Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 45.700 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (2) adásvétel (1) ADE (1) adobe (8) ad astra (18) áfa (12) agave (30) ajándék (5) akció (12) aldiko (1) alex (1) alexandra (4) állás (1) amazon (67) android (11) angol-magyar (1) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (17) archiválás (1) asus (1) athena (1) athenaeum (1) atlantis (2) aura (7) avana (1) azw (1) banks (1) Baráth Kati (2) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bejelentés (3) bemutató (8) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (4) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (9) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (7) calibre (4) Canvas (1) céghírek (1) ces (1) cikkajánló (4) clara (3) cloud (3) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) csőd (1) cybook (8) dedikálás (2) deltavision (1) dibook (16) digitalbooks (12) diploma (1) disney (1) diszlexia (1) doctorow (1) dr1000 (1) dr800 (2) dragomán (1) drm (36) e-könyv (1) e-könyvészet (8) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (5) eclicto (2) édesvíz (3) edge (1) edition 2 (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (43) ekönyv-terjesztés (3) ekulturaTV (2) elméleti kérdések (89) ELTE (1) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (68) epubcheck (2) események (9) eslick (1) etikett (1) EU (4) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (8) e papír (12) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (21) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) flightcrew (1) fontok (8) forgatókönyv (1) forma (3) formátum (5) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) fumax (2) GABO (3) galaktika (7) galaxytab (1) garancia (1) Gitden (1) gloHD (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) Grecsó (1) gyakorlati kérdések (68) gyártástechnológia (32) H2O (4) hachette (1) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) harlequin (3) hármas könyvelés (4) harry potter (2) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (2) indesign (1) infografika (2) ingyen (1) introverziók (24) ipad (18) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (7) irex (5) iriver (4) irodalom (2) ismeretterjesztés (4) ismertetők (1) itunes (1) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jegyzetelés (3) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (3) jumbo (1) karácsony (7) képek (1) képregény (2) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (67) kindlegen (2) kindle dx (6) kindle fire (3) kindle wifi (5) kisepika (2) kleinheincz (5) kloos (1) kobo (21) kölcsönzés (1) kondor (3) konteo (1) könyvajánló (6) könyvesbolt (1) könyvhét (19) könyvkiadás (119) könyvmolyképző (9) könyvtár (6) könyvterjesztés (3) koobe (36) kötelező olvasmányok (1) közlemény (2) közösség (27) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (8) líra (2) Lithium (1) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (3) makró (2) marketing (2) marvin (2) média (4) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (4) mese (3) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobi (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimédia (1) multimediaplaza (31) n516 (1) ncore (1) nds (1) neal stephenson (1) nekrológ (1) német-magyar (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (2) oasis (2) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (2) omikk (1) one (1) onyx (9) openinkpot (1) Oravecz Nóra (1) orosz-magyar (1) összeesküvés (1) oszk (3) palm (1) pályázat (10) paperwhite (12) paradigmaváltás (1) paypal (2) pda (3) pdf (11) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (16) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (2) publio (5) rádió (4) Rajaniemi (1) rakuten (1) reb (1) rejtő (1) reklám (58) reMarkable (3) reMarkable2 (3) rendelés (2) re poszt (12) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (7) scida (1) scribd (1) scribe (1) Semmelweis (1) SendToKindle (2) sf (12) sfmag (4) sfportal (18) sigil (2) sipix (1) slideware (1) sony (22) spanyol-magyar (1) specifikáció (2) spiritualitás (1) spotify (1) stanza (8) stardict (2) story (1) streaming (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (6) színes (4) szótár (3) tab (1) táblázatok (1) tablet (10) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) teaser (1) telefon (1) telekom (1) teszt (66) textr (17) tft (7) tilos (5) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (6) typotex (4) t com (14) ulpius (10) üzleti modell (1) vásárlás (11) vegyesfelvágott (14) vendégposzt (4) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) voyage (4) w3c (1) warez (14) wayteq (1) webáruház (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) yotaphone (1) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Introverziók: Szétszakadva

2013.08.05. 22:52 Dworkyll

Intro

Az a nagy helyzet, hogy az e-könyv piac Magyarországon csak nagyon-nagyon akar megszületni. Lassan-lassan körvonalazódnak a szabályok (puha DRM, két formátum) és a játékosok, egyre frissebb és frissebb tartalmak is becsorognak, de az értékesítés volumene és ezzel nyilván összefüggésben az elérhető címek száma az még nagyon hervasztó. Miért van ez így? Ezen pörögtünk pár tanult olvtárssal.

Kereslet

Az látszik, hogy a kereslet az elektronikus formátumokra sok sok évvel megelőzte néha még a technológiát is, de az üzleti és törvényes keretek kialakulását mindenképpen. Amint azt a technológia megengedte (használható szkennerek és karakterfelismerők, ami errefelé nagyjából a kilencvenes évek második felére tehető) a civilek beleálltak a digitalizálásba ezerrel. Ne felejtsük el, hogy majd ötven év hiánygazdaságon edződött értelmiség, szamizdaton és illegalitáson nevelkedett olvasók alkották ennek a magját. És aki Kádár alatt (a hatóságilag regisztrált fénymásolók és stencilgépek korában) ki tudta magát szolgálni olvasnivalóval, annak a mai üzleti-technolgiai környezet nem ellenfél.

A kétezres évek első felében elképesztő (és nyilvános, látványos) fejlődést produkált ez a szcéna, ami 2005-től csak a nyilvánosságát adta fel (valamennyire) a dinamizmusát egy másodpercre sem. Főleg, hogy az előbb emlegetett pártállamban edződött olvasók mellé megérkeztek az internetkorszakon és kapitalizmuson nevelkedett fogyasztók, akik tökéletesen bánnak a fájlmegosztókkal, és elképesztően nem értik, hogyan lehet a nagy sávszélesség korában a területi megjelenéseket szétválasztani időben: ha valami megjelenik, az megjelenik mindenhol.

Kereslet van, elég csak a megfelelő fórumok bejegyzéseit végigolvasni, hogy ki mit szeretne olvasni, lehetőleg azonnal. A fizetési hajlandóság már egy izgalmasabb kérdés, de erre még visszatérek.

Fontos megjegyezni, hogy a kialakult kereslet nagyon is explicit annak tekintetében, hogy mit vár el, mondjuk  a címek, technológiák, feltételek témájában, még ez a blog is segített és segít ezeket artikulálni. Néhány ezek közül teljesen kézenfekvő: pl. egyidejű papír és elektronikus kiadás, puha DRM, más attribútumokon már lehet vitázni: mennyivel térjen ez az elektronikus változat ára (és ÁFÁja) a papírétól, megint mások nem annyira látványosak (pl. ha van egy sorozat, az milyen sebességgel jelenjenek meg az egyes részek: lásd Harry Potter, vagy a Trónok Harca).

Az látszik, hogy az átlag fogyasztó ha már fizet,  tökéletes minőséget és kiszolgálást vár el a pénzéért, ebben benne van, hogy mondjuk működik a webshopban a kedvencelés, az ajándékozás, a különféle elektronikus fizetési módok, vagy ha platformot vált az adott bolt, a régi tranzakciók nem vesznek el. Ha ellenben tudott és vállalt a nemfizetési hajlandóság, akkor értelemszerű a kompromisszumkészség is: a warezolt tartalom "komfortfokozata" nagyon széles skálán szór, és bár megfigyelhető a trend a folyamatos finomodásra, néhány hajmeresztő példába azért bele lehet futni.

Kínálat

Van az is szépen. Nagyjából négy csatornát lehet azonosítani, és sajnos minddel van valami probléma.

EGY: legális ingyenes források. Project Gutenberg, MEK, DIA és társaik. Nagyon jó, hogy vannak, kezdő olvasóknak nagyon ajánlhatóak, mert bátran lehet onnan meríteni, bizonyos témákban, például kötelező olvasmányok, nyelvtanulás, kortárs irodalom fogyasztása egyszerűen és legálisan teszik pénzügyileg is értékelhetővé egy dedikált olvasóeszköz beszerzését. A gond csak ott van, hogy rendszeresen volt botrány abból, hogy egyszer már elérhető (és abban az időben legális) ingyenes tartalmakról derült ki, hogy valaki mégis szeretne pénzt értük, és levetette a MEK-ről. És ezek voltak a kisebb zűrök. A nagyobbak, amikor valaki nettó átcsomagolja az ingyenesen elérhető tartalmat és onnantól pénzt kér érte.

KETTŐ: warez. A dolog itt is minimum kétélű. Nem szabad elfelejteni, hogy a warezben elérhető választék az elsődleges motivátora annak, hogy valaki beruházzon egy olvasóba, és (újra) olvasni kezdjen. Mostanra már el lehet mondani, hogy egyre kevesebben olvasnak úgy általában, aminek van millió oka a nettó időhiánytól a számtalan kulturális időtöltési alternatíváig, és amennyire látom, az elektronikus olvasás az a trend, ami képes ezt valamennyire fékezni, megfordítani. De az is nyilvánvaló, hogy a pénzügyi ellentételezés hiánya oda vezet, hogy nem azok a területek fejlődnek (vagy maradnak életben egyáltalán) akik az elsődleges kínálatról és annak minőségéről gondoskodnának. HA (és itt nagyon fontos ez a ha), az ellentételezés nem jut el tartalomgyártókhoz, azoknak, főleg egy ilyen pici piacon komoly nehézségeik lesznek, és előbb utóbb az anyanyelvünkön megjelentetett anyagok látják a kárát. Félbehagyott sorozatok, tönkrement kiadók, meg nem jelentetett de értékes művek lesznek a következmények.

