Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Hirdetés

Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 34.000 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

  • Törpe minoritás: @Szedlák Ádám: Meg ez? hvg.hu/itthon/20140417_Irtozatos_nagy_gaz_van__Dramai_hangu_lev (2014.04.17. 22:38) Könyvradar!
  • Szedlák Ádám: Ez meg-e volt-e? Van-e már belőle vázlat a szerkben? hvg.hu/velemeny/20140417_Azonnali_valaszok_or... (2014.04.17. 22:13) Könyvradar!
  • Dworkyll: @danesdzsu2: Igen, fura egy picit, de a dibook epubot és mobit is árul, nota bene nekik van az egy... (2014.04.17. 14:41) Könyvradar!
  • danesdzsu2: @danesdzsu2: A lényeget felejtettem el leírni, a DiBookról van szó.:) (2014.04.17. 14:10) Könyvradar!
  • danesdzsu2: Egyébként ez volt az a helyzet, amikor szívesen beleolvastam volna, hogy melyiket válasszam: www.... (2014.04.17. 13:23) Könyvradar!
  • danesdzsu2: @Dworkyll: Kipróbáltam, tényleg oké. A GYIK és az ÁSZF szorul némi frissítésre, pl.: "A kiadványok... (2014.04.17. 13:17) Könyvradar!
  • Dworkyll: @danesdzsu2: ?? Mármint melyik bolt? És mit ad helyette? Epubot konkrátan minden boltban lehet kap... (2014.04.17. 12:18) Könyvradar!
  • Utolsó 20

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (1) adásvétel (1) adobe (7) ad astra (15) áfa (7) agave (21) ajándék (4) akció (9) aldiko (1) alex (1) alexandra (2) amazon (54) android (8) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (16) asus (1) athena (1) atlantis (1) aura (1) avana (1) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bemutató (7) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (2) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (7) bookmarklet (1) boox (3) budapest noir (1) büntetés (5) calibre (4) ces (1) cikkajánló (4) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) cybook (7) deltavision (1) dibook (9) digitalbooks (12) diploma (1) diszlexia (1) dr1000 (1) dr800 (2) drm (31) e-könyv (1) e-könyvészet (6) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (2) eclicto (2) édesvíz (1) edge (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (29) elméleti kérdések (70) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (57) események (7) eslick (1) etikett (1) EU (1) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (4) e papír (9) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (15) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) fontok (3) formátum (4) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) GABO (1) galaktika (7) galaxytab (1) Gitden (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) gyakorlati kérdések (55) gyártástechnológia (20) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) hármas könyvelés (4) harry potter (1) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (1) infografika (2) introverziók (14) ipad (16) ipaq (1) iphone (3) ipubs (4) irex (5) iriver (4) irodalom (1) ismeretterjesztés (3) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (2) jumbo (1) karácsony (5) képregény (1) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (58) kindle dx (6) kindle fire (2) kindle wifi (5) kisepika (1) kleinheincz (5) kobo (7) kölcsönzés (1) kondor (2) konteo (1) könyvajánló (5) könyvhét (11) könyvkiadás (101) könyvmolyképző (7) könyvradar (2) könyvtár (4) koobe (32) közlemény (2) közösség (26) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (5) líra (2) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (2) makró (2) marvin (2) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (3) mese (2) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimediaplaza (23) n516 (1) nds (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (1) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (1) omikk (1) onyx (7) openinkpot (1) összeesküvés (1) oszk (2) palm (1) pályázat (9) paperwhite (7) paypal (2) pda (3) pdf (8) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (14) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (1) publio (1) rádió (1) reb (1) rejtő (1) reklám (43) rendelés (2) re poszt (7) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (3) scida (1) scribd (1) SendToKindle (2) sf (11) sfmag (4) sfportal (18) sipix (1) slideware (1) sony (22) specifikáció (2) spiritualitás (1) stanza (8) stardict (2) story (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (1) színes (4) szótár (3) tab (1) tablet (6) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) telefon (1) teszt (55) textr (17) tft (6) tilos (1) tok (2) tor (1) történelem (2) touch (2) txtr (4) typotex (3) t com (12) ulpius (5) vásárlás (11) vegyesfelvágott (12) vendégposzt (3) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) warez (6) wayteq (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Kindle WiFi-t pedig erre a képre kattintva lehet rendelni:

Blogajánló

Re-poszt: interjúrészletek Walitschek Csillával

2012.03.17. 20:21 Dworkyll

Ilyet se csináltam még, de most újraközlök, legalábbis részben egy fölöttébb tanulságos interjút Walitschek Csillával, a Libri vezérével.

A teljes riport itt olvasható a HVG-n. Teljesen izgalmas, itt viszont hozzá is lehet szólni ;-)

W.Cs.:... az elmúlt évek legnagyobb felismerése az volt, hogy kereskedőként senkinek sem érdeke, hogy a teljes piacnak csak valamiféle önérdekvezérelt szeletkéjét árulja, mert a vevőt az érdekli, hogy megvan-e a könyv, amit keres. Ha nálam nem találja, nem fog visszajönni, hanem bemegy egy másik könyváruházba.

