

Mint elkötelezett elektronikusolvasás-párti, az a tapasztalatom és meggyőződésem, hogy vannak "olvasástipusok", olvasási profilok, amelyekben általában kellemesebb az elektronikus tartalomfogyasztás (nem feltétlenül mindenkinek). Más profilokban (feladatoknál) meg én is inkább a nyomtatott olvasást választom. De egyértelmű, általánosító kijelentést nem tennék, hogy egyik vagy másik olvasási mód jobb.

Terjedelmi okok miatt nem ekéztem, hogy mennyire tudománytalan egy ötven elemű minta, egy szem szöveg feldolgozása, vagy hogy nem sikerült tapasztalt Kindle felhasználókat összeszedni, még egy ilyen apró mintához sem. Nem volt igazi kontroll, pl. hogy hány diszlexiás volt egyik vagy másik csoportban. 

Mérni érdemes, mérni szeretünk. De ez így bizony bulvár volt a javából. Ha valaki a magyar tudományos életből szeretne ezzel komolyan foglalkozni, annak tudnánk szolgálni tanácsokkal, hogy mire is ügyeljen.

1 komment

Címkék: reklám akció kötelező olvasmányok ipubs

Második figyelmeztetés!

2014.08.23. 07:23 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban,

akármit is csinálunk, lassan éledezik ez a magyar e-könyv piac. Ha minden jól megy, idén akár a papírpiac ezredrészét is elérheti. Ez sajnos nem irónia, a papírkönyvek piaca nagyságrendileg 60 milliárdos egy évben, bár csökkenő tendenciát mutat, a tisztán ekönyveké tavaly pártízmilliós volt, ez viszont fejlődik. De a nagyságrendek magukért beszélnek. Egyre több kiadó lép be, egyre több és frissebb címmel. Ez jó. De a teljes fejlettségtől, a jól működő piactól még igen messze vagyunk. Még mindig benne van a pakliban, hogy az egész bedől, a kis kiadók nem invesztálnak többé az elektronikus kiadásba, mert egyszerűen nem térül meg, és az ekönyvet olvasni szeretők mehetnek vissza a szkennerek mellé fusizni.

Ezért is fájdalmas, hogy megjelent egy olyan jelenség, amelyik direktben okoz kárt ennek a hamvas kis piacnak.

Egy "becsületes" könyvkalóz sokat dolgozik, jellemzően hiányt pótol, csak papíron létező könyvek elektronikus változatát készíti el, sok és aprólékos munkával. És oda is jut a munkája gyümölcséből, ahova egyébként nem jutna papírkönyv. Kiadói oldalról nézve ő is károkozó, de van morális mentsége sok.

Ezzel szemben az újkori torrenthuszárok megveszik a boltban a friss-ropogós újdonságokat (amiből, még egyszer, a papírkönyvhöz képest elhanyagolható példányszámot adnak el), azt hiszik, hogy kitakarították a személyes adatokat, és sutty, már mehet is fel az nCore-ra. Egy fokkal kifinomultabb, mint a tavalyi néni, ez tény. De az eddigi incidensekből, amiknek a száma sajnos gyarapodik, eddig még mindig vissza lehetett nyomozni a vásárlót, minimális erőfeszítéssel.

revenangel.jpg

 

Kedves bolti-epub-újracsomagolók! Nagyon szépen kérlek benneteket, ne csináljátok ezt.

  1. A népszerű könyvmegosztó helyek száma véges, és ezeket mindenki nézi. Kiadók, jogtulajok, és a rendőrség illetékes szervei is.
  2. A dolog természetéből adódóan soha nem lehettek biztosak abban, hogy minden rátok mutató hivatkozást kitakarítottatok. A puha-DRM megoldások fejlesztői is büszke és kreatív népség, szeretnek mindenféle követhető, de nem látható huncutságot is berakni a publikációkba, amik masszívan részei a szövegnek, és mint ilyen, jól tűrik a konverziókat, az újraszkennelés és OCR-ezés kivételével.
  3. Az azonnali megosztás piszok frusztráló a kiadóknak, akik ezért egyre kevésbé szeretnének kiadni, és mondjuk elkezdik késleltetni az elektronikus megjelenést. Nem nagyon, csak észrevehetően. A jogokkal kereskedő ügynökségek meg árat emelnek, és egyéb, a kiadást megnehezítő feltételeket támaszthatnak.
  4. Láttunk már a visszaeső eladások miatt bedőlő sorozatokat, ahol a kiadók éppen az illegális letöltésekre mutogattak. 
  5. Amikor pedig valaki "példát akar majd statuálni" az fájdalmas lesz, sok embernek.

A dolog úgy néz ki, hogy a jogi útra terelt válaszlépések nem a letöltőkről és nem a szerzői jogról fognak szólni. Ebben nincs nagy pénz, a szabályozás is puha. A megosztók okozta kárt azonban nagyon könnyű forintosítani: az elektronikus megjelentetés jogát térítették el, annak meg van ára, húzósabb címekénél euróezrekben mérhető. Ez a logika a filmek megosztásánál már bevett, a rendőrségi eljárásokat is ez alapján folytatták. 

Elég csak egy felháborodottabb jogtulaj (amely nem szükségszerűen egy kiadó, ergo a vásárló vegzálása sem fog neki fájni), meg egy kicsit is rámenősebb ügyvéd, és máris lehet perelni. Történt már ilyen, igaz akkor egy könyvtárat találtak meg, az nyilván kevésbé tud elbújni, mint egy magánszemély. De az egész csak pénzkérdés. Ha túl nagy a kár, vagy a károkozót érdemes lehet perelni, akkor abból csúnya ügyek lesznek. Ez pedig senkinek sem hiányzik.

Talán az sem véletlen, hogy az nCore vezetése eddig maximálisan együttműködő volt, és a kérdéses címeket a megkeresésekkor levették.

Előre is köszönöm, a műfaj nevében.

25 komment

Címkék: büntetés drm warez ncore elméleti kérdések

Amazon a világ ellen

2014.08.13. 22:50 Dworkyll

Intro

Áll a bál már egy ideje az Amazon körül. A dolog kissé belterjes, de érdemes rá egy pillantást vetni, mert a vita eredménye bizonyosan rá fogja nyomni a bélyegét a közeljövő könyvkereskedelmére, legalábbis a világ fejlettebb részében.

Történelem

A dolog valahogy úgy kezdődött, hogy az Amazon mindig is az olcsóbb elektronikus könyvek mellett tört lándzsát. Ikonikus, ahogy az olvasó árának letörése mellett bevezette és elfogadtatta a 10 dollár alatti árat, az USA piacon. Más piacokon, pl Nagy-Britanniában, vagy Németországban ez nem jött össze, ezeken a helyeken a piac is csak töredéke az amerikainak. Márpedig a 10 dolláros ár vásárlói oldalról meglehetős népszerűségnek örvend, sok más, a fogyasztó életét megkönnyítő szolgáltatással együtt.