HÁROM: legális idegennyelvű források. Nevezzük nevén a gyereket: angol. Ezen a nyelven minden van, és minden elérhető. Azok az elszánt olvtársak, akik személyesen vagy virtuálisan is beténferegtek egy nagy nyugati könyváruházba döbbenten tapasztalhatják, hogy így is lehet. Nem akarom ezeket az áruházakat fényezni, mert nincs rájuk szükségük, de gyakorlatilag, ha beszélsz (olvasol) angolul, akkor minden van. És tisztán látszik a trend, hogy akit nem elégít ki a magyar piac, akár komfortban, akár választékban, akár cím elérhetőségében, az a pénztárcájával fog szavazni, és megveszi azt, ami érdekli külföldön.

"És nem. Ezúttal nem leszek erős, és igenis elolvasom eredeti nyelven a kiegészítő Zoë's Tale-t és a folytatást, a Human Divisont, mert most már aztán tényleg nem bírom ki. "

http://rosskonyvek.blog.hu/2013/07/26/a_venember_visszavag_az_utolso_gyarmat

Értem én, hogy ezek kevesen vannak, de a számuk nő, és, akárcsak a warez-felhasználókat, őket is nagyon nehéz lesz a magyar piacnak visszanyerni. Ráadásul szemben a warez-huszárokkal, a morális helyzetük is lényegesen erősebb, hiszen ők joggal hivatkozhatnak arra, hogy "fizettem volna nektek is, csak nem volt kínálat". És visszakötve a kínálati oldalra, akinek pénze van, az meg tudja tapsztalni azt, milyen egy jól működő áruház.

NÉGY: magyar kereskedelmi források. Vannak ilyenek, vannak. Aki nagyon akar, tud magyar nyelvű ekönyvet vásárolni. Bizonyos tekintetben jobb is a helyzet, mint a hanyatló nyugaton, nálunk már nem menő a kemény DRM. De az áruházak komfortfokozata és az elérhető címválaszték, hát az minimum fényévekre van az elvárhatótól. Bevallom, viszonylag ritkán tévedek be fizikai könyvesboltba, az információimat és az olvasnivalóimat is virtuálisan (értsd webáruházakban) szerzem be (REKLÁM: Hallgassátok a Hármaskönyvelést ;-) és ha néha, ha mégis bemegyek, akkor döbbenten látom, hogy, ööö, tök más könyvekkel van tele.

Tisztán látszik, hogy ennek az utolsó osztálynak van szüksége a legnagyobb fejlődésre. A szemléletváltás igazából már nem kérdés, a legtöbb kiadó, akikhez eljutok elméletileg nem ellenzi az elektronikus kiadást, mint olyat. A gyakorlat ellenben az, hogy a magyar piacból hiányzik egy irgalmatlan nagy méretű pénzesvagon, ami amúgy rendesen felépítené azt. A vevők ezt nyilván nem fogják beletenni, ők a termékért fizetnének, nem a keretrendszerért. Az eladóknak közül a tőkeerőseknek, a könyvnagykereskedőknek nem nagyon érdeke a virtuális piactér megteremtése, nagyon jól élnek ők a papírkönyvekből (meg az elcseszett finanszírozási struktúrából). A kicsiknek, a független kiadóknak meg sem kockáztatható tőkéjük sem kockázatvállalási hajlandóságuk nincs elég, hogy az egész piacot megreformálják.

És persze miért kockáztasson akár egy magyar pénzesvagon is, ha egyszer ott a mumus a határon? Az iwiwért is adtak millliárd fölötti forintot, mégis tönkretette a a facebook elég gyorsan, ráadásul egy fillért sem invesztált magyar területen. A globális áruházak ugyanezt fogják csinálni. Az iTunes-on már vannak magyar könyvek, a Google Play Books a napokban startolt el (érdemes nézni a kommenteket, már ott is keresik magyar nyelvű tartalmakat), és az előbb utóbb az Amazon is bekopog. És tény, hogy ezekekel szemben semmilyen magyar terjesztői entitásnak nincsen egy morzsányi esélye sem. A feltételek még nem túlágosan barátságosak a magyar tartalomszolgáltatóknak, de idővel ez is változni fog.

Működő modellek vs magyar rögvalóság

Nagyon leegyszerűsítve négy csoportja van a digitális javaknak, ahol a letöltős vásárlásnak értelme van: alkalmazások (appok), filmek, zenék, könyvek. És a világban mindre van jól működő modell. App-fronton az Apple AppStore-ját vagy a Google Play-t, nem kell fényezni, az alkalmazás-áruházak az egyetlenek a négy csoport közül, ahol már "vásárlóképesnek" számítunk. Nem mondom, hogy ezeken ne lehetne fejleszteni, mert lehet bőven, de alapvetően működnek, magyar vásárló magyar fizetőeszközzel tud vásárolni, komolyabb regionális kötöttségek nélkül. A zene- és filmpiac már egy fokkal fogósabb, csak elbeszélésekből (vagy hekkelt proxykból) ismerhetjük az olyan csodákat, mint a Netflix, a Hulu, az Amazon Prime. És ezek működnek szépen, leginkább az USÁban, és már rendesen látjuk, ahogy a területi korlátozások rányomják a bélyegüket a potenciális kereskedelmi fogyasztásunkra, elsütve a jól bejáratott hiánygazdasági reflexeineket: ha nincs, akkor megszerezzük, illetve ha nem adják hivatalosan, akkor majd ellopjuk. Most komolyan, vessük már össze azok számát, akik menetrend szerint, a tévében nézik végig a sorozataikat, azokkal, akik nettó letorrenteznek egy marék évadot, és befalják azokat egy hétvégén. Nem gondolom, hogy az normális lenne, de azt se, hogy évek alatt sem jutnak el hivatalosan ide kultikusnak számító darabok normálisan. Vagy hogy a civilek által gyártott feliratok élvezhetőbbek, mint a hullagagyi szinkronok.

A zene pedig a legszebb. Zseniális, hogy tonnaszám lehet venni mp3 lejátszókat, a fillérestől a bazi drágáig, de hol van a magyar digitális-zene-piac? Ez lenne az? Nagyon meg kéne nézni a könyvkiadóknak a zenepiacot, mert hasonló cipőben járnak. Használható hardver már van rogyásig, és most még keresi a nép (kisebbik része) a forrásokat. Holnapután már nem fogja. Lewarezolja és/vagy megveszi a nagyoktól.

Verdikt

Az az érzésem, hogy a digitális kánaán még odébb van, és nem magyar pénzből fog felépülni. Bár boldog-boldogtalan saját kis webáruházat épít, ez egyszerűen nonszensz, a legtöbb vásárló nem fog tizenhét apró webáruházba regisztrálni évi egy-két könyvért. Főleg hogy a jelenleg tapasztalható komplett magyar e-könyv (vagy digitális tartalom) piac nem tart el egy fél maréknél több főállású munkatársat. A lokális webáruházáaknak látom értelmét, de csak akkor, ha értelmes méretű forgalmat generálnak, az viszont tisztán elektronikus tartalomból nem fog összejönni.

Ezzel szemben a kiadóknak szerintem aktívan kellene készülődniük arra, hogy egyszer csak Magyarország is fölkerült az digitális civilizációk térképére, és amúgy istenigazából becsatornázódunk ezekbe az elektronikus gigaáruházakba. A magyar vevők már ott vannak. Egyszer talán az eladók is ott lesznek. Addig meg maradunk szétszakadva.

79 komment

Címkék: elméleti kérdések introverziók

A bejegyzés trackback címe:

https://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr785440165

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

unrealnoise · http://unrealnoise.blog.hu/ 2013.08.06. 08:31:37

Én eddig megvettem vagy 20 db ekönyvet az ekonyv.hu-ról, de addig nem lesz igazán áttörés, amíg a warezes kínálat számát nem sikerül megközelíteni. 3000 könyv az semmi.

Ha 30.000 vagy még több könyv lenne, akkor gondolom én sem csak 20 darabra csaptam volna le... De még a 30.000 kapható digitális könyv sem lenne kielégítő, nagyságrendileg úgy 100.000 lenne az elfogadható szám. Egy ideig legalábbis...

Amíg nem lesz kínálat, addig én sem tudok ekönyveket vásárolni. Pedig hajlandó vagyok támogatni az ügyet, volt, hogy olyan könyvet is megvettem legálisan, digitálisan, amelyik pedig korábban már megvolt igazi könyvként is...

De hát *********** meg azok a kiadók, akik eddig egy rohadt ekönyv kiadásra sem tudtak rábólintani.... Ennyire nem kell a pénzem, a pénzünk? Vicc... 2013...

gh14 2013.08.06. 08:56:59

"Bár boldog-boldogtalan saját kis webáruházat épít, ez egyszerűen nonszensz, a legtöbb vásárló nem fog tizenhét apró webáruházba regisztrálni évi egy-két könyvért."