 

Fotó: Fülöp Máté

A Librinek 300 kiadóval közvetlenül, további 1500-zal pedig közvetve van kapcsolata, amiből összesen 45 ezer könyvcímünk generálódik. De míg korábban azzal is találkozott bármelyik könyváruházban a vevő, hogy 30-50-70 százalékkal leértékelt kötetek álltak nagy gúlákban az eladótérben, mára ez a kép eltűnt.

hvg.hu: - Ehhez az is kellett, hogy a válság előtti években felhalmozott könyvkészletektől, ami jó ideje több volt már, mint az éves magyar könyvtermés, szabaduljanak a kiadók, kereskedők.

W.Cs.: Ettől azért árnyaltabb a kép, mert 2006-ban 25, 2007-ben 30, 2008-ban 28,5, 2009-ben viszont már csak 21,5 milliós eladott példányszámot tudott elérni a könyvpiac. És ha ehhez hozzárendeljük azt is, hogy az inflációmentes forgalmi adatok a 2005-ben mért 42,3 milliárd forintról folyamatosan csökkent, és 2009-ben ez már csak 34 milliárd volt, akkor szerintem az akkori helyzet árnyaltabban érzékeltethető. A túltermelési válság és az a korábbi általános kereskedői filozófia, hogy „mindent el lehet adni, legfeljebb akciós áron”, egyszerre erodálta a látszólag jól működő rendszert, mert a háttérben olyan óriási eladatlan készletek halmozódtak fel, amit többeknek az utóbbi három évben sem sikerült kiárulniuk.

Az egész ágazat önmagát tette tönkre azzal, hogy az eladói nyomás és a túltermelés miatt próbált egy idő után akár veszteséggel is megszabadulni a készleteitől. Amire válaszul megváltozott a vásárlói magatartás, mert valójában rászoktattuk arra, hogy nem kell megvennie teljes áron a könyvet, hisz néhány hónap múlva odaadjuk neki fél áron is. [Mondtam én, hogy burzsuj aki teljes árú könyvet vesz. Dworkyll] Ebből a törvényszerűen az lett, hogy egyre kevésbé volt meg a leárazások kívánt hatása, és a könyvre, mint termékre az egész már erkölcsileg is romboló hatásúvá vált, mert nem lehet a végtelenségig kirakni ugyanazt a könyvet, mindig más akcióban, mert a vevő nem hülye.

hvg.hu: Mekkora hibának tartja ma azt a könyváruház építési és olykor egymásra nyitási versenyt, amibe a Libri és az Alexandra kergette egymást az ezredfordulót követően?

W.Cs.: Az nem hiba volt, hanem őrültség! ...

W.Cs.: ... Még tavaly is leginkább azt érzékeltük, hogy kevesebb vásárló jön be a boltba, és hogy kihullik alólunk a vásárlóréteg egy része, és hogy ezt csak úgy tudjuk eredményesen csillapítani, ha többet értékesítünk. Még tavaly is csökkentek a forgalmi adatok; a rangsor úgy nézett ki, hogy az Alexandra kiskereskedelme 9, a Librié 8, a Líra és Lanté 2 milliárd forintos éves forgalmat tudott produkálni. A címszám a korábban 14 ezres szintről 10 ezer körülire esett, miközben a kiadók 2010-ben és 2011-ben továbbra is visszafogták a darabszámaikat is.

W.Cs.: A könyváruházakkal a könyvpiac jelentős részét le lehet fedni, de ezen túl két szegmens is van még, ahol jól fogynak a könyvek. Az egyik a Tesco típusú vásárlótérben alakult ki, ahol a könyv ugyanaz az egy gyors, impulzus-alapú döntésen múló termék, mint a többi. A másik pedig az internetes könyvkereskedelem, ami viszont más vásárlói logika kiszolgálója. Ezt látta meg a Bookline, ami egyelőre azért verhetetlen az interneten, mert jó időben kihasználta az adódó piaci lehetőséget, és profi informatikai rendszert építettek ki az új igények kiszolgálására. Ennek köszönhető, hogy az éves forgalmuk meghaladja a hárommilliárd forintot – ami a másfélszerese a Líra és Lant klasszikus könyvesbolti forgalmának. [Szép teljesítnény ez ahhoz képest, hogy milyen fiatal a cég - és milyen "öregek" a versenytársak. Dwo]

És végül az egymillió forintos kérdés:

hvg.hu: Nagy-Britanniában a papír könyvek piaca jelentősen csökkent, az e-bookoké pedig megugrott. Mikor lehet majd Magyarországon e-book piacról beszélni?