A klasszikus terjesztőknek ez persze nem tetszett, időről időre voltak viták, perek, és a gazdasági hadviselés egyéb szimptómái. Anno volt az első nagy csatájuk a Macmillannel, (egy érdekes Macmillan-párti poszt), aztán jött egy kis pereskedés, ahol a kis terjesztők megvádolták a nagyokat, hogy titkos egyezségre léptek az Amazonnal. Ez a teória ilyenformán nem volt igaz, ellenben a sokat emlegetett Nagy 6-ból öt, a Macmillan, a Penguin, a HarperCollins, a Simon&Schuster és a Hachette bizony kartellezett, mégpedig az Apple-lel. A közös ármeghatározás amúgy bűnös gyakorlatától eltekintve volt ennek az egyezkedésnek egy nem elhanyagolható fejleménye, mégpedig hogy teret nyert odaát is az "ügynökségi" modell a "nagyker" modellel szemben. Az előbb említett Macmillan-botrány is innen eredt.

Szómagyarázat: Az Amazon nagykereskedő, megveszi a terméket egy áron, és továbbadja egy másikon, akár veszteséggel is. A 10 dolláros ekönyv jellemzően ilyen, példányonként ennyit, vagy többet fizetett az Amazon a kiadóknak. Az Apple ügynök, annyiért adja a könyvet az iTunes-on, amennyiért a kiadó akarja, csak levesz magának 30%-ot. Egy kis mellékkörülmény van, ami ellen a kiadók kézzel-lábbal kapálóztak, nevezetesen pedig ha az Apple valahol meglátta olcsóbban az adott címet (pl. az Amazonnál) akkor neki is joga lecsökkenteni oda az árat. Ergo az érintett kiadók először gyorsan elmentek az Amazonhoz, és balhéztak, hogy emeljen árat. Ez nem egyszerű, lévén az Amazon (szemben a magyar gyakorlattal!) megvette azokat a címeket és példányokat, szive joga akár veszteséget is termelni rajtuk. Azaz először szerződést kellett módosítani, és átállni az ügynökségi modellre az Amazonnal is. Lehet matekozni.

Kis háttéranyag még itt

Az "ötök" árai azonnal megemelkedtek, 13-15 dollár körüli szintekre, a forgalmuk viszont visszaesett 10% körül, a darabszámot tekintve. Ugyanezen időszak alatt a többi kiadó 5% körüli forgalomemelkedésről számolt be. Ezek után nem egészen értem, hogy miért állt át a Random is az ügynökségi modellre. A perből a terjesztők egy peren kívüli megegyezéssel kiszálltak, az Apple viszont maradt, el is ítélték. Hivatalosan. Persze próbálják másodfokon visszahozni az ügyet.

Tagadhatatlan mindazonáltal, hogy az Amazon bizony monopóliumot épít. Nem az elképesztő profitjáért szeretik a befektetői, szemben az Apple-lel, hanem mert folyamatosan és stabilan nő. Perspektivikus. És bár "illik" a monopóliumokat nem szeretni, fogyasztóként nehéz érveket felhozni ellenük, ha amúgy kezük-lábuk törik a fogyasztóért. Lám, még Komavary olvtárs is ;-)

A Hachette-vita

Míg az Apple a bíróságon hadakozik (szerény véleményem szerint ebben az ügyben bár ő volt a katalizátor, de a kiadók legalább akkora trógerek voltak, a kartellezést, és az Amazon 9,99 dollárja elleni közös fellépést még az Apple előtt elkezdték), az Amazon és a Nagy 6 vívja a maga csatáját. A dolog errefelé talán nem kapott akkora publicitást, amennyit érdemel, de azért lassan kezd begyűrűzni.

A Simon&Schusterrel barátkoznak. Nem, nem akarják megvenni, bár érv lenne mellette, de ebookokról, azok árazásáról és a Kindle Unlimitedről biztosan esik szó. Ez utóbbinak kimondottan jót tenne egy ilyen "háttércég" bevonása.

A Hachette-el viszont nagyon komolyan összecsattantak, és tulajdonképpen ez adja a poszt aktualitását. A feszültség két dologra vezethető vissza. Az egyik természetesen a pénz, a profit és annak az elosztása. Egyes elemzők szerint a jól működő piacokon a keményfedeles kiadásokon 40%, a puhafedeles kiadásokon 60%, az elektronikusokon akár 75% profit is elérhető. (Vigyázat, ez NEM a magyar piac!). A másik, hogy itt bizony két (majdnem) monopólium áll egymással szemben, és nekik kéne megegyezniük. Márpedig ilyenkor a sima piaci megoldások nem feltétlenül alkalmazhatók.

Szómagyarázat: bilaterális monopólium. Csak egy szállító van a piacon, és csak egy vevőnek adhatja el az áruját. A tankönyvi példa a fegyveracél-gyár és a tankgyár esete. Ők nem piaci áron fognak megállapodni egymással, hanem az erősebb lobbierejű fog diktálni. Esetünkben a Hachette rendelkezik sok nagyon prominens íróval  (Pl. J.K. Rowling, Stephenie Meyer, stb.) azaz bizonyos szempontból monopol szállító. Az Amazon meg a legjobban működő, és legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező  e-könyv terjesztő gépezetet üzemelteti. Azaz a Hachette felől nézve monopol vevő. (A többi kereskedő finoman szólva sem szárnyal, a Sony is most dobta be a törölközőt. Az Amazon részesedése kb 65%, a maradék, az iBooksot is ideértve csak 35%, ráadásul szegmentált)

Az év első felében az Amazon és a Hachette leültek megtárgyalni az árakat (értsd: profitmegosztást), és a működési modellt. Nem jutottak dűlőre, mert a játszmába nincs bekódolva, hogy ki nyer. A részletek ugye nem ismertek, a tárgyaláson mindkét csapat lehetett jó fej, és rossz is, nem tudjuk. A tárgyalási kudarc után viszont az Amazon belevágott abba, amit a Macmillannel egyszer már megcsinált, elkezdte a Hatchette-es kiadványokat lassabban szállítani, az előrendelést kikapcsolni, helyettesítő terméket ajánlgatni stb.. Ami persze az érintett íróknál csapta ki a biztosítékot, ennek az eredménye lett az egész oldalas nyílt levél a New York Times-ban (ez itt az aktualizált online változat). Személyesen nem rajongok az Amazon manőveréért, de nem nagyon látom, hogy milyen más eszközük lett volna még. Kivéve persze egy piros telefont a Fehér Házba (v.ö: lobbierő, a fenti szómagyarázatban).

Innentől viszont már az "utcán" folyik tovább az adok-kapok, az Amazon is mozgósította a támogatóit. Érveik vannak, szerintem értékelhetőek is. Az Amazon nyílt levele szerint ők ajánlottak kifejezetten átmeneti megoldásokat is a helyzet (értsd pénz, royalty) kezelésére, addig, ameddig meg nem állapodnak, ezt viszont a Hachette lesöpörte. Az Amazon szerint a Hachette pont a népszerű írókkal próbálja revolverezni az őket. Ettől viszont az olyan kis társaságok, és második vonalas írók, akik nem jutnak be a Nagy 6-hoz, így a Hachette-hez sem, természetes szövetségeseivé és szószólóivá válnak az Amazonnak. (Pedig a KDP szerződésben benne van ám az Amazon egyoldalú szerződésmódosításának a lehetősége. Amit bíróságon kívül lehetne csak megtámadni. Ez is finom). 