Ezzel annyira egyetértek.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.08.06. 09:45:06

@unrealnoise: Alapvetően igazad van (én is így érzem) de elsiklasz egy fontos tény fölött, hogy pont a volumen miatt a várható bevétel -egyelőre - nagyon kevés. Ezzel szemben az e-könyvek gyártásának és kereskedésének a _lehetőségének_ a kiépítése nem két fillér, főleg hogy az Amazonhoz/iTuneshoz szokott vásárló hasonló vásárlásélményt vár, árban-kiszolgálásban. Ami meg nyilván lehetetlen. Sajnos.

blacker24 2013.08.06. 10:13:54

Ha egy könyvet kiadnak papíron akkor semmi okát nem látom hogy ugyanúgy meg ne jelenhessen elektronikusan, minimális költségekkel jár. Csakhogy valljuk be, a szerzők és a kiadók jelentős része gondolkodásilag 20-30 éves elmaradásban van és az hiszi hogy az ebook miatt a papírkönyvek eladása csökkenni fog. Gondolom a terjesztők (is) súgják ezt a fülükbe. Amíg ez nem változik addig marad a status quo. Az Amazon pedig NEM FOG JÖNNI. MIÉRT jönne ide? Már évek óta várjuk őket és abszolút semmi jele a szándéknak.

unrealnoise · http://unrealnoise.blog.hu/ 2013.08.06. 10:42:31

@blacker24: azért mert a google már idejött. azért jönne. kicsik vagyunk, de sok kicsi sokra megy, a nemzetközi jelenlét pedig sokat jelenthet hosszú távon. pl ha a világ többi, "hátsó részét" elsőként veszi be a google, akkor ott jóval később már sokkal nehezebb dolga lesz az amazonnak...

és pedig igen, ha minden megjelenne digitálisan, akkor csökkene a papír alapú könyvek eladásainak száma.

nem egy könyv van, hanem rengeteg, amit csak azért veszek meg könyvként, mert digitálisan nem elérhető. persze ez csak egy példa, de önmagában nem értem miért baj, ha ilyen vagy olyan jellegű kiadásért fizetek, a lényeg szvsz az, hogy FIZETEK. (azaz fizetnék.)

oké, az ekönyvek magas ÁFA-ja egy vicc (mint oly sok minden ebben a csodálatos országban), de ezt én nem tudom elintézni, ezt tegyék meg a megfelelő emberek...

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.08.06. 12:07:11

@blacker24: Az _előállítás_ valóban epszilon költségnövekedés a papírváltozat előállításához képest, a piacra vitel és az ott tartás már távolról sem. Feltéve, ha így van kialakítva a "gyártástechnológia", ami azért még nem minden kiadóra igaz.
A piacra lépés már egy picit fogósabb, mert ott ugye mindenki a nagyáruházak kényelmét és szolgáltatásait várja, azt meg a magyar piaci méretre _külön_ nem gazdaságos megcsinálni. V.ö. az Amazon éves árbevétele a _komplett_ magyar GDP-vel van egy ligában. Na az már egy más fejlesztési nagyságrend.

Az Amazon meg elkezdete forgalmazi a Fire-t is errefelé. (azaz az alapokat tekintve itt van ;-) A Fire lényege az Anmazon Prime, azaz ők perspektivikusan gondolkoznak tartalomterjesztésben. És technológiailag az Amazonnak még a semminél is kevessebb ideig tartana beengedni az idegen nyelvű tartalmakat. Nyilván politikai okokból nem tették ez még meg.

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2013.08.06. 12:51:44

Az idegen nyelvű olvasás ott kezd kényelmetlen lenni, ahol a nyelv nem az angol. Ahhoz például, hogy Akunyin regényeivel fel tudjak zárkózni kéne beszélni oroszul. Vagy elfogadni az angolt közvetítőnyelvként, mert most már ott is felpörgött Akunyin. Utóbbihoz nagyon nem fűlik a fogam. Andrea Camillerivel ugyanez a helyzet.

Illetve angolra nagyon keveset fordítanak. Hirtelen a két százalékos szám jut eszembe, de ezt egy többéves interjúban olvastam.

A zenével pedig úgy érzem, hogy jobban állunk. A dalok.hu nagyon sok mindent nem tud, amit egy rendes boltnak kéne - például nem emlékszik a vásárlásaidra - de a kínálata a saját profiljában jó. Az iTunes működik itthon is és elég sok minden elérhető benne.

Mindezektől függetlenül persze várunk, malmozunk az ujjainkkal satöbbi.

midnight coder 2013.08.06. 14:02:01

@Kelt: Mi a baj az angollal, mint közvetítő nyelvvel ? Ha magyarul olvasod, akkor sem az eredetit olvasod. Ráadásul közben a nyelvet is gyakorlod. Magyarul olvasni időpazarlás.

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2013.08.06. 14:13:08

@midnight coder:
Akarja a vihar a nyelvet gyakorolni, mábocsánat. Az életem felében angol szövegeket olvasok, mert a világ angolul beszél.

A közvetítőnyelvséggel pedig az a bajom, hogy eggyel több értelmezés van benne, mint kéne. Az eredeti nyelvről angolra fordító már értelmezi egyszer a szöveget. Bölcsész rinya persze, de ettől még zavar.

daniel.takacs 2013.08.06. 15:28:12

@Kelt: Bazinagy plusz. Ráadásul olyan kitűnő műfordítókkal, mint nekünk van, bőven megvagyunk a mi kis magyar nyelvünkkel. Szerintem teljesen jogos elvárás egy adott nemzet/nyelv képviselőjétől/értelmiségétől, hogy az ő saját anyanyelvén olvashasson (ennek felismerésére példát gondolom mindenki tud mondani az általános iskolai/gimnáziumi irodalomórákról - l. még nyelvében él a nemzet éstársai).

TryMan 2013.08.06. 16:10:42

Dworkyll, látom, a "nettó" a kedvenc szavad, használod is, ha kell ha nem :) Na de hogy érdemi észrevételt is tegyek, a magyar ÁFA simán kikerülhető egy külhonban üzemeltetett webbolttal, nemde?

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.08.06. 18:10:35

@TryMan: Kikaptad a nettó sorozatomat, bocs. Évek óta nem használtam, és most tessék :-) Re: ÁFA. Talán meg is lehetne játszani, ha akkora dörzsölt játékosok lennének a kiadók, mint mondjuk a távközési cégek, akik simán Luxemburgból számláznak. De nem azok.

Egy kiadóban jellemzően van pár nagyon nagyon kockázatkerülő bölcsész, akik a könyvekhez érthetnek nagyon, kicsit még a bizniszhez is, de a többihez, pl. IT-hez, IT üzemeltetéshez, joghoz (a szerzői jogon kívül), számvitelhez már kevésbé. Szerinted bevállalnak egy távoli országbeli cégalapítást és szerverüzemeltetést, ami ehhez minimum kell?

Megint: a várható árbevétel/profit nagyon nagy óvatosságra inti őket e tekintetben.

Amúgy érdemes megnézni a kiadókat az életciklusuk szerint. Az újak még bátrak, kockáztatnak (és nem a napi bevételből fedezik a költségeket) ők tolják a párhuzamos kiadást. Pl. az Ad Astra. A bejáratottabbak meg paráznak, féltik a meglevő üzletmenetet, nem alap nélkül, hiszen változtatni kell, nem is kicsit. Őket csak a kis kockázat nagy bevétel kombinációval lehet megnyerni az ügynek, de legalább a kis kockázat alapfeltétel. Na ezért kell rájuk várni.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2013.08.06. 19:23:03

@Kelt: Lost in translation...

A kedvencem a megbízás volt, hogy az x oldal direktben angolul megírt használati utasítását fordítsam vissza magyarra, hogy aztán arról egy szaki át tudja fordítani németbe. Mondtam, hogy magyarul fent van már (igaz, bővebben), fordítsa le azt.

Minden nyelvnek megvannak a sajátosságai, amellyel a gondolatokat, nyűanszokat át tudja adni. Ha a fordító nem ismeri az eredeti nyelv és a magyar nyelv nyűanszait, és nem tud párhuzamot vonni ezek között (ami ugye közel lehetetlen), akkor megette a fene a fordítást. Persze fordítás ettől még lehet jó.

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2013.08.06. 19:48:53

@Professzore:
És akkor itt lehetne beszélni a közvetítő nyelven keresztül magyarult klasszikusokról, amelyeknek egy, szent fordításuk van. De nem tesszük. :)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.08.06. 19:52:19

@Kelt: Mint pl. az Anna Karenina? ;-) És igen. A fordítás az egy jó móka. Mert fordítani a google tramslate tud. Visszaadni a tartalmat egy másik nyelven, na az a kihívás, ahhoz kell a két nyelven beszélő ember.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2013.08.06. 20:37:45

@Kelt:
Szun Ce: A háború művészete.
A tipikus az angolbol fordítás, senki sem vette a fáradságot, hogy visszamenjen a kínai eredetiig, esetleg (uram bocsá') annak modern, "hivatalos" nyelvjárásában írt változatáig.