 

W.Cs.: Se elegendő cím nincs, se olcsó készülék, se rugalmasabb szerzői jogdíjszabályozás – miközben igény volna már rá. Ráadásul a friss felmérésekből az is kiderült, a fogyasztó a 900-1000 forintos árszintig hajlandó volna elmenni. Nálunk megvolt a tervezési fázis, most már „csak” el kell érni a kritikus tömeget. A kereskedő a piacteremtésben tud szerepet játszani, de mellette a kiadóknak is be kell látniuk, hogy az a korábbi félelmük, hogy az e-book kannibalizálja a könyvpiacot, már nem állja meg a helyét. [Ugye, hogy ugye? :D]

Le vagyunk maradva a brit piachoz képest, sőt Amerika még egy lépéssel előbbre jár. Az Amazonnál drágábbak lettek a digitális könyvek a papírnál, mert amellett, hogy a kereskedők és a kiadók a különböző piaci szabályozás és szerzői jogdíjelszámolás miatt nyomás alá helyezték a netes könyvkereskedőt, ezt a drágulást a kereslet már képes elviselni. De be fogjuk futni ugyanezt a fejlődési görbét, ebben biztos vagyok. Ehhez áttekinthetővé kell tenni az eladást és az elszámolást, védhetővé a tartalmat, és a növekvő igényhez igazítottan egyre több címet kell a kínálatba tenni.

Jöhetnek a kommentek.

 

 

37 komment

Címkék: könyvhét libri könyvkiadás elméleti kérdések re poszt

A bejegyzés trackback címe:

http://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr364322723

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

spontan · http://erdekessegek.info 2012.03.17. 21:08:49

"a friss felmérésekből az is kiderült, a fogyasztó a 900-1000 forintos árszintig hajlandó volna elmenni."

Érdekes lenne, ha az eladók belemennének ebbe az árba, amikor Amerikában az a tendencia, hogy ugyanaz az ebook drágább, mint a hagyományos papírkönyv változat.

Másfelől viszont lehet, hogy az itteniek tudják, hogy a hazai piac nem fog beindulni, ha túl drágán adják az ekönyveket, úgyhogy jó üzleti érzékre vall, ha ezt az árszintet lövik be.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.03.17. 21:37:34

@spontan: hát, az árkérdés pont az a terület, ahol megkérdőjelezem a riportot. 1. az 1000 forintba csak bérrabszolgákal és bérírókkal fognak beleférni. Ne felejtsük el, hogy 27% az ÁFA, és 100-200 forint a fizetési tranzakció ára.
Viszont szerintem a vevők elfogadnak 1000-2000 forint közé eső árakat is, lektűrre persze. Sőt. A Vándorsólyom kisasszony a maga 2300 forintos árával bőven jövedelmező forgalmat generált a Kossuthnak, pedig paráztam, hogy túlmentek az árral egy határon.

Ugyanez a készülékekkel. Nincs olcsó? Mihez képest? Van 10 papírkönyv áráért. A jobb okostelefonok 2x-4x annyiba kerülnek, mint a Kindle, és kétévente lecserélik őket.

KTamas · http://ktamas.com/ 2012.03.17. 22:14:44

@Dworkyll: igen, a nincsen olcso olvasonal nyomtam el egy karomkodast. Az 1000-2000 forint kozotti arcimket en is realisabbnak tartom, sot, bizonyos konyveknel az sem erdekel, ha annyiba kerul mint a paperback.

Kifogasok, kiadoi-forgalmozoi oldalrol, azok mindig vannak. Ekonyvek, azokbol sokkal kevesebb.

(dogoljon meg a konyvipar egypercunket hallhattak.)

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.03.17. 22:47:37

@KTamasEnty: Na ja. És ott van ez a félmondat a tennivalók között: "védhetővé a tartalmat,"

Ez elméletileg sem lehetséges. Analóg lyuk, ugye. Már most szénné gyalulják magukat a bookwarezolók papírról, pont a törhetetlen DRM fogja megállítani őket. PC reader, screen capture, és mehet az OCR. Ennyit a feltörhetetlen védelemről.

De kifogásnak tényleg jó, csak nem tudom kit akarnak ezzel meggyőzni (késleltetni)?

KTamas · http://ktamas.com/ 2012.03.17. 22:49:54

@Dworkyll: ja, hat igen, tudjuk hogy a DRM semmit se er. De a tortenelem ismetli onmagat, a magyar konyvipar valahol ott van, mint a zeneipar 10 evvel ezelott...

KTamas · http://ktamas.com/ 2012.03.17. 22:57:18

@Dworkyll: az en almom egyebkent -- viccen kivul -- az, hogy az amazon egyszercsak el kezd terjeszkedni kelet-europaba, es konyortelenul ledozerolja a teljes magyar piacot.

De tudom hogy ennek a rovid- es kozeptavu eselye konvergal a nullahoz.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.03.18. 00:34:07

@KTamasEnty: Szép is lenne. Magyar könyvpiac szőröstül bőröstül 150-160 MUSD volt 2009-ben, árfolyamtól függően. Ugyanakkor az Amazon 24.1 milliárd dollárt csinált. Oké, hogy nem csak könyvből, de ő csak egyike volt az ottani kereskedőknek.

bbandi 2012.03.18. 09:33:43

@Dworkyll: Sose értettem, ezt az 1000 Ft-os ekönyvet, nekem az e verzió épp annyit ér mint a papír (feltéve, hogy garantálva látom, hogy 30 év múlva is meg tudom nyitni, azaz vagy nincs drm, vagy olyan nagy cégtől jön mint az amazon).
Az 1000 Ft szerintem inkább az impulzív vásárlás limitje.