A perpatvar nem tett jót a Hachette-nek, aki ezért vagy másért, de elbukott egy fontos felvásárlást a Perseussal. 3%-os leépítést jelentettek be, az első negyedévben pedig 6%-os forgalomesést. Nem megy nekik jól mostanság. Az Amazon pedig új frontot látszik nyitni egy a Hachette-nél lényegesen nagyobb (szintén majdnem monopol) beszállítóval, a Disneyvel. Még a használt eszközök is hasonlóak. A nemzetközi helyzet tehát fokozódik.

És végül

Az a fájdalmas tény, hogy a történetből nem lehet megállapítani, hogy kinek van igaza, ki a "jobb fiú". Jó érveket mindkét oldal fel tud sorakoztatni (Hachette: "az áraknak sokszínűeknek kell lenniük", Amazon: "az ekönyvek árrugalmassága nagyobb, viszont nincs másodlagos piac, tehát olcsóbbnak kell lennie" stb.). Valójában mindkét fél "csapatai", a Hachette-levél aláírói és a velük szembenállók is (egy magyar példa) csak ágyútöltelékek, fogalmuk sincs, hogy miben tudtak megállapodni a fejük fölött és miben nem. 

A legjobb elemzést  még kedvenc írómtól, John Scalzitól olvastam, aki figyelmezteti az alkotótársait, hogy az Amazon nem a barátjuk. Ahogyan semmilyen más kiadó vagy terjesztő sem. Üzletfelek, akikkel bizony üzleti alapokon kell nyugodni a kapcsolatnak.

Mint végtelenül kifinomultan és ügyesen kiszolgált fogyasztónak persze hozzám az Amazon álláspontja van közelebb ("legyen minden e-könyv 9.99 dollár!"), de igaza van Scalzinak, az Amazon nekem sem a barátom, ő elsősorban a saját prosperitásán munkálkodik, olyan léptékben mégpedig, amekkorát innen "lentről" elképzelni sem tudunk.

Mindazonáltal tény, hogy az Amazon megteremtett és folyamatosan fejleszt egy jól működő digitális ökoszisztémát. Ez finoman szólva is nem mindenkinek sikerült. Az egyetlen hasonló jelentőségű sikertörténet az iTunes, ami nem olyan régen indult hanyatlásnak (bizonyos elemzők szerint pont ezért vásárolta meg a Beats-t, hogy visszanyerje az egyedi vásárlásokból csökkenő lendületet a streaminggel). A könyvbizniszre pedig igenis ráfér egy jó kis paradigmaváltás. Ha valaki, akkor az Amazon tényleg tudhatja, hogy az eInkes, dedikált olvasókat az eladási mennyiségek alapján állva hagyó tabletek mennyi másra is alkalmasak, és mennyi másra is használják, mint csak olvasásra. A könyv, az olvasás szerepe megváltozott, mert a világ is megváltozott körülötte. Változásra tehát szükség van. Kiadói oldalon is. Persze ésszel, és nem erőből. Meg lehet sőt meg is kell kérdőjelezni az Amazon dolgait, (lásd még Google, Facebook, stb.), de ez kevés. Ha nagyon fáj, ahogyan működnek, csinálni kell egy jobbat.

Szerintem.

12 komment

Címkék: apple disney amazon elméleti kérdések hachette

Villámposzt: Világpremierek

2014.08.02. 07:57 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban,

volt már olyan, hogy világpremierről hozsannázhattam ezen a blogon. Azóta kicsit árnyaltabb lett a helyzet, mostanság, még ha darálják is a premiercímeket a kiadó, kis késések, csúszások azért megfigyelhetőek. Ezért is örülök annak, ha megint valami nagyobb durranásról számolhatok be. Márpedig úgy fest, augusztusban több világpremier is össze fog jönni.

Az első mindjárt a jövő héten, amikor az ekönyv.hu-n megjelenik Jodi Picoult egy kisregénye, a Szelíd vadak. Bevallom, nem vagyok otthon Ms. Picoult életművében, de nem kevés könyvet írt, ráadásul sok  igazi sikerkönyvet. Ez a cím két dolog miatt érdekes. Egyrészt ez csak egy kisregény, vagy egy nagyobbacska novella (61 oldal) és leginkább csak felvezetésül szolgál az ősszel megjelenő nagyregényéhez, másrészt, vagy talán éppen ezért, ez nem is fog papíron megjelenni, csak elektronikusan. És ugyanaznap, mint mindenhol a világon. A magyar kiadást az Athenaeum kiadó gondozta (ők azok, akiknek a Jonas Jonasson könyveket is lehet köszönni, azok is a nagyon ajánlott kategóriába esnek).

Kis elmélkedés: nem nehéz észrevenni, hogy a hagyományos nyomtatás költségviszonyai üzletileg mennyire szembemennek a kisregényekkel és hogy a kisepikát talán épp az elektronikus kiadás fogja feltámasztani. Marketingeszköznek nyilván jó, és a szerzőnek (kiadónak) sem mindegy, hogy nem kell regényméretű szövegtestekkel birkózni rendszeresen, csak hogy az olvasói érdeklődés fenntartassék.

A második világpremiert egy héttel később az Agave fogja képviselni, augusztus 14-én jön ugyanis John Scalzi idei második nagy gurítása (sőt, a Vének háborúja-sorozaton kívüli első magyarul megjelenő regénye) a Bezárt elmék. Az Agave, jó szokásához híven a megjelenésig brutális kedvezménnyel tette előrendelhetővé a papírváltozatot, ezért akit a papír kiadás érdekel, az klikkeljen gyorsan ;-). Akit az elektronikus változat vonz, az se szomorkodjon, a papírmegjelenés napján valószínűleg még nem lesz elérhető, de két-három héttel később már szinte biztosan. Ez utóbbiért majd a dibook.hu-ra kell ellátogatni.

És még tart a nyári szünet! A verebek csiripelik, hogy lesznek még érdekes dobások az ősszel, más kiadóknál is. Főleg, hogy már nem csak egy fecske csinálja a nyarat. Akinek van még tippje, infója, fülese vagy megérzése, az ne tartsa magában ;-)

3 komment

Címkék: reklám premier novella agave athenaeum ekm kisepika scalzi

Álláshirdetés: E-szolgáltatási igazgató, OSZK

2014.07.24. 23:27 Dworkyll

Ilyet sem csináltam eddig a blogon, de a hír igaz: az OSZK valóban igazgatót keres az elektronikus szolgáltásainak rendes fejlesztésére és működtetésére. A részletek itt olvashatóak:  https://kozigallas.gov.hu/pages/jobviewer.aspx?ID=ed5g7ug3h9 .

Szóval aki kedvet érez magában az ország legszebb ingatlanában dolgozni egy kifejezetten jövőorientált pozícióban, továbbá nem fél a számos nehézségtől (mert az lesz bőven, kezdve a kultúrpolitikai adok-kapokokkal, folytatva kiadókkal ápolt nem éppen felszültségmentes viszonnyal stb.) és még a feltételeknek is megfelel, az nyújtsa be gyorsan a pályázatát. A határidő augusztus 11. Részletek és a kapcsolattartás módjai a fenti linken olvashatóak.