Littlewood · http://mslittlewood.blogspot.hu/ 2013.08.06. 21:37:47

Én is vevő lennék. Nem vagyok híve könyvek esetében az ilyen-olyan barkácsolt, szkennelt, fura formátumú izéknek, de ha nem engedik, hogy fizessek a hivatalos kiadásért, azokat fogom olvasni. Mint sokan mások. És ez akkor is egyre inkább így lesz, ha a kiadók a fejük tetejére állnak.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.08.07. 00:09:34

@Kelt: Re:dalok.hu Bocs, Kelt, de az egy rossz vicc. Mégis mi van ott fönt? Okés a magyar könnyűzene nem a világ teteje, de amikor az ismert bandáktól valami sosehallott sufniCD villog ott mindössze, azt azért nem tudom komolyan venni. Most rockban nyomulok, Tankcsapda: Rockmafia Debrecen mindössze?? És ezt akkor most hogy? Lackfi János És A Sajtkukacz Zenekar???

Szerintem a dalok.hu tök pariban van az ekönyvpiaccal. Mintha oda is csak a sokadik vonal kerülne föl, meg elvétve egy-egy néger tábornok, hogy lám, ilyen is van.

Az meg külön vicc, hogy az mp3.lap.hu-n egyszerűen nincs magyar kereskedelmi oldal, ahol tartalmat lehetne venni.

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2013.08.07. 01:21:37

@Dworkyll:

Ó ez a történet több módon párhuzamos, hajlítok rajta én is egyet. Tankcsapda például az iTunes Store-ban sincsen, ami amúgy nagyobb, jobb a magyar mainstream kínálata, ugyanakkor legutoljára még nem adott veszteségmentes zenét.

Ha viszont megnézed, hogy van-e Pokolgép vagy Omen, ha régit nézünk, esetleg Turbo, Yellow Spots vagy Mystery Gang a valamivel újabbakat keresünk, akkor ezek lesznek. Nem is csak a dalokon vagy csak az iTS-ban, hanem mindkét helyen.

Ehhez képes az ekönyvpiac úgy néz ki, hogy nem csak Kondor Vilmos nincsen, akire most a hasonlat kedvéért húzzunk egy Tankcsapdás pólót, hanem a rockabilly hajjal felszerelt László Zoli is hiányzik. Ezt a kört mindenképpen az e-könyv veszti el, és nem azért mert a zeneboltok kivételesen remekek, csak feleannyira sem szarok.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.08.07. 07:22:07

@Kelt: a "feleannyira se" tétellel vitatkoznék, de ez elmegy szőrszálhasogatásnak. Főleg hogy László Zolinak is, és Kondor Vilmosnak is létezik az összes könyve villanyon, csak nem jutott ki a piacra. És ez a második fáj nekem, ezt próbáltam megérteni ebben a posztban.

Tényleg, bölcsész barátom, mi a warez ellentéte: amikor készül hivatalos elektronikus változat, de nem kerül piacra? Komolyan kérdem, van erre jó szavunk? Ami összefoglalja a "raktárra termelést"?

Halkan mondom, hogy ne csak az Agavét fényezzem/savazzam de van ugyanilyen státuszú Átmeneti üresedés is, és akkor nem beszéltünk a Könyvmolyképző szét-bétatesztelt lerakatáról a zombis könyveivel. Szóval bár a piacon nem látszik (sajnos), de a kiadók igenis mocorognak. Csak a tuti bolt (piac) nincs meg hozzájuk.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.08.07. 09:33:07

@Dworkyll:
"Az újak még bátrak, kockáztatnak (és nem a napi bevételből fedezik a költségeket) ők tolják a párhuzamos kiadást."

Kossuth, Magvető, Ulpius... :)

"Komolyan kérdem, van erre jó szavunk? "

Vesztésre játszani/fenntartani a status quót.

Két dolgot kell elválasztani: amikor nincs meg a kiadási jog. És amikor megvan, csak nem adják ki. Az elsővel nem lenne baj, a második eset a fura.

@Professzore: Ezt keresed: Szun mester: a hadakozás regulái fordította: Tokaji Zsolt. Mintha a fapadoson fent lett volna, több más exterebesses Tokaji fordítással együtt, de elmúlt.

Illetve fordítás: van egy jó hírem: az angol piacon másfélszer annyi a fordított mű, mint ahogy Kelt emlékszik!
www.rochester.edu/College/translation/threepercent/

Éppen ezért a kevés fordítás miatt van az is, hogy nagyon sokszor a fordításokat nem csak egyszerűen lefordítják, hanem "lokalizálják" is. (Mondjuk főleg képregényeknél). Ráadásul rengeteg olyan kultúrafüggő fogalom van, amit egy magyarra fordításnál nem kell agyonmagyarázni, ellenben angolra igen (és persze fordítva is). Tehát nagy szükség van a magyar fordításra, ekönyvben is.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.08.07. 10:04:18

@Komavary: "Kossuth, Magvető, Ulpius... :)" Őőő, a Kossuthra biztosan igaz, hogy elektronikusan csak töredéke jön ki a portfóliónak, és annak a zöme is rétegcucc. Nyomják a premiert, ez dicséretes, de távolról sem önfenntartó. A Magvető keresztfinanszírozott.

Az Ulpius, na az már egyérdekesebb kérdés, ők tisztán látszik, hogy az expanzóra építenek, és a gyors forgásra.

Végül is háromból egy jó példa az nem olyan rossz ;-)

Re: vesztésre játszani. Hosszú távon, esetleg. Rövid távon eddig mindenki invesztált (és bukott) nagyon kevés cím hozta be a konverziót, és egy sem termelte még ki az infrastruktúra árát.

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2013.08.07. 10:39:34

@Dworkyll:

Minekutána én ide lassan már csak panaszosszájú köcsögnek lenni járok, megpendíteném azt, hogy az M-zárolt e-könyvek a piac és a panaszosszájú olvasó számára pont olyanok, mintha nem is lennének. Innentől kezdve viszont a kinek mi van meg zsírpapírba csavarva nem nagyon érdekel.

Pont ugyanez volt a helyzet amúgy a zeneiparral is. Nem akkor kezdtek átállni digitális masterelésre, amikor hirtelen tele volt a piac mp3-lejátszóval. Csak ez nem nagyon látszott kifelé.

Ceterum censeo ezt a piacot valakinek fel kell építeni. Ez a valaki nem tud lenni a fogyasztó, mert nem neki van könyve, boltja.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.08.07. 13:21:39

@Dworkyll:
Ha minden kiadó töredék portfolióval jönne ki, már sokkal rózsásabb lenne a helyzet.

A keresztfinanszirozás alatt mit értesz?

"Re: vesztésre játszani. Hosszú távon, esetleg. "

Rövid távon. Előállítani egy terméket és nem árulni, mert veszteséges lesz, ez akárhogy is nézem, nagyobb veszteség, mint nem előállítani, mert veszteséges lesz.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.08.07. 13:38:36

@Komavary: "Ha minden kiadó töredék portfolióval jönne ki, már sokkal rózsásabb lenne a helyzet. "

Egyetértek.

"A keresztfinanszirozás alatt mit értesz?"

Ha a költségeket nem teljes mértékben az árbevételből fedezik. Pl. Kossuth alapvetően nyereséges, de a Multimédiapláza nem az. Azt a papírkönyvek profitjából finanszírozzák. A Magvetőről egyszerűen nem tudom elképzelni hogy önmagukban profitábilisak lennének, bocs, egy saját weboldalra nem futja nekik, a cégcsoport viszi őket a hátán, és szerintem a kultúrpolitikából, az államtól is húznak pénzt egy csomó (amúgy hasznos) projektjükre. Így könnyű e-könyvezni, hogy a cégcsoport amúgy sokat invesztál az e-könyv ügybe, és nekik emiatt gyakorlatilag nincs is közvetlen költségük.

"Előállítani egy terméket és nem árulni, mert veszteséges lesz, ez akárhogy is nézem, nagyobb veszteség, mint nem előállítani, mert veszteséges lesz."

Nem értek egyet. Előállítani, nem ritkán nem is üzleti alapon: elhanyagolható költség. Felépíteni a hozzávaló piacteret, na az nagy költség, és ha nem jön elég bevétel, akkor rövid távon bizony veszteség.

Az persze egy más kérdés, hogy az M-zárolt anyagokat előállító kiadók miért nem lépnek be a már kiépült webáruházakba. Csak őket inkább direktben szoktam csesztetni ezért, és ezért ismerem az érvrendszereiket.

Mindenkinek van hová fejlődnie.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.08.07. 13:53:06

@Dworkyll:

"Ha a költségeket nem teljes mértékben az árbevételből fedezik."

De hát ez a könyvkiadás lényege, hogy nem formátumonként kell nyereségesnek lennie, hanem egész könyvként, sőt, még csak nem is feltétlenül könyvenként, hanem időszakonként.

"Csak őket inkább direktben szoktam csesztetni ezért, és ezért ismerem az érvrendszereiket."

Én meg nem ismerem, ezért nem értem azt az érvrendszert, amit az ovasók felé kommunikálnak.
Ha elhanyagolható költség előállítani az ekönyvet, akkor az egy esetben kavarhat be: ha annyian választják az e-t, hogy belevág a papírkiadásba.
Ekkor viszont eltűnik az az érv,hogy nincs az ekönyvre kereslet, és az ekönyv hiánya csak egyet jelent: a papírpiac védelmét.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.08.07. 17:18:51

@Komavary: "De hát ez a könyvkiadás lényege, hogy nem formátumonként kell nyereségesnek lennie, hanem egész könyvként, sőt, még csak nem is feltétlenül könyvenként, hanem időszakonként."