Fall 2012.03.18. 09:58:11

A mai eszemmel én is azt mondom, hogy dalolva kifizetném a papírkönyv árát egy e-könyvre, ha az (közel) egy időben jelenik meg a nyomtatottal, kemény DRM mentes, minőségi, Kindle kompatibilis munka lenne. Természetesen itt nem (csak) az Egri Csillagokra, vagy a Rómeó és Júliára gondolok, hanem a frissen megjelenőkre, a húzócímekre (is).
Ha egy könyv 1000Ft környéki áron jelenne meg, gondolom csökkentett szolgáltatást nyújthatna (OEM). Sok-sok szöveget olvastam el TXT-ben a Kindle-n, _nekem_ az írott információ átadásra, vagy egy kalandregény végigizgulására az is megfelelő, nem hiányoltam se a borítót, se a tartalomjegyzéket.

spontan · http://erdekessegek.info 2012.03.18. 10:46:49

@bbandi: az 1000 forintos limit azért fontos, mert ez nem csak az impulzusvásárlás szintje, hanem ez kb. az az árszint, aminél a magyar fogyasztó nem kezd el torrenten keresgélni, hanem inkább kifizeti ezt az összeget. Ennél magasabb árnál már exponenciálisan csökken az esélye, hogy fizet a tartalomért. Ezt lehet nem szeretni, de ez a valóság.

A hivatalos könyvkiadóknak a torrenttel kell versenyezniük, vagyis olyan árat kell kínálniuk, hogy azon már kényelmesebb, gyorsabb legyen megvenni a könyvet, mint keresgélni a ki tudja milyen minőségű kalózváltozatot. Ez az 1000 forint körüli ár az, ahol ez elképzelhető, és ezen a szinten az említett impulzusvásárlás miatt még a DRM is beleférhet. Amit az ember ennyiért vesz meg, annál kevésbé bánja, ha később esetleg nem lesz olvasható, míg 2-3000 forintos vagy magasabb árnál már sokkal zavaróbb a DRM, hogy a könyv hosszú távú olvashatósága nem egyértelműen garantált.

KTamas · http://ktamas.com/ 2012.03.18. 11:13:11

@spontan: a legutobbi felmeresbol ( ekonyvolvaso.blog.hu/2012/01/20/felmeres_2011_kiertekeles ) :

"A konklúziót ettől függetlenül megalapozottnak tartom: érdemes ár tekintetében az 1500—2000 forintos határok között maradni, és csak a kivételesen nagy érdeklődésre számot tartó irodalom esetén felmenni a 2500 forint körüli, esetleg az azt meghaladó szintekre (ott ugyanis már durva esés van a keresletben). Az „instant get”, az azonnali, impulzusvásárlásra ösztönző ár változatlanul 990 forint lehet (ez kb. 4-5 dollár). Aki képes ezen az áron nagy tételben könyveket juttatni az olvasók eszközeibe, az véleményem szerint jelentős bevétellel számolhat. "

Szoval az impulzusvasarlas valoban 990 forint, de el lehet adni konyvet efolott is. Es egyaltalan nem biztos, hogy le fogjak torrentezni, hogyha minden mas adott, es a 2000 forintert megkapod a konyvet mondjuk DRM-mentes mobi/epubban. Az 'ugyislefogjaktorrentezni'-t nem lehet enszerintem addig kijelenteni, amig nincs itthon kelloen nagy ekonyvpiac (ami meg jo messze van), es nincsenek errol konkretabb statisztikak. Sot, nem lehet ugy nekiindulni a konyvkiadasnak, hogy ugyislefogjaktorrentezni, mert akkor meg annal inkabb se jutunk sehova.

spontan · http://erdekessegek.info 2012.03.18. 11:20:37

@KTamasEnty: "Es egyaltalan nem biztos, hogy le fogjak torrentezni, hogyha minden mas adott, es a 2000 forintert megkapod a konyvet mondjuk DRM-mentes mobi/epubban."

A minden más adottban a kényelemnek is benne kell lennie, vagyis ha egy kattintással egy helyen megveheti a könyvet, mint ahogy pl. a Kindle-vel lehet, akkor működhet a dolog. Ha külön kell regisztrálnia különböző eboltokba, és mindenhol meg kell adnia a bankkártyaszámát, meg a címét, stb. akkor erre jóval kevesebben fogják venni a fáradságot. Szóval egy egységes, kényelmes, 1 kattintásos könyvvásárló felület elengedhetetlen a sikerhez.

