Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Introverziók: Könyv, mint horgony

2015.07.24. 09:06 Dworkyll

Kedves barátaim az Úrban, 

foglalkoztunk már ezen a blogon a papír vs elektronikus polémiával. A blog explicit célja, hogy legyenek digitális kiadványok, mert (szerintem) sok szempontból az a jövő. Nem célja, és ezt fontos sokszor leszögezni, hogy ne legyenek papírkönyvek. Ez nem cél. A papírféltők az elektronikus kiadványoktól féltik a papírkönyveket, és bár van igazságuk, a kapcsolat szerintem nem közvetlen. Amitől félniük kell, az a pénzhiány. A vásárlóké, meg az intézményfenntartóké. Érdemes megnézni az alábbi videót:

Van benne persze egy jó adag csúsztatás a tudományos ismeretterjesztés piacorientált világából. Sebezhetőnek állítja be a digitalizált kulturális javakat, és persze bizonyos szempontból azok is. De arról nem sokat beszél, hogy az analógok sem kevésbé sebezhetőek, illetve hogy ahogyan az analóg kultúrának megvannak az archiválási procedúrái, ugyanúgy a digitális archiválásnak is megvan a maga tudománya. Fiatalabb, ez igaz.

Kifejezetten izgalmas az a problémafelvetés, amely a vállalatokat kárhoztatja, amiért rátelepszenek az archiválásra, a tárolásra, és hogy önös érdekeiket szem előtt tartva osztják meg, vagy rejtik el a rájuk bízott információs javakat.

Csak egészen halkan kérdem, nem ugyanez ment a nagy digitális korszak előtt? Csak akkor nem (az amúgy számon kérhető, büntethető stb.) cégek látták el ezt a funkciót, hanem a sokkal nehezebben ellenőrizhető államok, uralkodók és más mecénások? Akik működtették pl. a könyvtárakat? Amelyek, ha indexre tettek valakit, akkor az nehezebben volt elérhető, mint manapság a warez? Amit nem akartak, az nem volt. 

És persze az is igaz, hogy az anyagi világban manifesztálódott könyveknek van egyfajta másodlagos feladatuk. Kézzelfoghatóan kötnek bennünket a múltunkhoz, és persze az anyagi világhoz. Túlmutatnak önmagukon, az általuk hordozott információn.

Pár hete egy egész hagyatéknyi könyv átment a kezemen. Önmagukban értéktelenek voltak, megmondhatja bármelyik antikvárius. Irgalmatlan sok szemetet gyárt a könyvipar, bocs, és ez sem mai fejlemény. Másfelől viszont sokkal könnyebben felidézhető emlékek, érzések kapcsolódnak a papírkönyvekhez. És azoknak az értékét, bár szintén nehéz számszerűsíteni, már jóval magasabbra sorolnám, mint a borítóárat. Nehezebb volt pakolni azokat a könyveket, mint amennyit súlyuk indokolt volna.

15 komment

Címkék: archiválás elméleti kérdések introverziók

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr727355978

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2015.07.26. 12:18:08

Több ponton nem értek egyet.

Egyrészt ha nem megyünk vissza a könyvégetésekig és az inkvizícióig, akkor a helyzet jobb volt az analóg javak esetében. Amíg csak egy analóg példányod van, azt lehet másolni halálba, meg terjeszteni olyan csatornákon, amiken jobban közlekedik. Nagyjából ez a szamizdat logikája. Ha meg a világ jobbra derül, jön egy másik kormány, államberendezkedés, akármi, akkor fel tudnak szabadulni művek.

Ezzel szemben az eleve zárt kertekre épülő, céges kézben levő javak más utakon járnak. Elérhetők, amíg azt akarják, utána pedig küzdened kell értük. A warez, az abandonware egy darabig jó analógia, az emberek kiszolgálják egymást. Viszont egy online játékhoz már szervert is kell "lopni". Egy MMO-hoz a közösséget, a szokásokat satöbbit is meg kell tapasztalni.