Jó helyen kotorászol. De valahogy mégiscsak el kell dönteni, hogy egyrészt egy könyv önmagában mennyire tud nyereséges lenni -> lásd bedőlő sorozatok, másrészt bizonyos termékcsoportok, mert ott meg pillanatok alatt eszkalálódnak a költségek. Pl. hogyan számolod az e-könyv piactér meggtérülését? Mennyi idő alatt kell egy webáruháznak kitermelnie a fejlesztési költségeit?

A papírpiacot pedig védik nem kicsit, leginkább a papír-nagykerek. Alexandra, Libri. Akik meg rajta tartják a kezüket a kis kiadók torkán, a másikkal meg a tőrt szúrják ide-oda: saját alapítású kiadók, elnyújtott fizetés, emelkedő árrés. Ez sem abba az irányba hat (pedig lenne rá igény), hogy a kis kiadók összecsattanjanak a nagy terjesztőkkel. És tessék, tényleg védik a papírpiacot, meg annak a status quóját.

Polemius 2013.08.07. 22:24:33

@Dworkyll: Nem hivatalosan szólalok meg, de gyártunk, fejlesztünk. Ha ez kintről nem is látszik (csak a tesztekből).
Mint az egyik "hegesztő" azt tudom mondani örülök, hogy nem csak poros, elfekvő könyvekkel tudunk majd előállni (lásd Zombiháború).
Szóval még egy kis türelmet, jövünk. Nem azért gyártunk, hogy a raktárban kelljen vasvillával forgatni az e-könyveket. :)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.08.07. 23:00:00

@Polemius: Sejtettem, meg szurkolok is :D, gondolhatod. Csak húzzatok bele, mert a végén még kimennek a zombik a divatból ;-) és kezdhetjük elölről.

Polemius 2013.08.07. 23:02:53

Azért lesznek örökzöldek is. :)

9mmPara 2013.08.08. 09:37:12

@Professzore: Lehet, tévedek, de a MEK-en fönnlévő, Tőkei-féle Szun-ce mintha azt állítaná magáról, hogy kínaiból készült.

tetsuo_ · http://www.ekonyv.hu/ 2013.08.08. 09:49:36

@Polemius: "Nem azért gyártunk, hogy a raktárban kelljen vasvillával forgatni az e-könyveket. :)" - Nem, ez az Agave specialitása :)

tetsuo_ · http://www.ekonyv.hu/ 2013.08.08. 15:40:53

@Dworkyll: Sok minden igaz, amit írtál, de az pl. pont nem, hogy nincs saját honlapja a Magvetőnek (www.magveto.hu/), ráadásul pont egy tavalyi, itteni komment hatására már külön ekönyves részleg is van benne:
kiadok.lira.hu/kiado/magveto/index.php?action=list&mode=ekonyv

Meg a Kossuth-ot is védem: amire van joguk és ésszerű keretek között konvertálható (tehát pl. nem képes album), azt mindent megjelentetnek e-ben is, sőt, az egyik erotikus-romantikus, Bookline toplistás sikerkönyvüket bő egy hónappal a papír előtt kihozták e-ben idén, ami szerintem nagyon dicséretes.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.08.08. 17:33:40

@tetsuo_: Ööö, a magveto.hu nem egy honlap, hanem egy névfeloldás: kiadok.lira.hu/kiado/magveto/ ;-) azaz a cégcsoport egyik aloldala. Ugyanígy, az ekönyves részleg is csak egy aloldal, ami dicséretes, de hány ember is foglalkozik konkrétan a magvetőnél ekönyvekkel? Nem legyen teljes munkaidő, csak mondjuk fél? ;-)

A Kossuthnál sem vád akart lenni, amit mondtam, pusztán ténymegállapítás, hogy mondjuk nézzük meg, hogy egy évben hány címmel jönnek ki, és ebből hány a villany. Az újakban szinte biztosan a magyar átlag fölött vannak nagyon sokkal, de összvolumenét tekintve még mindig sokkal kevesebbet hoz a villany, mint papír, és nem csak azért, mert olcsóbb. Sajnos, teszem hozzá gyorsan.

sanche · http://elakadasjelzo.blog.hu/ 2013.08.08. 18:07:33

Vannak kiadók, akik szépen haladnak előre és úgy tűnik tényleg elkötelezettek és szeretnék beindítani az e-könyves piacot. SFportal/portalpress, Delta Vision stb..

De az a gond, hogy ezek "csak" kiadók, valójában az olvasó nem a kiadóhoz hűséges, max az íróhoz. Panaszkodnak (halkan, vagy hangosan), hogy kicsi a forgalmuk, de könyörgöm, egy papírboltban ahol 30-50 könyv van összesen, vajon mekkora forgalom lenne? Nem hiszem, hogy túl nagy, pedig megvan az előnye, hogy helyben kártyával/készpénzzel lehet fizetni, nem kell neten utalgatni..Akkor mit várunk egy alig reklámozott eldugott honlaptól, amire külön kell regisztrálni stb..?

Eleve, egy átlag olvasó nem is ismeri a kiadókat, amit ismer, összekeveri a terjesztővel (magamból kiindulva :) ) és ha van egy nagy sorozat, amit nagyon-nagyon szeret, akkor annak megtanulja a sorozat címét, aztán a szerző nevét, aztán a bolt nevét, ahol vette, aztán a kiadó nevét... Így persze, hogy nem lesz sok vásárló..és nem reális, hogy az ember nyolc kiadó honlapját észben tartja és azokban búvárkodjon, külön regisztráljon stb... Ez nagyon nem reális.
És most minden kiadó megteremti a költséges infrastruktúrát, amit elég lenne egyvalakinek meglépnie

Ha lenne egy ittvanmindenekonyv.hu, akkor arról tudnának az emberek és használnák is.

John Caldwell/Nemes István, aki egyik kedvenc íróm és egy nagyon jófej ember, azt mondta(írta) egy nyilvános fórumban, hogy úgy gondolja, hogy az ember úgy működik, hogy letölti a könyvet ingyen, ha tudja.
Ugyanakkor gondolom én, azzal is tisztában van, hogy valószínűleg az összes könyve fenn van a neten.

Szerintem sok író/kiadó gondolkodik így, de itt van egy nagy logikai bukfenc. Ha fent van ígyis-úgyis a neten, és letölti aki akarja, akkor tulajdonképpen miért gátoljuk azokat, akik megvennék? Mi történne? Föltennék ugyanoda még egyszer?
Másrészről pedig 5-10-50 könyv mellett én nem várnék fogyasztókat..egy könyvesbolt ilyen kínálattal nem tud életben maradni.Szóval én nagyon tisztelem az éppen utat törő kiadókat, másrészről úgy gondolom, hogy régóta együtt kellett volna menniük az ekönyvek világában. Minden erőfeszítésük ellenére, így egyenként, kiadónként ez a dolog halálra van ítélve szerintem..Magas költségek, sok energia, kis hírérték, kevés letöltő/vásárló.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.08.09. 09:15:28

@Dworkyll: ha már a webáruházat is belevesszük a költségekbe, akkor várjunk addig, amíg egy magyar kiadó kifejleszt egy saját olvasót. :)

Az áruház megtérülése legyen az áruház üzemeltetőjének gondja.
(És még így is csalóka a dolog, hiszen a papírkönyvekre is fejlesztenek ekönyvboltot. Vagyis egy friss/teljesen megújuló boltnál nem feltétlenül kétszer akkora a költség, ha hozzácsapják az e-t. )

tetsuo_ · http://www.ekonyv.hu/ 2013.08.09. 10:09:46

@Dworkyll: Igen, ez pedig itt nem egy blog, hanem egy index aloldal:) Egyébként 6-an is foglalkoznak rendszeresen a Magvetőnél ekönyvekkel (szinte mindenki, az igazgatótól a műszaki vezetőn át a nemzetközi kapcsolattartóig), még ha nem is teljes, vagy fél munkaidőben. Akkor, amikor szükséges (szerencsére egyre gyakrabban:)).

A Kossuth kapcsán erre utaltam: "a Kossuthra biztosan igaz, hogy elektronikusan csak töredéke jön ki a portfóliónak, és annak a zöme is rétegcucc." Az, hogy mennyi jelenik meg, és ez mennyit hoz teljesen más, bár azért van arányosság.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.08.09. 10:33:45

@Komavary: "várjunk addig, amíg egy magyar kiadó kifejleszt egy saját olvasót. :)" Most mosolyogsz, pedig láttam rá kísérleteket. És láttam bolthoz kötött olvasókat is, de nem mosolyogtam.

"Az áruház megtérülése legyen az áruház üzemeltetőjének gondja." Ami a kiadó. Ezért is berzenkedem a kiadói webshopok miatt, a kicsiknek túl drága egy jól működö webshop kiépítése és üzemeltetése. És nem kicsit tér el egy hardverrel (pl. papírkönyv) működő bolt, ahol például simán belefér akár több nap késleltetés is a feldolgozásba (és ráfogják a postára), mint a letöltőmodulos, ami sebezhetőbb, és az ügyfél rosszul éli meg, ha 10 másodpercnél többet kell várnia.