"nem lehet ugy nekiindulni a konyvkiadasnak, hogy ugyislefogjaktorrentezni, mert akkor meg annal inkabb se jutunk sehova. "

De úgy sem szabad nekiindulni, hogy nem veszünk tudomást a torrentről. Illetve a kereskedőnek kell eldöntenie, hogy a jelenleg torrentezőket is meg akarja-e célozni. Ha őket nem tekinti piacnak, akkor tényleg el lehet tekinteni tőlük. Ha viszont közülük is akar megnyerni vásárlókat, akkor nincs más út, mint a lélektani áron tartani a könyveket, és *nagyon* kényelmessé, egy kattintásossá tenni a vásárlást, hogy a torrentezés fáradságosnak tűnjön a legális vásárláshoz képest.

KTamas · http://ktamas.com/ 2012.03.18. 11:25:03

@spontan: igen, ezert orulnek, ha az amazon atmenne egy dozerrel a magyar piacon es meg lenne oldva ez a problema :) vagy osszefognanak a nagy kiadok-boltok (ahahhhaahhahahahahhhahahaha) es lenne egy egyseges platform.

A kenyelmesseg szukseget meg egyaltalan nem vitatom, az abszolut alap.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.03.18. 12:10:46

@Dworkyll: meg lehet oldani, hogy a screen capture ne legyen triviális. (A japán pc-s ekönyvolvasó szoftverek ilyenek, ha fut az alkalmazás, akkor nem nagyon lehet screen capture-t csinálni. )

Egyébként én még nem találkoztam a drágább ekönyvvel, mint tendenciával. Hol van olyan?

A Kindledózer meg csak ne jöjjön: a jelenleginél is rosszabb lenne a helyzet, ha megjelenne, próbálkozna, azután a részvényesek kedvében járva hagyná az egészet a fenébe, mert itt egy kis piac, és csak gond van vele.

KTamas · http://ktamas.com/ 2012.03.18. 15:12:48

@Komavary: meg lehet oldani hogy ne legyen trivialis, de pont annyi ertelme van mint a DRM-nek: kicsit nehezebb lesz, majd azt is megtorik belathato idon belul. Semmi ertelme.

KTamas · http://ktamas.com/ 2012.03.18. 15:17:24

@Komavary: (berakom az OS-t egy virtualis gepbe, na AZT nehez lesz blokkolni a screen capturetol. nagyhirtelen.)

KTamas · http://ktamas.com/ 2012.03.18. 16:59:03

@Komavary: illetve volt mar pelda arra hogy az Amazon effektiv kivonult egy piacrol?

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.03.18. 19:12:31

@KTamasEnty: @Komavary: Álljon itt egy szép történet a DRM kilátástalanságáról.

Benne voltam a Vándorsólyom kisasszony elektronikus változatának gyártásában nyakig. Ezért állt meg bennem az ütő, amikor a kiadás után kb két hónappal megjelent a kalózváltozat. Ugye a villanyon nem volt kemény DRM, ezért másolni gyakorlatilag akadálytalan, technológiailag legalábbis.
És jött a meglepetés, a kalózpéldány nem prc epub vagy pdf volt, hanem doc. Oké, akkor nem a puha DRM-es elektronikus verziót osztották meg.
Viszont ez a doc embertelenül jó minőségű volt, azt hittem, valami kiadóközeli anyagból készült. Összevetettem a nyomdai pdf-fel, és kiderült, hogy nem abból van. Azt bizony valakik szépen beszkennelték, OCR, proofreading és _kompletten újratördelték_. Olyannyira, hogy még a trükkös iniciáléfontokat is kipótolták valami fazonban hasonlóval.

Erre konkrétan még a kiadó sem volt képes (részben az időhiány miatt), ezért kellett három különböző forrásból összeraknom a bolti elektronikus változatot (szöveg, képek, tipográfia).

Ennyit ér _bármilyen_ über-törhetetlen DRM.

Következtetések:

1. Ha népszerű, és kint van papíron, akkor lesz elektronikus változat. Csak idő kérdése.

2. Azért mert nincs rajta kemény DRM, nem szükségszerű, hogy az elektronikus változatot fogják ellopni.

3. A kalózverzió megjelenése (és a lélektanilag magas ár) ellenére egy könyv elektronikus változata még bőven tud jövedelemző lenni, ha amúgy van papírverzió is, és a cím maga sikeres. (lásd népszerűség -> kalózverzió)

acel 2012.03.19. 09:52:52

@Dworkyll:
A kalózok is a hagyományosat szeretik, én el tudom képzelni hogy a közkincsé tevő a szkennerrel és a worddel elboldogul de az epub konvertáláshoz nem ért.

piettro 2012.03.19. 10:03:08

@Dworkyll: "Ha népszerű, és kint van papíron, akkor lesz elektronikus változat. Csak idő kérdése."
Hát ez az. A mai digitális irodai fénymásolók/szkennerek egy könyvet megesznek 1-2 óra alatt - ha felvágod, és automatikusan adagolod akkor 3-5 perc - és egy OCR-t is végigfuttat, az eredmény doc fájl... Ezért (is) hülyeség a kemény DRM és ezért KELL megjelenni végül minden könyvnek e-formátumban is.
Vajon mennyi idő kell, hogy megjelenjenek a fizetős letöltőoldalak magyar tartalommal??? Kiadók ébresztő végre!

piettro 2012.03.19. 10:04:53

@acel: nem kell értenie, egy rtf fájlt (doc mentés másként - rtf) a Calibre alap beállításon gombnyomásra konvertál!
Egyébként nyilván sokan olvasnak okostelefonon, és gondolom egyre többen valamilyen tab-on, ode meg jó a doc is.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.03.19. 11:20:38

@acel: A kalózmásolat a könyv oldalképének visszaadása volt (fontokkal, betűméretekkel, sortávval, és nemszabványos lapmérettel stb. ) wordben. Ami szerintem fából vaskarika, ráadásul szerfölött munkaigényes.