Innen is sok sikert és kitartást kívánunk minden jelentkezőnek. (A tippért meg köszönet az Illetékes Olvasónak ;-)

3 komment

Címkék: pályázat állás könyvtár oszk

Villámposzt: kindle unlimited - könyvtár havi tíz dollárért

2014.07.20. 09:23 Dworkyll

Amint arról már többen is beszámoltak, az Amazon újabb paradigmaváltó szolgáltatást indított, havi tíz dollárért korlátlanul lehet egy jelenleg 600.000 körüli címet tartalmazó könyv és hangoskönyvkészletből fogyasztani. Nem minden szerző és jogtulajdonos partner még ebben, jelenleg az Amazon közel 2.800.000 könyvet árul. Meg vagy 700.000 "rövid címet". Aki tehát havi egy könyvnél többet vásárolt náluk, az már jól jár. Sajnos a szolgáltatás, hasonlóan a többi jó kis átalánydíjas csomaghoz és megoldáshoz (pl NetFlix, Amazon Prime), csak az USÁ-ból elérhető. Még. Tervezik az expanziót.

Q: Is Kindle Unlimited available to customers living outside the US? 
A: Kindle Unlimited is currently available only to US customers but we plan to expand this service to other countries. Please stay tuned. 

Abból kiindulva, hogy a világ civilizáltabbik felén egyre-másra nyílnak a hasonló szolgáltatások, pl Scribd Unlimited 9 dollárért, vagy az Amazon Prime sem most indult, talán nem annyire elvetemült gondolat azt feltételezni, hogy ez az az üzleti modell, ami képes felvenni a kesztyűt a warezvilággal szemben, és jövedelmezőséget biztosítani, hosszú távon. Ebben nyilván az is benne van, hogy kell ehhez egy piacméret, ami nemhogy Magyarországon, de még Európában sincs meg.

Ezzel együtt ez egy izgalmas, roppant izgalmas fejlemény. Nemcsak a kiadóknak, de a könyvtáraknak is rendesen fel fogja adni a leckét. Szerintem.

 

4 komment

Címkék: amazon könyvtár könyvkiadás kindle

A nagy osztozkodás

2014.07.14. 21:56 Dworkyll

Talán közhelyszámba megy, hogy az e-könyvnek olcsóbbnak kell  lennie, mint a papírnak. Van egy ilyen közhiedelem, hogy mivel nincs egy anyagi manifesztáció a kezünkben, csak valami virtuális bithalmaz, amit ráadásul gyakorlatilag költség nélkül tárolhatunk és másolhatunk, akkor annak az előállítási költsége is a nullához illenék konvergálnia.

Már ez a percepció is erősen hibás alapokra épül: nagyon nagyon sok pénzt érnek hasonló "testetlen" dolgok, mint például a szoftverek. Nyilván nem tökéletes a párhuzam, egy szoftvert a legtöbb esetben direkt jövedelmtermelésre használnak, de azért láttunk már olyat is, hogy kifejezetten szabadidő-eltöltésre készített szoftver hozott dollárszázmilliókat. A szoftveriparban elég sokan dolgoznak, és ők képben vannak, hogy a jó kód előállítása finoman szólva is is eszköz- de főleg munkaigényes, következésképpen nem lehet olcsó, kivéve ha irgalmatlan nagy eladási számokat produkálnak: azaz ha az egységköltség lehet alacsony. Egy másik párhuzam lehet mondjuk a színház és a mozi, a "termék" ott nemcsak megfoghatatlan, de még "egyszer használatos is", az árak pedig vidáman a könyveké fölött vannak.

A könyvszakma, legalábbis Magyarországon sajnos nagyon távol ragadt ettől a helyzettől. Először is a példányszámok estek vissza nagyon, komolyan kepesztenie kell egy címnek, hogy a nullszaldót érő 1000-2000 példányos lécet átvigye. A megjelent címek nagyobbik része nem is viszi át: nagyon leegyszerűsítve a képletet tíz megjelent könyvet három sikeres tart el, ha a költségeket a címekre vetítjük, akkor tízből hét veszteséges.

A második, és ez már nem magyar sajátosság, hogy az e-könyveket mindenki alacsonyabb költségűnek véli (némi alappal persze) mint a nyomtatottat. És azzal a lendülettel be is jelentkezik erre az árelőnyre. Nézzük tételesen:

  • Szerző és/vagy jogtulajdonos: egy papírkönyv forgalomarányos jogdíja (royalty) durván 6-12%, de lehet alkudni. Ugyanez elektronikus példányokra 25-50%!! Nyilván az utóbbit a bestsellerírók és jogkezelőik próbálják elkérni, de a magyar viszonyok között ezt lehetetlen kigazdálkodni, ergo az ilyen ligában próbálkozó címek sosem fognak megjelenni legálisan. (Kis könnyítés, hogy a papírkönyvek royaltyját előre szokás fizetni, az eleltronikust utólag, ha amúgy papírjogot is vettek).
  • Pártunk és kormányunk: a papírkönyv ÁFÁ-ja 5%, az elektronikusé 27%. Pártunk és kormányunk mentségére legyen szólva, ez egy páneurópai hülyeség. Mi meg ugye nem vagyunk annyira tökösek, mint a luxemburgiak vagy a franciák, pedig mennyivel nagyobbat nyerhetnénk. Már százalékban.
  • Az olvasók maguk: mennyire tipikus fordulat, hogy valaki kijelenti, hogy ő bizony nem ad többet e-könyvért, mint 500-1000, esetleg 2000 forintokat, ha ugyan hajlandó egyáltalán fizetni, és nem az nCore-ról vagy valami más warezhelyről pakolja tele az olvasóját. Hiszen az neki jár.
  • A kiadók. Nekik is létszükséglet a költség- és profitviszonyaikon javítani, ha életben akarnak maradni, tőlük sajnálom legkevésbé a virtuális könyvek jelentette költségmegtakarítást.

Érdemes egy kicsit belenézni, hogy miből is áll össze a manapság (sajnos) már nem is annyira istentől elrugaszkodott 3000 Ft környéki borítóár. Nagyon nem fejteném ezt ki, Professzore olvtárs megtette ezt anno. A lényeg, hogy maga a nyomtatási költség (gondolom a technológia fejlődés és a kőkemény piaci verseny hatására) meglepően visszaesett: egy átlagos méretű és példányszámű puhafedeles könyv 100-200 forintért nyomtatható, 300 forint környékén meg már keménytáblás is gyártatható. Nyilván ezek nem abszolút számok, erősen függ ez az aktuális példényszámtól, a mérettől, az alkamazott technológiáktól, papírminőségtől stb., de a nagyságrendre azért lehet belőlük következtetni. Ezzel szemben a nagykereskedelmi árrés (aminek számos anomáliájáról olvashattunk már mondjuk itt és itt pl.) na az szépen 50% fölé kúszott. 50%!! Kénytelen vagyok megint az informatikából példálózni, a PC világban a 10%-os árrésért is összeteszik a forgalmazók a kezüket, és a legtöbbször csak akkor vesznek készletre valamit, ha azt el is adták. Na igen, videokártyát nem impulzusvásárlók vesznek ;-)

A szöveg előkészítésének a költsége: jogvásárlás, fordítás, szerkesztés, korrektúra, műszaki szerkesztés gyakorlatilag független a formátumtól, talán csak a műszaki szerkesztés lehet olcsóbb az elektronikus kiadásoknál, lévén nem kell laponként megtervezni a lapképet.