Te miért nem csinálsz egy webshopot? Frankón szerzek hozzá neked vevőt, aki megveszi tőled a készt, esetleg üzemetetéssel együt :D

@tetsuo_: "ez pedig itt nem egy blog, hanem egy index aloldal:)" Viszont én nem mondtam, hogy a blog.hu olyan fene önálló lenne.
Cserébe mea culpa, hogy ekönyvtelennek neveztem a Magvető kollégáit. Jó hír ilyeneket hallani, amiket mondasz.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.08.09. 10:45:57

@Dworkyll:
"Te miért nem csinálsz egy webshopot? Frankón szerzek hozzá neked vevőt, aki megveszi tőled a készt, esetleg üzemetetéssel együt :D"

1. Mert már van egy féltucat általános, nem kiadói bolt.
2. Mert én könyvet akarok venni, nem beszállni a boltépítésbe.

blacker24 2013.08.09. 13:25:01

Hagyjuk már azt a mítoszt hogy a letöltések miatt nem megy az ebookbiznisz, filmletöltés miatt a filmbiznisz, stb. Nézzük meg hogy melyik filmet, zenét töltik le legtöbben, általában ezek a moziban is hatalmas forgalmat generálnak. És utánna a DVD ill. BR kiadások is aratnak. Ha valami minőségi munka, arra van kereslet, a többi az csak nyávogás.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.08.09. 14:13:31

@blacker24: Egy normális méretű piacon egyetértek az álláspontoddal. Pl. a komplett USA digitálistartalom-piac: filmek, zene könyvek.

De a magyar e-könyv piac ennek a milliomodrésze sincs, ezért máshogy hatnak a dinamikák ,sajnos. Egy: nem nagyon van "máshol" ahol lehet aratni: mozi vagy koncert, és kettő: a hatalmas bevételek meg e-könyvből egyszerűen nem léteznek.

Halkan mondom, hogy azt is elég furcsának tartom, hogy a komplet magyar könyvpiac durván egynegyedét a tankönyvek adják.

sanche · http://elakadasjelzo.blog.hu/ 2013.08.09. 15:24:04

@blacker24:
"Hagyjuk már azt a mítoszt hogy a letöltések miatt nem megy az ebookbiznisz"

Ez igaz, de ezt egyre kevesebben is mondják. Ugyanakkor a példád nem annyira jó.. A DVD nagyjából oké, de a mozi nem. Mert otthon megnézni egy filmet (szerintem sokkal jobb) egészen más, mint moziba menni. Két külön műfaj, még akkor is, ha a film ugyanaz.

Könyv esetében viszont UGYANAZT a dolgot megveszed, vagy elveszed...Szóval a félelem alapja reális, csak ott a lényeg, hogy ígyis le lehet tölteni szinte mindent, ez később még inkább így lesz (több profi otthoni szkenner..), akkor miért félnek ők maguk is pénzt kérni? Több könyv nem lesz illegálisan feltéve..
Én azt nem értem, hogy miért gondolja akármelyik kiadó, hogy nekik mind egyenként kell kiépíteni a webáruházat és úgy általában az egész rendszert és miből gondolják, hogy az emberek egy könyvvásárláshoz tudni fogják, hogy melyik könyv, melyik kiadó honlapján van.. Én ha megnézném az otthoni könyveimet a kiadókra fókuszálva, biztos vagyok benne, hogy elég sok kiadóról csak utólag mondanám meg, hogy "ja igen, tudom, hogy ez egy kiadó" de fejből nem jutna eszembe a nevük. Így nyilván a honlapjukra se tévedek fel. Szerintem ezt nem látják be a kiadók (és írók).

"Ha valami minőségi munka, arra van kereslet" Ez sem mindig így van. Ha nem tudod, hogy a Káosz Dréniában nagyon jó könyv, nem tudod a kiadó nevét, akkor mégis hogyan vennéd meg a kiadó honlapjáról?

blacker24 2013.08.09. 15:45:20

@sanche: teli van a net ebookwarez oldalakkal ahol angol ill. német nyelven könyvek tízezreit lehet letölteni és mégis ebookok millióit adják el legálisan. Ott mért nem probléma ez?

sanche · http://elakadasjelzo.blog.hu/ 2013.08.09. 15:52:56

@blacker24: mert annyival nagyobb a vásárlóerő is. Nem csak azért, mert sokkal többen vannak, hanem azért is, mert sokkal gazdagabbak. És jobban hozzá vannak szokva a netes vásárláshoz is.

Ráadásul angol/német nyelven van Amazon is, ami megvalósítja azt, amit én is mondtam fentebb, hogy a vásárlótól nem azt várjuk el, hogy 15 kiadó honlapjait lesse, hanem, hogy egy könyvesbolt honlapján meg tudjon venni "mindent".

blacker24 2013.08.09. 16:08:22

@sanche: Nem értek egyet. Van Magyarországon vásárlóerő. Minden mást el tudnak adni, ebookot nem? Ha majd nemcsak rétegkönyveket adnak ki hanem olyanokat is amit a VÁSÁRLÓERŐ szeretne és mindezt megfelelő áron akkor majd eladás is lesz. De amíg a GOLDOLKODÁSMÓD ez (ekonyvolvaso.blog.hu/2013/06/16/villamposzt_az_egyszeri_olvaso_esete_a_konyvhettel), addig marad a langyos víz (a la NBI).

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2013.08.09. 21:08:05

Elértünk szerintem a vitának arra a pontjára, ahol lassan ér megkérdezni, hogy és mégis mit csináljon a vásárlóerővé egyszerűsített olvasó ember, ha magyar e-könyvet akar olvasni? Maximum két mondatos és maximum ezer leütéses válaszokat várok.

mojo68 2013.08.10. 06:43:00

@Kelt: Barkácsol magának, bűnözőéletmódot folytat (warez), időt és klikkelést nem sajnálva végigturkálja a legális forrásokat (sok-sok kis és kissé nagyobb webshop) és ha szerencséje van olyat is talál ami érdekli (mármint legálisan, mert bűnözőéknél biztos talál).
A leütést nem számoltam, de csak egy mondat (igaz nem rövid) :-)

Tantras 2013.08.10. 07:21:46

Egy példa. Az agyondicsért Ad Astránál Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén papír verzió kedvezményes áron 3570 Ft; e-könyv 2990 Ft; warez változat ingyen, és ha megfelelő helyen, igényes kalóz munkáját keresi a „vásárlóerő”, akkor a kiadói változatnál jobb minőségben kapja. Szerinted melyik helyen szerzi be?

Mike76 2013.08.10. 10:30:51

@Kelt: Ha az ember egy szent, akkor elektronikusan marad a legálisan elérhető tartalomnál, egyébként pedig visszatér a hagyományos könyvekhez.
Ha viszont az ember csak hétköznapi ember, akkor előbb-utóbb szomorúan bár, de biztosan a bűn útjára lép, és elmerül az internet bugyraiban - onnan pedig ki tudja, van-e visszatérés.

Fall 2013.08.10. 11:04:33

@Tantras: Szégyen vagy sem, de szeretem az Ad Astrát, mégsem nem veszem meg minden könyvüket, mert a sci-fi tág világából sem szeretek mindent. Életem legnagyobb tévedése a Kvantumtolvaj, amit elkezdtem ugyan, de meguntam, hogy még a szavakat se értem, nemhogy a történetet. (Azóta is a polcon csücsül, olyan állapotban, mintha most hoztam volna ki a boltból, mert egyszerűen nem tudom senkinek sem eladni, de még elajándékozni se. Szerintem beadom a könyvtárba.) Az általad említett baklövést sem tekintem komoly értéknek, nem hogy fizetni nem szeretnék érte, de ingyen se tölteném le. Persze ez csak az én véleményem, túl sokat nem nyom a latban, maximum 1 vásároló/kalóz mínusz. /@Tantras

Szeretem magam vásárló embernek betudni, szeretem, ha a dolgok eredetiben vannak a birtokomban, s nem érzem úgy, hogy elvettem valamit, ami nem az enyém. Épp ezért szomorú, mert nem tudom, mit kéne tennie annak, aki magyarul, legális, érdekes könyvet szeretne olvasni. Mert jelenleg ebből a hármasból maximum kettőt lehet választani: ami érdekes és magyar, az nem legális; ami legális és magyar, az nem érdekes; ami meg érdekes és legális, az nem magyar.
Persze tisztelet a kivételnek, hála istennek ilyet is lehet már találni. Egyelőre még csak elvétve, de reménykedem.

(Halk megjegyzés: tudom, hogy elég válogatós vagyok. Emiatt is elnézést kérek azoktól, akiket kielégít a jelenlegi kínálat, vagy úgy érzik, amit leírtam, nettó képzelgés, esetleg talmi okoskodás. Egyszerűen nekem nem elég, ha egy könyvre ráhúzzák a fantasy, sci-fi, történelmi... stb. jelzőket. Ettől még nem nyílik ki a pénztárcám. Ha a könyv nem szólít meg, nem veszem meg. Igaz, le se töltöm, ingyen sem. Nem vagyok kísérleti nyuszi, pláne úgy nem, hogy ezért a pénzemmel és az időmmel még fizessek is.)

Szintén saját megfigyelés, hogy mióta megvan az olvasóm, nem csak, hogy többet olvasok, de több könyvet is veszek, mint annak előtte. S itt a fentebb taglaltak okán is a papírkönyvekre gondolok, nem az e-könyvekre. Sőt, előfizettem egy havi kiadású, novellákat tartalmazó magazinra is.