Hogy arról már ne is beszéljünk, amikor egyszerűen levesznek amúgy ingyenes címeket (P.T. en.wikipedia.org/wiki/P.T._(demo) ) a polcról. Amik egy zárt, DRM-es rendszerben voltak csak meg. Most úgy férhetsz hozzá, ha ebayezel egy konzolt, amire fel van telepítve. Vagy persze várhatsz arra, hogy a Konami megváltozik és máshogy látja a digitális kultúra szerepét a világban.

Másrészt a digitális kultúra, archiválás egyik veszélye az, hogy elindulnak a védekező reakciók, hogy á nem is, dehogy, ugyan. Már a csendes könyvtár oldala is azzal a riogatással indult, hogy a papír elpusztul, bezzeg a bitek. És ki is lehet magyarázni az összes nagy adatvesztést, hogy miért nem a digitális világ hibája volt. (A holdraszállás adatait ugye felülírták, mert senki nem gondolta, hogy kellenek még.) Az ezzel a baj, hogy nem tud lenni színtisztán digitális világ, amiből kiszűrünk minden külső tényezőt. Meg hát szar is lenne.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2015.07.26. 18:08:50

@Szedlák Ádám: No akkor. Cseréljünk eszmét :)

1. Amíg csak egy analóg példányod van, azt lehet másolni halálba, meg terjeszteni olyan csatornákon, amiken jobban közlekedik.

Őőő, miért is nem igaz ez digitálisra, csak még sokkal inkább? Kicsit egyszerűsítő a poszt, ezt elismerem. Az analóg javakkal (mondjuk röpcédula, vagy szamizdat) nagyjából a múlt évezredben lehetett rendszert dönteni, Snowden viszont sosem lett volna az aki, az analóg világban. Wikileaks, dettó.

Az is igaz, hogy az analóg javakra (sajnos vagy szerencsére) nem igaz a Moore-elv. A nagy digitális adavesztésekre szerintem nem önmagában a digitália a magyarázat (és pont ezért nem is attól kell félni), hanem a Moore-elv jelentette kapkodás, a félelmetesen (és néha kezelhetetlenül, sokszor pedig csak kezeletlenül) felgyorsult technológiai evolúció. Azaz az egész digitális transzformáció most a "konstans gyermekbetegségek" állapotában van, mintegy következményeképp a Moore-elvnek.

2. Ezzel szemben az eleve zárt kertekre épülő, céges kézben levő javak más utakon járnak. Elérhetők, amíg azt akarják, utána pedig küzdened kell értük.

Cégeket még mindig sokkal könnyebb államosítani, vagy egyéb módon megrendszabályozni, mint államokat. Pl. nincs erőszakmonopóliumuk, vannak viszont felügyeleti szerveik. És nem túl sűrűn ugyan, de pofán vannak vágva, ha nagyon elszalad velük a ló. Lásd Apple féle könyvárkartell, stb.

3. Viszont egy online játékhoz már szervert is kell "lopni". Egy MMO-hoz a közösséget, a szokásokat satöbbit is meg kell tapasztalni.

Milyen igaz. Csakhogy ezek sokkal inkább a "korszellemhez" tartoznak (sose gondoltam, hogy a zeitgest szót fogom használni), mint az olvasás. Pl. sose tudsz már elszegődni egy vitorláshajóra, amelyik felfedezni indul, nem nagyon lehetsz már kódexmásoló közösség tagja, nem tudsz "autentikus" Hanza sört inni egy hanza kocsmában. "Analóg" élmények voltak igen. Elmúltak? El.
Egyszerűen nem tudunk egyidőben mindent elérni. Ez van. Valóban, bizonyos komplexitás fölött a digitália sem tudja garantálni a hiteles replikációt.

Maggg 2015.07.27. 12:58:57

Hogy könnyebb könyvet "égetni"?
Gombnyomással vagy nagy halmok rakásával és alágyújtással?