Azaz van még mit fogni a magyar könyvárakon, de az nem annyira a nyomtatási költség további csökkentésével (logisztikával, raktározással most nem számoltam, ahogyan szerver- és sávszélességbérléssel sem), hanem sokkal inkább a nagykereskedelmi rendszer átalakításával.

Ez a nagy osztozkodósdi pedig már nem sokáig lesz érdekes. Csak azért akartam rávilágítani, hogy kiderüljön, senki sem vindikálhatja magának az költségcsökkenés jelentette árelőnyt teljesen, azon bizony még osztozni kell a többi piaci szereplővel. Idővel remélem ez persze majd szépen belesimul a klasszikus könyvpiaci sémákba: a jogtulajdonosok most már csomagban árulják a nyomtatott és az elektronikus jogokat, az EU-ban reszelgetik az ÁFA szabályokat (ez utóbbiból azért kinéz egy kis balhé, amikor 2015-től felugrik az Amazon meg az iTunes ÁFÁja 27%-ra). És végül az elektronikus formátum is beleolvad a mindennapi könyvkiadásba és könyvterjesztésbe: megtalálja a helyét az egyes formátumok között: ajándékba keménytáblást veszünk, gyerekeknek szineset, sok képpel és érdekes tipográfiával, szórakoztató irodalmat, saját célra, meg megjelenés után tíz másodperccel meg elektronikust.

35 komment

Címkék: áfa könyvkiadás elméleti kérdések

Introverziók: Az egyszer olvasós könyvek

2014.06.30. 10:21 Dworkyll

Szokásommal ellentétben most egy kicsit foglalkoznék a könyvek tartalmi vonatkozásaival, illetve azok lehetséges kihatásával a formátumra.

Kezdjük ott, hogy a dolog szubjektív. Vannak jó könyvek és rossz könyvek, de ezt mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy egy adott címet hova sorol ezen a skálán. Én úgy definiálom a rossz könyvet - szigorúan fogyasztási szempontból - hogy amelyeknek a lerakása után már bánom, hogy annyi időt fordítottam rá, ameddig elolvastam. A rossz könyv legnagyobb baja, hogy más, értékesebb időtöltésektől, dolgoktól vonja el az időt, az odafigyelést, a pénzt. Ezért ha egyértelműen rossz valami, akkor valahol pocsékolás azt végigolvasni. A "veszteségeket" le kell írni, és tovább kell lépni valami pozitívabb irányba.

A jó könyvek értelemszerűen ennek az ellentétei: amik elolvasása után azt érezzük, hogy érdemes volt rájuk szánni az időt, a figyelmet, mert az épülésünkre szolgáltak, vagy szórakoztattak. Jó érzéseket hagynak maguk után, nem kellemetleneket. De még a jó könyvek halmazát is tovább lehet bontani.

Az egyikben vannak azok, amiket végtelenszer újra lehet olvasni. A "klasszikusok". Én pl. tényleg szeretem Jókai "slágeres" regényeit, az Egy magyar nábobot vagy a Fekete gyémántokat (tőzsdebubusok figyelmébe ajánlom ez utóbbit, olyan határidős ügyletekkel foglalkozó machinációk vannak benne, hogy Soros György is megnyalná mind a tíz ujját), de pl. sokszor olvastam Scottól az Ivanhoe-t is. Egy klasszikusnak nem kell feltétlenül 100+ évesnek lennie, hasonlóan rajongok Tim Willocks regényeiért, vagy a magyar spekulatív fikcióért a 90-es évekből, Gáspár András és Kornya Zsolt munkásságáért (akármilyen álnéven publikálták ;-).

A másik csoportba azokat a könyvelet sorolnám, amiket szintén fontosnak, értékesnek vagy hasznosnak találtam, de amikől olvasás után azt érzem, hogy az elkövetkező öt-tíz évben nem fogom újra olvasni őket. A szomorúság, a dráma is lehet szép, de ha lehet, mértékkel fogyasztom. Ilyen volt például John le Carré Karla-trilógiája. Nagyon rendben volt, egy másodpercig sem bántam meg hogy le Carrét olvastam, sőt még fogok is, de nem sűrűn.

Az "egyszer használatos" kultúrafogyasztás korántsem példa nélküli, egy-egy színházi előadást, koncertet csak egyszer nézünk meg. (Mondjuk ha minden héten lenne Pink Floyd vagy Deep Purple koncert a környéken, ezt lehet, hogy újragondolnám ;-)

Jöhet hát akkor a százezer forintos kérdés: mi köze a fenti fejtegetésnek az e-könyvekhez? A dolog egyszerű. A rossz könyvön az elektronikus formátum sem segít. Ha "véletlenül" egy nem kereskedelmi verziót olvasva jutunk erre az értékítéletre, legalább az az elégtételünk lehet meg, hogy nem vesztegettünk anyagiakat (csak időt és energát) az elolvasásukkal. Kifordítva a tételt azért adja magát, hogyha értékesnek gondoltunk egy könyvet, akkor azt illő ellentételezni, akárhogy. Sok elkötelezett, de nem agyonfizetett ember dolgozik ám azon, hogy mi könyvet vehessünk a kezünkbe. Erre a célra javaslom a kiadótól történő direkt vásárlást, akkor kerül a legtöbb pénz az eredeti munkavégzőkhöz.

A "sokszor olvasós" jó könyvek elektronikus változataiban az a jó, hogy mindig nálunk lehetnek. Akár egy olvasón, azok sem túl nagyok, akár egy tableten, vagy telefonon. Mindig van napközben olyan üresjárat, ahol lehet olvasni. A tömegközlekedés adja magát, de olvastam én már boltban, sorban állás közben, vagy színházi előadás szünetében, amikor a közönség megtapasztalhatja hogy a mosdók áteresztőképessége jelentősen különbözik a férfi-női vonalon.

Az "egyszer olvasós" könyvek villanyverzióival meg meglesz az az előny, hogy nem fognak odakövülni a polcra, ahonnan csak szökőévente kerülnek le, (kivéve a rendszeres leporolást, ugye). Nem kell kerülgetni őket, nem kell költözéskor újra és újra átcsomagolni. Igaz, elajándékozni sem lehet őket, sem villogni velük a vendégek előtt. De ha valamiért mégis elővennénk őket, egy hangulatot vagy egy idézetet keresve, akkor sem kell messzire menni értük.

Szerintem.

Igen, ez is egylövetű.

5 komment

Címkék: elméleti kérdések introverziók

Heuréka: versenyképes méretű mobik!