S az sem objektív nézőpont, hogy az e-könyvek borítói, tartalomjegyzéke, iniciáléi (tömören, mindaz a külsőség, amitől tetszetősnek, esetleg profinak számít egy kiadvány) egyenesen idegesítenek. Feleslegesen növelik a fájl méretét, bonyolítják az előállítást. A borítót maximum egyszer nézem meg, úgy durván 3 másodpercig. A tartalomjegyzékre ennyi időt se szánok, ami nekem fontos, érdekes, kell, azt bejelölöm, rákeresek. Az egyéb díszek és csicsák meg csak zavarnak olvasás közben. Nekem bőven elég egy, a magyar helyesírást ismerő és alkalmazó ember, valamint egy TXT fájl. Ha érdekes, minden egyéb nélkül elolvasom és élvezem, ha meg nem érdekes, lehet bármilyen szép, kuka. (Ismét elnézést mindenkitől, aki másként látja.)

Általában az utóbbinál bukik meg a warez: tele van olyan helyesírási hibákkal, amik már az elnézhető kategórián kívül vannak. Ne ugorj nekem, sok a minőségi munka, s ez örömteli! Lehet, a mostaniak helyett ezeket az embereket kéne megkérdezni, alkalmazni. :)

De viccet félretéve. Még mindig inkább fizetek egy könyvért, ha van hol, mintsem letöltsem. Mert szeretném, ha legközelebb is lenne mit és kitől olvasnom. A jelenlegi, megvásárolható, magyar e-könyvek többsége számomra érdektelenek, pont úgy, ahogy egy könyvesboltban is csak bizonyos polcokat nézek meg, mert minden egyéb bakfitty. Ismerve saját ízlésemet, pont azok számítanak az utóbbi kategóriába, amit egyébként visznek, mint a cukrot.

Én kérek elnézést, csak egy vásárló vagyok, volnék, lennék.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.08.10. 11:23:05

@Tantras: A kiadótól? Eltaláltam? :D

(Öreg vagyok már ahhoz, hogy a "megfelelő helyeken" keresgéljek.)

Illetve félig @Kelt kérdésére válaszolva: nem arról van szó, hogy az ember ne tudna mit vásárolni. Ha valamit nincs a boltban, majd csak találok valami mást.

Kalózváltozathoz általában akkor nyúlok, ha keresni kell a szövegben, és nem akarom a papírváltozatot előbányászni/átpörgetni.

Tantras 2013.08.10. 11:44:05

@Komavary: Nos, fogalmam sincs:)
Ha magamból indulok ki, akkor igen. De szigorúan csak a papírt. Kb 1500 kötetes sci-fi és fantasy gyűjtemény van a polcaimon, nem fogok soha átállni e-könyvre (van olvasóm, de nagyon ritkán használom). Amiket digitalizálok (az igényesebb fajtából való vagyok), azok is mind megvannak. Amit meg letöltök, azokat is beszerzem papíron.

blacker24 2013.08.10. 14:19:32

Két könyvre voltam kiváncsi mostanában. Grosszman Élet és sors ill. Krausz Tamás Magyar meg szálló csapatok a SZU-ban című művekre. 4500 ill. 4000 az áruk. Ennyit most nem tudok kiadni erre a célra. Ezenkívül helyem sincs igazán. Egy 1500-2000 ft-os ebookra vevő lettem volna, még úgy is hogy nincs olvasóm. Maradt a könyvtár. Úgy tünik nekem mindenki rosszul járt, ők nem adtak el, én nem vettem semmit.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2013.08.10. 14:43:46

Kapcsolódó:"Ezzel együtt a Libri Kiadói Csoport már idén ősztől azt tervezi, hogy valamennyi újdonságát e-könyv formában is megjelenteti."

mno.hu/grund/libri-kiado-elmulhat-a-kedvezmenyes-konyvek-korszaka-1176797

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2013.08.10. 23:45:00

@Komavary:

Csak az esetek felében működik ez a hozzáállás. A sarki boltban okés, hogy lemegyek parizerért, és ha nincs, akkor veszek fokhagymás felvágottat. (Érzem, hogy ezért az analógiáért előbb-utóbb elnézést kell kérjek. :) Az új László Zolinak például nem biztos, hogy van ilyen helyettesítő terméke. Vagy ha van, akkor az nem egy másik e-könyv, hanem egy papírkönyv, vagy öt sör.

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2013.08.10. 23:45:47

De amúgy megvárnám a kérdéssel a hétfőt, amikor a kiadónál dolgozó olvtársak is tudnak válaszolni rá. Igazán érdekelne, hogy ők hogyan látják a piacot.

ehran 2013.08.12. 00:52:24

@Tantras: Nem tudom itt mi az ábra, meg hogy mennyi idő telt el a papír és az e-változat között, de azért mondjuk én sem rajongok, ha olyan könyv készül el / kerül ki a szürke zónába, aminek van normális legális változata.

ehran 2013.08.12. 00:58:54

@Fall: Egyetértek, engem is ez zavar leginkább a kalózverzióknál: a helyesírási/tördelési hibák tömkelege. Már csak ezért is inkább fizetnék egy normális árú legális változatért.

Ad Astra 2013.08.12. 14:46:31

@Tantras: A szóban forgó Ray Kurzweil könyv papírváltozatban 5990 Ft (hogy most olcsóbban találod a webboltunkban, az a nyári akciónak köszönhető, no meg annak, hogy egyenesen a honlapunkon kerested, a könyvesboltokban más árat találsz kereskedőtől függően. Ennek fele az e-változat (és az 50% így is ritka és nehéz kiharcolni), ami kereshető és majdnem ezer hiperhivatkozást tartalmaz. Lehetséges, hogy van olyan lelkes warez-előállító, aki megvenné a könyvet, bedigizné, majd manuálisan elvégezné mindazt a munkát, ami nekünk hetekig tartott, hogy jobb minőséget állítson elő, de nem hinném. hogy sokan vannak, akik szívesen güriznek ingyen lélekölő, monoton munkával, ha van jobb dolguk is.
Kérlek, ne egy átlagos regénnyel vesd össze a könyvet, hanem nézd a terjedelmét, a komplexitását és azt, hogy egy tudományos mű előállítási költsége (és így ára is) mindig magasabb! Nem tudtuk olcsóbban megoldani, mindazonáltal most a sokallott 50%-os ár is csak 40% (vagyis az e-könyv csak 2392 Ft), szintén a nyári akció miatt (igaz, akkor még két e-könyvet mellé kell pakolni, de az egyik lehet akár a tök ingyen elérhető Utazásaim az Al-Kaidával is).
Nyilván egyetlen kiadó sem tud versenyezni a teljesen ingyenes warezzal, ha csak azt nézzük, mi mennyibe kerül, de azért bízunk abban, hogy ha méltányos üzletet kínálunk az őket érdeklő termékekre az olvasóknak, akkor többségükben az üzletet és nem a kerülőutakat fogják választani.

sanche · http://elakadasjelzo.blog.hu/ 2013.08.12. 17:39:51

@blacker24: nem akarom "túlvitatkozni" a dolgot és nem akarom védeni a kiadókat, kereskedőket, meg is fogalmaztam a kritikámat, hogy addig, amíg nem lehet egy-két weblapon megvásárolni az "összes" ekönyvet, addig ne várják, hogy sok e-könyvet fognak vásárolni az emberek, mert nem ismerik az emberek a kiadókat, nem fogják felkeresni a honlapjaikat egyenként az emberek, nem fognak mindenkihez beregisztrálni!

Én csak azt mondom, hogy ettől függetlenül sem egyszerű a történet. Van vásárlóerő Magyarországon? Mihez képest? Szomáliához képest van. Németországhoz képest viszont NINCS. Eleve nem vagyunk olyan sokan, az emberek száma csökken, azon belül is az olvasó emberek száma még jobban csökken és akkor azon belül kell még venni azokat, akik elektronikus eszközökön olvasnak. Aztán, mire van pénz? Benzinre félretesznek, mert nem tudják megkerülni. De pl a BKV-n az emberek fele bliccel néha, vagy éppen mindig, mert ott esetleg kikerülheti a fizetést illegálisan.
És nem akarok ebbe a témába belesodródni, de tény, hogy gusztustalanul drága a havi bérlet, másrészről a mostani bliccelők, biztos vagyok benne, hogy akkor is lógnának, ha fele ennyibe kerülne.
Szóval van itt rizikó bőven, de egyetértek, hogy a recept valószínűleg elméletben nem olyan nehéz. Kell sok-sok keresett tartalom, kell biztos, beszerző hely (több kiadó könyveivel) és nem elszállt áron.

Tantras 2013.08.12. 18:02:33

@Ad Astra: Egy kicsit elgurult a gyógyszerem attól, hogy ne az akciós árat nézzem a papírnál, hanem a teljeset, Te pedig úgy hozod ki a 40%-ot, hogy a papír teljes árához hasonlítod az e-könyv akciós árát. Ami nem is igazi akció, csak árukapcsolás.

De nézzünk normál könyvet, és más kiadót is. Diaszpóra: papír 408 oldal 3500 Ft, e-könyv 2100 Ft. Zoo city: papír 360 oldal 3000 Ft, e-könyv 1500 Ft. Deltavision kiadó Az Éjfél Tornyai I-II. Papír 1400 oldal 6000 Ft, e-könyv 1500 Ft. M.A.G.U.S. sorozat kötetei oldalban kb 300-360, 2500-3000 Ft, e-könyvben 999 Ft. Hogy a francba hozzák ki sokkal olcsóbban az e-könyveket nálatok?