Ennél a legtrükkösebb epub konverzió is ezerszer egyszerűbb, ellopni a boltit meg még egyszerűb. ÉS MÉGSEM EZ TÖRTÉNT.

acel 2012.03.19. 14:02:45

@Dworkyll:
Azon gondolkodtam miért nem az történt. Szerinted miért készített valaki munkaigényes wördöt az egyszerűbb megoldások helyett?

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.03.19. 15:46:02

@acel: Látod ez nagyon jó kérdés. Én csak valami szenvedélybetegség-félével tudom magyarázni. Mindenestere ez csak egy - és szélsőséges - péda.

Viszont puha DRM-es anyagból viszont elég sok van, pl. a komplett Kossuth portfólió, és azokat nem látom fölbukkanni kalózoldalkon. Amazonos reccsentett azw-ket mobikat viszont hegyekben, igaz angolul.

Atyaman 2012.03.19. 20:05:09

@acel: Tudnék néhány okot mondani, miért nem a bolti változat került fel, de mindegyik mögött lényegében az áll, hogy itthon az e-könyvek még nem tartoznak a mainstream kategóriába. Ha (egyszer talán) oda is eljutunk, akkor hidd el ugyanúgy felkerülnek ezek az illegális másolatok is, mint az Amazon e-könyveinek jó része.

Ha az okok érdekelnek, amikre gondoltam, akkor itt egy pár:
- A jelenlegi vásárlókör tudatos és/vagy becsületes, és nem szeretné, hogy hamvába haljon a magyar e-könyv piac.
- A puha DRM is egy visszatartó erő lehet. Nyilván nem olyan triviális lepattintani (kódból kigyomlálni) a vásárlói azonosítódat, mint felnyomni egy már bejáratott (feltört) kemény DRM-et két kattintással.
- A szürkezónás közösség lehet nem is tud arról, hogy megjelent a könyv hivatalosan digitális formában. Itthon ezen nagyon nem lennék meglepve. Sajnos ha érdekel egy új könyv én sem a magyar boltokban kezdem keresni, mivel ha valami nagyobb durranás megjelenik, annak már hírértéke van, ergo előre megtudjuk a blogról :D
- Valakinek már megvan a jól bejáratott módszere, hogyan digitalizálja a könyvét (pl. archiválás miatt), és milyen formátumot preferál. Teszem azt én sem vásárolnék pdf formátumú regényt. Másnak meg lehet, hogy az epub és a mobi nem felel meg.

SaGa 2012.03.20. 12:29:57

@Dworkyll: A dolognak két oka van, mindkettő az igényesebb "könyvkalózok", azaz a szürke zóna munkásainak "közmegegyezése":

1: nem akarják a kiadók boltját rontani, csak olvasni szeretnek, elektronikus formában. Emiatt a friss megjelenésekre a legtöbb ilyen körben minimum fél-egy év "moratórium" van (ha a kiadó ez alatt nem tudja eladni az összes példányát, azzal nem lehet mit kezdeni), azaz csak nagyon szűk körben cserélgetik egymással az ilyen fájlokat, afféle haveri kölcsönadásban: Te adsz nekem egyet, én adok neked egyet. Amit Te megtaláltál, az a "szivárgás a rendszerben".

2: látván a magyar kiadóktól kikerülő kereskedelmi/kísérleti verziókat, meg akarják mutatni, hogy lehet ezt szebben, igényesebben is, még úgy is, ha nincs ott a digitális forrás. Gyakorlatilag helyreállítják a nyomtatott verzió minden szépségét (közben kijavítják a nyomdahibákat) és beépítik az elektronikus verziókba, hogy látható legyen: így is lehetne. Akik ezzel foglalkoznak, a saját, megvásárolt, nyomtatott verziójukat alakítják át elektronikusra, nem a bolti e-verziót akarják ellopni. Azaz a munkájuk mellett sokszor pénzt is fektetnek a dologba.

Ha lenne sok, szép, igényesen megalkotott, megfelelő árú e-book, akkor ezek a szorgalmas digitalizálók leállnának a dologgal és csak az igénytelen, silány munkával is megelégedők töltögetnének le/fel, akinek mindegy, hogy mi, csak fizetni ne kelljen érte.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.03.20. 13:05:01

@SaGa: A moratórium dolgot abszolút értem (és támogatom.). Az elektronikus olvashatóságban meg mélységesen hiszek.