2014.06.16. 00:19 Dworkyll

Bocs, ez most szubjekítv lesz.

Jó volt ez a Könyvhét, sok okos emberrel beszélgethettem, mindenféle ekönyves huncutságokról, gyártástechnológiáról is. Megtárgyaltuk, hogy a Kindlegen valamiért a duplájára fújja a (fontbeágyazás miatt) amúgy sem kicsi epubokat. Előkerült a kindlestrip nevű python szkript, ami (egy 2.x-es python futtató installálása után) kivág egy csomó redundanciát a Kindlegen mobijából.

Hallani hallottam már róla, de nem nagyon akaródzott egy újabb script környezetet felrakni. Hát most felraktam. De lekéstem, olyan nagyon már nem is kell. Kiderült, hogy a Kindlegennek vagy egy olyan opciója, ami eleve kihagyja a forrás redundáns beágyazását. Ez a

-dont_append_source

nevű kis opció, megfejelve a -c2 tömörítéskapcsolóval az epubbal versenyképes méretű mobit eredményez. Kicsit még mindig nagyob, de már sokkal jobban használható.

Aki az Amazon KDP programjába dolgozik, az nyugodtan kihagyhatja ezt a strippelést, a föltöltéshez a Kindlegen standard tökéletes, ott az Amazon fogja levágni értékesítéskor a redundanciát. Aki viszont magának konvertál epubból mobit, annak nagyon jól jöhet ez az opció. 

Aki eleve a duplázott mobit kap, annak marad a kindlestrip.

Teszi mindezt úgy, hogy az eredeti tartalom és formázás, ami az epubban benne volt, ide értve a fontbeágyazást is, az mind megmarad! A kindlestrip és a dont_append_source tényleg csak a redundanciát szünteti meg. Hamarosan össze kell eresztenem az így készült mobit pár natív prc-vel, értelemszerűen ott a fontbeágyazás nem játszik.

És ha már a fontoknál tartunk, szintén a napok felfedezése volt két font is. Előbb a Droid Sans "dőlt" hiányosságának a kiváltására találtam az Open Sans nevűt, míg ma egy nálamnál sokkal sokkal avatottabb kezű "bookproducer" mutatott rá arra, hogy a Charis Sil mennyire nem menő (főleg az elképesztő mérete miatt), tegyek egy próbát a Noto Seriffel.

Én így teszek, tegyetek így ti is :-) Kíváncsi vagyok a tapasztalataitokra.

10 komment

Címkék: fontok gyakorlati kérdések gyártástechnológia kindlegen

Villámposzt: Könyvhét (és uborkaszezon) előtt

2014.06.12. 22:01 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban,

nyakunkon a Könyvhét (és a nyár) és van pár érdekesség ekönyv-fronton is. A Könyvhét a karácsonyi könyvorgia utáni legnagyobb papírfesztivál, szegény kiadók májusban csapágyasra hajtották magukat, hogy a nagyérdeműt minél jobban le tudják nyűgözni. Mármost a Könyvhét weboldalának végtelenül ordenáré designja ellenére azért van remény az ekönyvet fogyasztóknak is, mert egyrészt jelennek meg kifejezetten a hétre ekönyvek is:

Bertók László  Ott mi van? Magvető
Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk változat Magvető
Fehér Renátó Garázsmenet Magvető
Horváth László Imre Lett este és lett reggel Magvető
Kiss Tibor Noé Aludnod kellene Magvető
Kovács András Ferenc York napsütése zengő tombolás Magvető
Krusovszky Dénes A fiúk országa Magvető
Lángh Júlia Macskák és férfiak Magvető
Rakovszky Zsuzsa  Szilánkok Magvető
Szabó T. Anna Kerített tér Magvető
Tóth Kinga All Machine Magvető
Király Levente (szerk.) Körkép 2014 Magvető
Szegő János (szerk.) Szép versek 2014 Magvető
Bartók Imre A nyúl éve Libri Kiadó
Lanczkor Gábor Folyamisten Libri Kiadó
Lévai Balázs Lovasi - Idáig tudom a történetet Libri Kiadó
Irvin D. Yalom Szerelemhóhér Park Kiadó
Kövesi Péter  A vaskorona Tarandus Kiadó
Dr. Tarr Ferenc Egy szívsebész naplója Tarandus Kiadó

 

Másrészt jönnek ki olyan könyvek, például az Agavétól elektronikusan is, amik először papíron jelennek meg. Ezek közül az egyik legizgalmasabb Baráth Katalin legújabb regénye Dávid Veronról, aminek a címe nem Pink Pikula (TM), hanem Arany Cimbalom. A szerző szombaton 15.00-től dedikálja a papírkiadást, de ha valaki esetleg egy elektronikus dedikált példányra gyorsul, azt is meg tudjuk oldani (egy kis időbeni csúszással) csak kérjétek szépen. Betyárjó olvasmány, annyit mondhatok ;-)

Aki pedig régi hiányosságokat pótolna, annak ott vannak a korábban megjelent címekre adott kedvezmények:

1. 50% kedvezmény az Adamo Books összes ekönyvére. (157 cím)
2. 30% kedvezmény az összes Ulpius ekönyvre (198 cím)
3. 25% kedvezmény a Fapadoskönyv.hu ekönyveire (260 cím)

Vegyük észre, az Ulpius már majdnem kétszáznál tart! Összesen több mint 600 cím akciós most, de csak 16-ig.

És végül de nem utolsósorban a verebek a Koobe.hu-ról azt kezdték csiripelni, hogy a nem túl távoli jövőben érkezik a Boox modellek közé egy űber-állat modell, a T68 Lynx. Igen, a 68 a modellnévben azt jelenti, hogy 6,8" a kijelzője, továbbá 1440x1080 pixeles és háttérvilágított, (pont mint a Kobo Aura HD). Natív epub parsere van (hogy milyen, azt majd meglátjuk), és mivel Android alapokra épült, működik a Google Play, és elvileg lehet rá mindenféle más olvasó appot is installálni a Pocketbooktól a Kindle for Androidig. Ezenkívül telerakták minden extrával, mint a déli buszt: mp3 lejátszó, text-to-speech, MicroSD slot, Bluetooth a kihangosításhoz, stb. Ez bizony egy eInk tablet.

 

16 komment

Címkék: reklám könyvhét könyvajánló ulpius koobe boox

Eközben a hanyatló nyugaton

2014.05.31. 05:45 Dworkyll

Épp most zajlik a nagy vízen túl a a Book Expo of America, ahol a sok esemény mellett Tom Doherty, a Tor Books beszéde volt eddig a legérdekesebb az e-könyvekben utazók számára, amit az IDPF párhuzamosan megtartott konferenciáján vezetett elő. 

A súlyát az adta az ő kis elővezetésének, hogy két éve mondott le a Tor a kemény DRM használatáról, és két év már elég nagy idő ahhoz, hogy piaci perspektívába helyezze ezt a döntést. (Nem piaci már két éve is volt, pl. a Baen világ életében DRM nélkül nyomta az anyagait, és a mai napig kínálja mára már olyan egzotikusnak számító formátumban, mint a lit vagy az lrf is.).