De számomra ez az egész lényegtelen, mert e-könyvet nem veszek semennyiért sem, papírnál meg nem számít az ár.

Ad Astra 2013.08.12. 20:03:57

@Tantras: Fogalmam sincs, hogy csinálják mások, a mi szerződéseink zömében a borítóár 50-60%-ára van lefixálva az e-könyv ára. De ezek szerint Te olcsón sem vennéd meg?

Tantras 2013.08.12. 20:18:18

@Ad Astra: Nem. Mint fentebb írtam, én a papír híve vagyok. Amíg papíron is kiadják a nekem tetsző könyveket, addig papírt veszek. Sőt, ha puha kötésben és keménytáblásan is kiadják, a keményet veszem. E-könyvet max akkor veszek majd, ha máshogyan nem jelenik meg ami kell.

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2013.08.12. 20:41:04

@Tantras:
Sikerült megzavarnod. Akkor tulajdonképpen miről is vitatkozunk?

Tantras 2013.08.13. 14:44:32

@Kelt: Mivel zavartalak össze? :)
Én nem vitatkozom. Hoztam pár példát az árakra, drágát és olcsóbbat.

foldeslaszlo 2013.08.13. 16:07:13

@Dworkyll: Bocsi, ha későn szólok... Tavaly 150 címet nyomtunk ki, ebből 81 jelent meg e-ben is, ami több mint 50%. A többi 90 százaléka illusztrált, színes, régi reprint, pláne nagyalakú - azaz a profilunkból következik. Kb. 3 (külföldi) akadt, amire nem kaptunk jogot, és kettő (magyar), amit értelmetlennek láttunk megcsinálni. A réteg érdekes kérdés, valahol a könyvek 99%-a réteg, mert nem megy el (nyomtatva) 2500-3000-nél nagyobb példányszámban.
Több nagy alakú, keménytáblás ismeretterjesztő sorozatunkat kiadtuk és kiadjuk az illusztrációk nélkül - kevésbé szép, de érdemben használható. Az iBooksba tervezzük bevinni ősszel jónéhány színes könyvünket (most a legutóbb megjelent kb. 360 ff van fenn), ez is javítja majd az e-kiadási arányt. Csak hogy jelezzem: a teljességre törekvést komolyan gondoljuk.

foldeslaszlo 2013.08.13. 16:15:45

@Kelt: Az olvasóknak alapvetően igazuk van a választék szűkösségével kapcsolatban. Engem az arányok zavarnak: saccperkábé 400ezer tablet és e-olvasó, és ehhez képest idén talán lesz 30-50ezer eladott e-könyvpéldány a kb. 4000 legális címből? (Igaz, ennek talán a fele (se) valódi, új megjelenés.) Nem panaszképpen, inkább úgy vedd, hogy feladatnak tekintem, hogy javítsuk az arányokat. Ehhez én a saját címeinket és a szolgáltatásaink javítását tudom hozzátenni, más kiadókhoz nem küldhetek verőembereket. Ez a többi kereskedőre is vonatkozik...

ekat 2013.08.14. 21:21:16

@sanche: Hát lehet, hogy a BKV-n a fele ember bliccel, de a fele meg olvas.... könyvet, e-könyvet meg Metropol-t, esetleg okostelefonon.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2013.08.15. 10:35:42

@foldeslaszlo: Ez esetben mea maxima culpa :) Valamiért az én fejemben egy sokkal nagyobb címszám volt (biztos a percepció), hogy mennyi jön ki tőletek egy évben, valószínűleg csoportszinten gondolkodtam, és ahhoz képest keveselltem az e-címszámot.

És persze távol állt tőlem, hogy bántani akartalak volna benneteket :)

ez_a_nick 2013.08.15. 21:55:00

Most adtam fel, hogy e-könyvet adjak ajándékba bárkinek is. Már vagy az ötödik web-boltnál próbálkoztam, de eddig egyiknél sem találtam módot ajándékozásra. Ami Mo-n megy, e-kereskedelem címén több, mint röhejes és ez sajnos nem csak az e-könyvekre igaz. Digitális őskor.
ui:
Az egésszel eltöltöttem 1 órát (kereskedő keresése, regisztrálás, megrendelés, ajándékozási opció keresése) és most látom, hogy warezben 2 perc alatt megszerezhetném és emilben elküldhetném, bárkinek.

sanche · http://elakadasjelzo.blog.hu/ 2013.08.16. 07:55:49

@foldeslaszlo: " Az olvasóknak alapvetően igazuk van a választék szűkösségével kapcsolatban."

Nem akarlak bántani, sem más kiadót sem, de az a helyzet szerintem, hogy már-már van lassan választék is, csak éppen nagyon szétszórtan, nem itt van a legnagyobb gond.
Itthon miért alakult ki nagy könyvesboltépítő verseny (elég átgondolatlan módon) és miért teheti meg egy kereskedő, hogy kétszer annyiért adja el a könyvet, mint ahogy beszerezte? Mert helyzeti előnybe van, mert egy kiadó nem tudja annyi emberhez eljuttatni magától a könyvet..egy nagy könyvesbolt, egy csomó kiadó könyvével meg elég forgalmas és annak ellenére, hogy az ember mondjuk nem egy Kossuth kiadós könyvért megy be, bőven lehet, hogy azzal jön ki.

Azt is megértem, hogy a kiadók az éppen elinduló ekönyveknél nem akarják a haszon nagy részét egy kereskedőnek átadni... Viszont én a kiadói összefogást hiányolom. Mint mondtam, a választék összességében már-már valami, de az üzletileg halott ötlet, ha minden kiadó a saját harcát vívja és úgy gondolja, hogy majd a könyvkereső minden kiadó honlapját megtalálja, regisztrál és majd online fizet mindenkinek külön-külön. Ha pár kiadónak lenne egy közösen üzemeltetett webáruháza sokkal jobban kiszolgálnák az igényeket és a forgalom is nőne. És nem kell egyesülniük a kiadóknak, lehetnek más elveik stb, de a vásárlói felület, a fizetési mód az lehetne azonos és ami fő: egy helyen, egy ablakban 600 ekönyvet lehetne kilistázni, böngészni és nem 60-at..

foldeslaszlo 2013.08.16. 09:42:49

@sanche: Előbb lesz itt államilag létrehozott központi e-könyváruház (vagy könyvtár), mint kiadói összefogás...

sanche · http://elakadasjelzo.blog.hu/ 2013.08.16. 17:17:36

@foldeslaszlo: Ez szomorú, mert kívülállóként azt gondolnám, hogy egy közös felület az ekönyveknek azért nem kíván olyan sok kompromisszumot a felek részéről..
..Azt tudjuk, hogy egy könyvesboltban megfér egymás mellett több kiadó is, akkor webes felületen miért nem :(

foldeslaszlo 2013.08.21. 13:41:36

@sanche: Teljesen jogos, és sajnos, nagyon jellemző. Nyilván a többi e-könyvesbolt is hasonló cipőben jár: mi egy éve tervezzük bevezetni (max. három-négy hetes programozói munka), és mindig van valami fontosabb és sürgősebb megoldandó feladat... Az ősszel megcsináltatom és ezt a bejegyzést fogom lobogtatni.

foldeslaszlo 2013.08.21. 13:42:26

Bocsánat, az előbbit ez_a_nick olvtársnak szántam.

unrealnoise · http://unrealnoise.blog.hu/ 2013.08.25. 02:00:34

Egyesek nem is tudom mi a francról beszélnek itt. Már bocsánat. Vásárlóerő kint nagyobb? Az. És?

Ettől független a magyar kiadók többsége pont lesz*rja, hogy van elég sok potenciális ekönyv vásárló - itthon is. Nekem senki nem mondja, hogy kevesen vagyunk, amikor még annak a kevés embernek a huszadrészét sem tudják megszólítani ekönyves ajánlatokkal.

Mert rengeteg nagy kiadó van, akinek nincs egy legális ekönyv kiadása sem, széles kínálatról nem is beszélve.

Én egy valamit tudok tenni, azt olvasom, és veszem, amit az ekonyv.hu-ra felnyomnak, és persze érdekel is. Van, hogy veszek papír alapon is (ha digitálisan, legálisan nem találom), de szvsz a jövőben egyre kevésbé lesz ilyen, remélem azért szépen lassan csak beindul az ekönyvkiadás, vannak kiadók, akik azért szorgossan jelentetik meg így is a könyveiket, hatalmas respect nekik, és hát persze a pénzem hozzájuk megy elsősorban. A többiek meg nyaljanak sót...

Szedlák Ádám · http://worldshots.hu 2013.08.25. 16:01:01

@foldeslaszlo:

Egyrészt - ha megkésve is - de köszönöm a választ a hetekkel korábbi kérdésemre.

Másrészt pedig a tenyeremen foglak körbehordozni én is, ha lesz végre ajándékozás. :)

unrealnoise · http://unrealnoise.blog.hu/ 2013.08.25. 23:39:07

@ez_a_nick: mondjuk ennyi erőből meg is vehetnéd, aztán azt le is tölthetnéd, amit úgyszintén elküldhetnél emailben... :p
süti beállítások módosítása