Ami nem állt össze, hogy miért kell a print lapképet replikálni, ráadásul doc-ban? Egyetlen pozitívuma van, hogy jól lehet javítani, sok menetben is. De pont olvasni, háát, arra szerintem nem a legjobb. Az biztos, hogy a saját papírpéldányomról ilyet nem csinálnék, mert minek.

És tökletesen tisztában vagyok avval, hogy mekkora embertelenül nagy meló volt, azért nem értem, hogy nem volt hasznosabb elfoglaltság? Akár egy valódi elektronikus változat előállítása?

Mindegy, nem kell mindent értenem ;-)

De visszahurkolva az elejére, továbbra is igaz, hogy NINCS használható DRM, csak fölösleges pénzkidobás és olvasóelriasztás az egész.

SaGa 2012.03.20. 13:26:53

@Dworkyll: Mert sokan azt tartják (én is), hogy a tartalom és a forma együtt adja magát A Könyvet. Emiatt érzem némileg fapadosnak a prc-t és a saját e-könyveimet epub-ban tárolom, mert ott nyomtatott kötet finomságait is vissza lehet adni, minimális kompromisszummal (van amit nem lehet, illetve nem érdemes rögzíteni, pl a speciális méretű oldalakat, oldalarányokat).

A word doc(x) (meg a OOo odt) az a formátum, amiből bármerre el lehet menni, ha benne vannak a nyomtatott kötet egyéniségét jelentő stílusjegyek. Egy gombnyomással lehet belőle pdf, ami pont úgy néz ki, mint a nyomtatott. Némi plusz melóval lehet belőle epub, amiben bár le kell mondanunk a stílusjegyek egy részéről, az oldalméret kivételével majd minden beépíthető) meg lehet belőle prc, ami kitűnően olvasható, de a kinézet finomságait már nem tudja visszaadni. Ez is oka lehet annak, hogy az Amazon létrehozta a KF8 formátumot (mobi kiterjesztéssel), ami már az epub-bal azonos képességeket mutat.

Gyanítom, hogy az a doc, amivel találkoztál nem olvasásra, hanem tárolásra szolgál. Azért szeretik sokan (én nem annyira, inkább odt, ha már office), mert gyakorlatilag minden oprendszerre van valami olvasója és bármivé konvertálható.

Ha lenne olyan xml, ami letisztult formában, de minden szükséges elemet tárolni képes (az odt és a docx sem ilyen, az epbu sem), és lenne hozzá normális editor, gyanítom mindenki azzal dolgozna.
A Sigil-ben és az Atlantis-ban van ilyen potenciál, de a kettő együtt sem tesz ki még most sem egy rendes szerkesztőt, amivel bármilyen nyersanyagból könnyen lehet dolgozni.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.03.20. 14:18:41

@Dworkyll: Még egy tipp:

(Bár fogalmam sincs, milyen hamar jut be a könyvtárakba egy-egy új könyv)

Könyvtári kölcsönzés esetén az alapanyag ingyen van, és nagyon sokan nem számtják fel maguknak sem a saját óradíjukat.

ehran 2012.03.25. 11:44:09

@Dworkyll: Erre azt tudom mondani, hitkérdés. Vannak olyanok a szürkezóna gyártósorán, akik egy az egyben akarják a kiadott könyvet viszontlátni, minden külső-belső jellemzőjével együtt. Nekik csak így kerek. Ennek van egyébként olyan extrém vetülete is, hogy a hibákat is benne hagyják!! És nem csak egy könyvműhelyben vannak ilyenek. Egyébként akartam én is mondani, hogy tudtommal a komolyabb közösségeknél valóban működik a moratórium, ami alsó hangon fél év - szóval bármennyire is teljes erkölcsi hulláknak akarják a kiadók(inkább jogvédők) a kalózokat láttatni, valamelyes tisztességérzés van azért bennük, és nem céljuk az írók tönkretétele.

Az ebook áránál én is azt hiszem, hogy magasabb lesz az a határ 1000 forintnál, nem olyan vészes az az 1500-2000. Viszont a fenti interjúban ezt azért érdekesnek tartom az árképzés tekintetében: "Az Amazonnál drágábbak lettek a digitális könyvek a papírnál, mert amellett, hogy a kereskedők és a kiadók a különböző piaci szabályozás és szerzői jogdíjelszámolás miatt nyomás alá helyezték a netes könyvkereskedőt, ezt a drágulást a kereslet már képes elviselni. "
Ebben én szükségszerűséget sehol nem látok, ez ha jól értem, mind a haszonról szól (és sajnos azt sejtem, nem az író hasznáról). Ezzel mondjuk nehéz lesz a kalózoknak érvelni, és szegény íróra hivatkozni, akit majd tönkretesznek.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.03.25. 21:37:06

@ehran: "egy az egyben akarják a kiadott könyvet viszontlátni, minden külső-belső jellemzőjével együtt"

Igazad van, ez tényleg hitkérdés. Erre voltam bátor utalni, hogy egyfajta (szerencsére konstruktív ;-) szenvedélybetegség, megszállottság. Mert ez akkor is fából vaskarika: papírnak már nem papír, elektronikusnak (olvasón olvashatók, arra optimalizált) meg nem elektronikus. Leginkább sajátos mementója digitalizálás megszállottságának. Szerintem.