A napkitörés a digitális vagy az analóg javakat fenyegeti-e jobban? :)

Egyébként a múlthoz kötődő szentimentális emlékekre sem teljesen jó a példád. A dal, amire először táncolt egy pár, az kézzelfogható? Számítógépes játékok szenvedélye, emlékei? (Lsd. mondjuk a Get Lamp c. doku)

Gukker 2015.07.27. 13:21:42

@Maggg:
Az ideológiai könyvégetéseknek két célja szokott lenni:
1. A szimbolikus. Amikor azért égetnek könyvet, mert meg kell mutatni a plebssel, hogy most csak egy könyv, de ha nem vigyáztok, utána ti jöttök (pl. a Harmadik Birodalom).
2. A "praktikus". Amikor egyszerűen erkölcsi/ideológiai okokból teljesen el kell tüntetni adott könyveket, hogy ne fertőzzön meg senkit a káros ideológia. Lehetőleg feltűnés mentesen (pl. legutóbb a szocialista rendszer).

Namármost a digitális tartalmakkal pont ezeket nem lehet megtenni. Nem lehet látványosan megsemmisíteni, és nem lehet csak úgy eltüntetni.
Lásd pl. Streisand-hatás.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2015.07.27. 14:33:16

@Gukker: +1 :) Tökéletes meglátás.

@Maggg: ez a napkitörés jó sztori, van rá legalább egy konkrét példát, hogy az adatvesztést okozott volna? Szerintem ezerszer nagyobb az esélye, hogy emberi mulasztás, ostobaság vagy intenció vezessen adatvesztéshez.

Ha a "gombnyomással való törlés" működne, akkor nem kergették volna Snowdent, Assange-ot, Kim Dotcomot meg a többieket a fél világon át. Az Aazon esete az 1984-gyel egy érdekes példa lehetne, de finoman szólva az sem volt globális.

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2015.07.27. 21:59:02

@Dworkyll:

Persze, hogy cseréljünk. Van ebben egy jó vita valahol elrejtve. Viszont feje tetejére állítom a dolgot, mert a harmadik pont szerintem a legérdekesebb. Különösen, hogy vagy én becsülöm túl vagy te alul. (Esetleg mindkettő.)

3, Csakhogy ezek sokkal inkább a "korszellemhez" tartoznak (sose gondoltam, hogy a zeitgest szót fogom használni), mint az olvasás.

Annyira, hogy inkább úgy mondanám, hogy a korszak egyik meghatározó médiuma. A könyves iparról nem feltételezem, hogy van elég lobbiereje. A filmesről tudjuk, hogy van, sőt. A játékipar pedig növekedő pályán van.

Nem is az a része érdekes, hogy egy franchise játék legújabb része tud annyi pénzt hozni mint egy film. Hanem az, hogy egy mai fiatal - erről a mezőről csak hatos dobással távozok - DOTA meg LOL közvetítést néz. Hogy a sztárok között ott vannak azok az arcok, akik Minecrafteznek és azt közvetítik. (Amúgy míg beszélgetünk, megy a The International blog.dota2.com/?l=hungarian)

Mi vagyunk azok az emberek, akik Hanza sört akarunk inni, miközben a városban rég mást csapolnak.

2, És nem túl sűrűn ugyan, de pofán vannak vágva, ha nagyon elszalad velük a ló. Lásd Apple féle könyvárkartell, stb.

Oda nagyon kellett, hogy egymást is meg akarják fojtani egy kanál vízben a piacért harcoló cégek. Az elkeseredettség csodákat tesz. Olyan viszont nem nagyon van, hogy Hollywood vagy úgy általában a szerzői jogok mostani állásának hasznonélvezői nagyon egymás ellen játszanának. A Google inkább fizetett a Viacomnak anno, az Author's Guild-es pert pedig csak elsőfokon nyerte meg, és nem nagyon sietik el.

Egy jó fázisában lévő cégnek eszement lobbiereje van. Olyan, amit egy állam is megirigyelne. Ezért kell szerintem figyelni arra, hogy a digitalizáció, a szerzői jog és a modernitás összebékítése kinek fájna.

2,5. Ide azért illik az a fél gondolat, hogy Magyarország ebben a kérdésben szerencsére inkább Balkán, mint nyugat. Ha minden kötél szakad, majd a piacon, másolt dévédén vesszük a kultúrát. De azért remélem nem ez a válasz a digitalizáció kérdéseire. :)

1, Nem rendszert akarunk dönteni. Eleve a rendszer annál nagyobb, hogy eszközök kérdése legyen a döntés vagy nem döntés. Politikát kell csinálni, attól félek - ez viszont tényleg mellékszál.