Doherty szerint pedig az eredmény a következő:

“...the lack of DRM in Tor ebooks has not increased the amount of Tor books available online illegally, nor has it visibly hurt sales.”

Más világ ez ott, na. Mert nem csak hogy teljes gőzzel tudják nyomni odakint ekönyv-témát, de a generált bevétel (meg az egész gazdasági közeg) megengedi nekik hogy kísérletezzenek. Ilyen kísérlete volt a Tor-nak, hogy tavaly év elején először csak folytatásokban adta ki Scalzi eddigi utolsó Vének Háborúja-regényét. A legújabb dobásuk pedig az imprint,  aminek az lenne a lényege, hogy piacra juttassák a novelláknál hosszabb, de a "rendes" regényeknél rövidebb kiadványokat, elősorban elektronikusan. Nem kispályáznak, tapasztalt szerkesztőket, designereket és PR-osokat, marketingeseket is keresnek ehhez a vállalkozáshoz.

És persze folytatják a klasszikus figyelemfelkeltő gyakorlatokat, az új Scalzi-könyv első öt (!!) fejezete érhető már el  ingyen (a huszonötből), plusz ugyanott háttérolvasmányok Irene Gallotól, meg magától Scalzitól. Az augusztus végi megjelenésig, amiből erős a gyanúm, hogy jó esetben világpremier is lehet, tudom ajánlani a Lázadás hangjait, amiből szintén lesz nemsokára hivatalos ekönyv. [UPDATE: már itt is vanÉs igen, ebbe is bele lehet olvasni, nem is keveset, az első dupla (pilot?) epizód teljes terjedelmében elérhető itt, magyarul. (A félreértések elkerülése végett, nem véletlenül fényezem a Lázadás hangjait, Pék Zolival ketten fordítottuk, és khmm, nem lett gyenge ;-) 

Szóval van remény.

(a Doherty-tippért meg köszönet Csillának)

11 komment

Címkék: reklám agave tor könyvkiadás scalzi

Élet nyolc collon, avagy tablet vs eInk

2014.05.05. 08:58 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban,

voltak nekem még szeptemberben néminemű vállalásaim arra nézve, hogy mit fogok az ősszel művelni. Igazából mindkét témát sikerült kipipálni, a szépségverseny még látványos is volt, csak annyi dolog jött még be ezek mellé (egy fél könyv lefordítása, Pék Zoli mellett, soktucat könyv legyártása, karácsony, új munkahely stb.) hogy a második toposzt, neveztesen az eInk vs tablet témát még nem sikerült megénekelni. Ezt próbálom pótolni most.

Előzmények

Mint azt már sokszor megírtam, nem vagyok ellensége a TFT-n való olvasásnak. Tavaly nyár végén megint nekiugrottam, hogy találjak egy százas, aktív kijelzős, olvasásra is használható platformot. Telefonból Androidot használok, ezért aztán (bár az akkori olvasó appokkal távolról sem voltam megelégedve, az egy szem Kindle for Androidtól eltekintve) adta magát, hogy az Androidos deszkák körül kezdjek el nézelődni. Az appok korlátossága mellett voltak még gondjaim. Az egyik, hogy a kijelzőkkel a Nexusokon kívül nem voltam megelégedve. Még a Samsung Galaxy Tabjain sem. Hiába, az a fránya Retina ebben a tekintetben nagyon magasra tette a mércét. A másik, hogy a deszkás androidok valamiért idegennek és nehézkesnek tűntek, azzal együtt, hogy akkorra már sok éves Froyo és ICS használó voltam, ráadásul többé kevésbe elégedett. Rá kellett jöjjek, hogy két dologgal lehet engem kikergetni a világból, iPhone-nal meg Androidos tablettel. Pech. Nem OS fanatikus vagyok, hanem funkcionális. És nagyon nem jön be a Nexus 7 féle nyújtott kijelző, noha amúgy a képminősége rendben van.

Aztán ősszel megjelent az iPad Mini Retina. Az iPad Mini mérete már régóta vonzott, csak az első generáció kijelzője pont attól szenvedett, mint az iPad 1-2, kis DPI, agresszíven használt élsimítással. És megjelent a Marvin, ami ugyan időközben fizetőssé vált, cserébe megtanult mindent, amit egy olvasó apptól elvárhattam: istentelen mennyiségű színt kezel, van saját színprofil, tud rendesen rendszerezni, működik a felhőszinkon, és ezer módon lehet anyagot rakni rá. 

Úgyhogy kénytelen voltam egy Retina Minit a fennhatóságomba vonni, és használni. Kijelző és app fronton fent vagyok a csúcson ugye, ennél jobb már nem is lehetne. Elvileg. 

A gyakorlatban azonban nem ilyen hipp-hopp volt az átállás. Az egyik oka ennek a méret. Érezhetően nagyobb és nehezebb, mint egy Paperwhite. A Paperwhite-ot még gond nélkül bevágom a combzsebembe, a Minit már nem. A másik, hogy míg a PW hetekig elvan töltés és wifi nélkül, az olvasnivalót pedig simán rámásolom egy filléres kábellel, hogy aztán egyetlen paranccsal rendet rakjak a strukturált könyvtáraim között, a Mini hálózat nélkül sajnos félkarú óriás. És ameddig a cégnél csak szupertitkosított vállalati wifi volt, egyszerűen kényelmetlen volt a használata. Olvasni persze lehetett rajta, de ha már tablet, olvastam volna rajta mást is. A lehetőségek hiánya volt a frusztráló. 

Az élet időközben úgy hozta, hogy most már napközben is látok normális wifit, így aztán a Mini is megtalálta helyét a  hátizsákomban. A Paperwhite mellett. És olvastam, amikor csak tehettem, sajnos ritkábban, mint szerettem volna.

Verdikt

A Mini nagyon jó kis szerkezet, egy meghatározott olvasási profilra. Jó a rapid, felszines olvasásra, jó vele belenézni a mindenféle wikikbe, online adatbázisokba, pl. IMDB, moziműsorokba, online újságokba, csak legyen a környéken wifi. Nagyon jó vele - a megfelelő alkalmazásokat használva - korrektúrázni, a Marvin és az iBooks is képes arra, hogy egy adott könyv összes kiemelését elküldje szépen rendszerezve egy adott címre. A Kindle ezt nem tudja. Parádés a reszponzivitása, ez megint olyan pont, amibe a Paperwhite-nél időről időre beleszakadok, hogy valamit elkezd a háttérben varázsolni, és misztikus hibákat dob. Szerencsére nem túl gyakran.

Jó, hogy a Marvin kezel saját színprofilt, még jobb lenne, ha ilyenkor nem vágná fölül a beégetett fontokat a sajátjaival. Hosszú évek óta először megint tudtam éjjel fekete alapon zöld betűkkel olvasni.

Megint csak a Marvinnal nagyon kellemesnek találtam, hogy a margókat szélsőségesen kicsire is vehettem, és aztán azt is megtanultam, hogy a nettó nyolc collos oldalkép-átló, főleg azzal a betűmérettel, amit olvasok, már kicsit sok is a jóból.