Azt meg csak az utilitarista gazdász-énem mondatja velem, hogy ennyi energiát én visszacsatolnék a rendszerbe, aki ennyire "hatékony megszállott" kapna munkát a fehér zónában is, ebben elég biztos vagyok.

ehran 2012.03.25. 21:42:46

@Dworkyll: Mondjuk részemről némileg felesleges energiabefektetésnek tartom, a célközönség úgysem fogja szinte soha viszontlátni az eredeti oldalképet, tekintettel a céleszközök sokszínűségére. De ez van. :)

SaGa 2012.03.26. 09:15:00

@ehran: Az oldalképet nem is, de a bekezdések formázását igen. Értem ez alatt az ide-oda igazításokat, dőlt/vastag kiemeléseket, eltérő betűtípusokat (és ne csak két félét egy "könyvben"), iniciálékat, stb...

A tényleges oldalkép csak akkor jönne össze, ha pontosan akkora méretű "papírra" dolgozna az illető, ugyanakkora margókkal, de ilyen valóban nagyon kevés van. Van akinek az A4, van akinek az A5 jön be oldalméretként, de tulajdonképpen mindegy is, hisz a legtöbb céleszköz egyikhez sem, jó igazán. A 6"-es, 800x600-as kijelzőjű Kindle-k pl 256x340pt méretű oldallal vannak felszerelve.

ehran 2012.03.26. 10:24:10

@SaGa: Jaja, ezek teljesen rendben is vannak, de amiről beszéltem az a teljes oldalképre vonatkozott + extrém esetben a tördelési/helyesírási hibákra is, ami nekem alsó hangon is furcsa. :)

sanche · http://elakadasjelzo.blog.hu/ 2012.04.24. 20:40:06

@bbandi: "nekem az e verzió épp annyit ér mint a papír "
Pedig nem kéne, hogy annyit érjen. Mondjunk nagyot és akkor elmondhatjuk, hogy feleannyiba kerül az ekönyv valós ára, mint a papírkönyv valós ára, már magának a "termelőnek".

Akkor neked miért mindegy, hogy olcsóbban adják-e az ekönyvet? Ez nem arról szól, hogy számodra milyen szellemi értéke van a könyvnek... itt arról van szó, hogy azon a pénzen amit nyer a termelő az elektronikus változaton, azt ne nyelje le csak úgy.
Ha lenyeli, és hiába került a könyv neki 1000 Ft-ba, míg a papiros változata 2000-be, ha 2000-ért akarja eladni nekem, akkor kinevetem. És ha nem lennék ilyen jólnevelt akkor el is küldeném a fenébe.

Atyaman 2012.04.24. 21:30:35

@sanche: szerintem meg ne keverjük azt a két dolgot, hogy kinek mennyit ér egy e-könyv, és hogy mennyibe kerül az előállítása. Baromira nem ugyanaz.

Annyiért árulják, amennyiért úgy gondolják, hogy a legtöbb nyereséget tudják elkönyvelni. Te meg vagy megveszed ennyiért vagy nem, attól függően, hogy megér-e ez neked ennyit.

Azt meg szerintem már számtalanszor elragoztuk, hogy az e-könyvnél nincs olyan, hogy x forintba kerül egy példány előállítása. Kötött, mennyiségtől független költségek (jogdíj, ?fordító?, szerkesztő, korrektor, rezsi stb.) – plusz példányonkénti költségek (áfa, utalási díj stb.) – oszlanak el, egy előre nem ismert eladási mennyiségen. Hasara ütés szerűen ha pl. 10-et ad el a kiadó, akkor egy példány lehet, hogy 300e forintba került a neki, ha meg 2 ezret akkor ~2-3e forintba (a példányonkénti költségek miatt nem írtam 1,5 ezret). A külföldi sikerkönyveknél, amikből millió számra adtak el, simán el tudom képzelni, hogy egy-egy e-könyv költsége már konvergál a már említett tételenként felmerülő járulékos költségekhez. Akkor itt is küldjük a fenébe a kiadót, hogy 1-2e Ft helyett miért nem 2-300ért adja? Hogy a viharba mer profitot termelni ez a mocsok?!

Én minden esetre maradok annál, hogy minden egyes könyvnél megnézem az árazása találkozik-e azzal a szinttel, amennyit szerintem ér – mondhatnám azt is, hogy amennyire a mű érdekel –, ha igen megveszem, ha nem akkor meg nem. Ennyi.

És egy utolsó gondolat a végére. Ott a probléma, hogy mi is, e-könyv olvasóként még mindig a papírhoz mérjük az árakat. Az egyszeri olvasó, aki a papír-digitális váltáson (váltogatáson) gondolkodik az csinálja ezt. Mi már igazán túlléphetnénk ezen.