Viszont a Moore-elv kihalt alólunk, kell keresni egy másik kifogást lassan. A magam részéről várom.

Maggg 2015.07.28. 11:58:16

@Gukker:

Csak az ellentábor fanatikusain múlik. Normális ügymenet esetén gond nélkül le lehet kapcsolni mindent, ami árammal megy.
Holnap elüti Jason Scott-ot egy kamion és 50%-kal csökken a digitális könyvtárosok outputja. :)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2015.07.29. 10:09:12

@Szedlák Ádám: :D

3. Rendesen telibe találtál testvér :) A DOTÁra meg a LOL-ra rendesen rá kellett guglizzak, hogy mi a fene az. Túl öreg-e vagyok? És ez az egész könyvesdi-ekönyvesdi csak a haldoklás, ahogy a facebook-minecraft generáció elfelejt olvasni? (van érintettségem az ügyben, a fiam imádja a könyveket HA felolvasom neki)

2. LObbierő, az van. De minden tíz évre juta ezért intő példa, hogy a lobbierő sem végtelen. Bár nem tudom, melyiktől kell jobban tartani, a piacon edzett multiktól, vagy a pártoktól és kormányoktól, akik nem mindig értő kézzel nyírnak ezekbe, HA az érdekeik úgy kívánják. Hosszú távon azért cég még nem győzött le államot.

Re: Moore-elv? Hogy hogy kihalt? Ezt kifejtenéd?

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2015.08.01. 22:52:03

@Dworkyll:

3, Nnna akkor most már ugyanarról beszélünk. Nagyjából. Nem mondom, hogy az e-könyvesdi haldoklás. Ennél azért cizelláltabb az álláspontom. Azt mondom, hogy nagyon sokféle digitális jószág van, amikre nagyjából hasonló szabályozás vonatkozik, és messze nem a könyveseknek van a legnagyobb lobbiereje. Illetve hogy nem a könyv a kor legfontosabb médiuma, de ezt szerintem nem is nagyon gondolja senki.

2, Hollywood egyelőre mindig elérte amit akart. Nem cég persze, hanem egy ipar. De az, hogy az ő vágyaik szerint van kialakítva a copyright hossza a világ több országában az szerintem elég komoly fegyvertény. Viszonylag kézenfekvő példa még mondjuk az energiaipar is.

1, Emlékszel, amikor a Pentium 4 után kijöttek a Core processzorok? Az volt az első csalás nagyjából. A folyamatosan növekvő teljesítmény úgy lett fenntartható, hogy hirtelen minden párhuzamosítható dolgot párhuzamosítani kellett, mert több magod van. Valószínűleg még mindig érdemes lenne ránézni, hogy ez mennyire működik. :)

Azóta meg az egész Moore kicsit kevésbé lett fontos, mert az esetek nagy részében nem a gépünk számol, hanem valami a vérolcsó felhőben. Valahogy így. Ugyanerről sokkal jobban Maciej Ceglowski: idlewords.com/talks/web_design_first_100_years.htm

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2015.08.01. 22:57:26

@Dworkyll: hát szívás, el tudom képzelni, hogy a figura dühös volt. Azt ugye tudod, hogy egy virtuális Apple fülhallgató (Team Fortress 2 tárgy) volt drágább mint a valódi fizikai Apple fülhallgató. :)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2015.08.01. 23:46:39

@Szedlák Ádám: Re:Ceglowski. Ez olyan piszok jó volt, hogy holnaptól én mondtam :D Na jó, nem én mondtam. De reklámozni fogom ;-)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2015.08.02. 11:32:06

@Szedlák Ádám: Ez nagyon súlyos. Kicsit hihetetlen is, hogy az applefanboyság ilyen szinten összefér a TF2 mániával.

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2015.08.02. 12:07:34

@Dworkyll: nem feltétlen. Ellenben ritka tárgy. Véges számú van belőle. Innentől csak divat kell hozzá. :)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2015.08.02. 12:09:24

@Szedlák Ádám: Nyugtass meg, hogy review azért nem készült egy hordhatatlan, csak játszótársak által látható fülesről :D
süti beállítások módosítása