Jó képregényre, igaz arra talán a 10"-os kijelző még jobb. Képregényből nem fogyasztok túl sokat, de az Anomaly-t nem lehet kihagyni. (Ez önmaga tanulságos, minden platformra kijött).

Az akkuval soha nem volt gondom, átlag hetente egyszer-kétszer elég volt tölteni. A fényes üveg kijelző szintén elég ijesztő elsőre, de a tükröződéssel egyetlen egyszer volt problémám, amikor egy panorámaablak volt a hátam mögött. Mivel ebédeltem, akkor nem olvastam. Tény, hogy szabad térre nem ezt kell vinni olvasni, ott amúgy is annyi mindent lehet csinálni az olvasáson kívül. Hasznos még a smart cover, annak a filces-plüssös belső oldala szépen takarítja az ujjlenyomatokat.

Két gondom volt, ami említésre méltó. Az egyik, hogy a Retina Mini egy hangyányit nagyobb, mint a nem retina, és az a műanyag héj, amit a hátlap védelmére rendszeresítettem, az pár hónap alatt megadta magát, letöredezett a pereme (a reklám helye, az iCentre, ahol vettem, nagyon korrektül cserélte). A másik, hogy vannak játékok, pl. a hidden objectek, amiket 10 collra, és normál ujjakra méreteztek, na ezekkel szívás játszani a kisebb kijelzőn. 

De mindezekkel együtt sem érzem azt, hogy egy Mini feleslegessé tenne egy dedikált olvasót. Jó kis darab, nagyon sok mindenre használható, de mégis sokszor volt olyan, hogy a Mini maradt a hátizsákban, asztalon, és a Paperwhite jött velem. És ott tartok, hogy két (három) platformon, két formátumban olvasok. Nesze nekem.

Időközben ugyanis az Androidra is jelent meg remek olvasó app, a Pocketbook reader. Androidon nagyon nagyon rendben van, szintén enged saját színprofilt csinálni, meg a szokásos finomságok a felhőszinkrontól az annotálásig, sőt képregénynézegetésig. Ráadásul nem csak Androidon létezik, de iOS-en is. Viszont az iOS verzió elég sokkal rosszabb, mint az Android, kezdve azzal, hogy csak iPhone-ra létezik, iPadra csak optikai tuninggal (értsd: duplázom az iPhone képernyőjét) lehet felcsirikézni.

UPDATE 2014.05.05: Alighogy ekéztem, megérkezett a Pocketbook reader iPAdre portolt változata. A konfigurálhatóság még mindig nincs sehol az Androidos verzióhoz képest, de legalább a kihasználja a teljes képernyőt szépen. És persze a felhőszinkronra is várni kell még. iOSre még mindig a Marvin a nyerő.

Pedig ez lenne a következő nagy királyság, ha az amúgy online appjaim képesek lennének a platfomok közötti szinkronra. Amúgy Kindlemód ;-) 

Hasonló összevetések a nagyvilágból: A macworld csúsztatgat rendesen, keveri a Paperwhite-ot a Fire modellekkel, ha az összevetésekről van szó. A reader rocket meg sajnos kicsit idejétmúlt. Ez sem mai, viszont igen korrekt.

 

 

9 komment

Címkék: tft ipad kindle gyakorlati kérdések pocketbook ipad mini paperwhite

Villámposzt: ÁFA kilátások

2014.05.02. 20:42 Dworkyll

A németek belecsaptak a lecsóba, ugyanis április végén letolták a hangoskönyvek ÁFÁ-ját a kedvezményes kategóriába, és ezerrel lobbiznak az EU-nál, hogy az e-könyvekkel is ezt tegyék. Ahol ugye expliciten tiltják az e-könyvek kedvezményes adóztatását. Az EU egyik alapító tagja Luxemburg ott ül a franciákkal a szégyenpadon, amiért kedvezményes ÁFAkörbe sorolták az ekönyveket. Szegény luxemburgerek, hogy sajnálom őket, vajon az európai főhadiszállását hozzájuk költözető Amazon, Apple, Barnes and Noble, és Kobo meg tudja vigasztalni őket?

Jövőre azt vártam, hogy megjön az EU esze, és enged az e-könyv ÁFA kérdésében, ehelyett most az biztos, hogy január 1-től a célország ÁFÁját kell alkalmazni. (Most alapítanék Luxemburgban email szolgáltatót. Ja, nem is kell, már van.) Ebből persze az is következik ám, hogy az az AppStore-os vásárlásokon is felugrik az ÁFA január 1-től 15-ről 27 százalékra, ha a vásárló magyarnak látszik. Ezen azért érdemes lenne elgondolkozni néhány embernek, hogy a Taxand Magyarországgal példálózik, és hogy  január 1-től kinéz egy 12%-os emelkedés az importált digitális javakra.

(Az eredeti hír forrása Pixi tweetjében volt, köszönet érte)

1 komment

Címkék: áfa EU

Új tavasz, új kiadó, új könyvek

2014.04.16. 22:47 Dworkyll

Kedves Barátaim az Úrban,

közeleg a Könyvfesztivál, és a kiadók - hál' istennek - csúcsra járatják a könyvkészítő gépezeteiket. Az ekönyv-piacon már régebb óta motorozó brigádok mellé pedig felzárkózóban van egy újabb kiadó, az ezoterikus-spirituális témákban igazából megkerülhetetlen Édesvíz. Ugyan ebben a zsánerben sem vagyok fogyasztó, de mindig jó látni, hogy egy a saját területén jól teljesítő társaság megindul az ekömyvek irányába.

Az Édesvíz könyvei először az ekönyv.hu-n bukkantak fel, de jönnek majd a DiBookon és más boltokban is.

Aki pedig "hagyományos módon", mondjuk minőségi lektűr olvasásával tartja karban a lelkét, az kezdhet melegíteni az Agave hamarosan megjelenő újdonságaira, legyen az klasszikus, mint Philip K. Dick, vagy modern, Ben Brooks. A werebek azt is csiripelik, hogy a Kossuth és az Ad Astra kiadó is fog izgalmasakat gurítani még az elkövetkező hónapban, például hamarosan érkezik a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei trilógia(?) második része, az Üresek városa, vagy éppen Charlie Strosstól az Accelerando.

Szóval maradjanak velünk, e-könyvekben gazdag tavaszunk lesz :-)

3 komment

Címkék: reklám könyvhét agave spiritualitás könyvkiadás sf édesvíz ekm dibook

Villámposzt: 2312

2014.04.08. 11:02 Dworkyll

Nnna, megint a scifisták jártak jól, megint kijött egy premiercím. Nekem csak azért akadt be, mert egy hónapja csak ez tudja áttörni az AdBlockert itt az index oldaldobozában (azaz jó kis kampány fut), és tessék, meg is jelent, elektronikusan is Kim Stanley Robinson 2312 című regénye. (Valamiért csak 2013-nak olvasom folyton, bisztos a dizglesziám miatt van). Az olvasói értékelésekhez javaslom a Moly.hu-t, vásárláshoz pedig a dibook-ot.

3 komment

Címkék: agave dibook könyvradar