Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Hirdetés

Állandó rovatok

A RADAR az e-könyv olvasó blog "kis-színes" híreinek társasági gyűjtőposztja. Ha találtál valami témánkba vágót, firkáld ide. Ha izgalmas új könyvmegjelenésbe futottál, oszd meg velünk a KÖNYVRADARon. Köszönjük, a műfaj nevében.

Ha eladó készüléked van, vagy használt kütyüt keresel, a KERES-KÍNÁL rovatunkat ajánljuk figyelmedbe.

Ha valami nyomja a lelked, ha összemérnéd az érveidet másokéval, gyere a DÜHÖNGŐbe. Belépés csak gumicsontokkal.

A fölösleges konfliktusokat elkerülendő megköszönjük, hogy tiszteleben tartod az E-tikettünket.

Ha adakozni akarsz, itt megteheted:

Jelenleg 35.500 HUF-nál járunk. Amire használni fogjuk: blogtalálkozó, wiki, saját domain. Nagyjából ebben a sorrendben :-) Jelképes díjazások: a legjobban pörgő e-könyveknek (Nobel Pizza, 2012-ben három darab), a legszebb ekönyveket készítő műhelyeknek (Szépség Pizza,  2013-ban, három darab).

GYIK - Szerszámosláda

Aki még csak most kezd barátkozni a villanykönyvekkel, kezdje a tájékozódást a GYIK rovatban.

Vannak még:

Válassz és rendelj Kindle-t innen

Mobipocket (prc) gyártási okosságok (Kindle, Kindle for appok)

Epub (Koobe, Nook, iOS, Android) gyártási okosságok kezdőknek és haladóknak 

Kiváló szótárak mindenre, ami bírja.

Sok Kindle trükk.

Kiváló magyar metadata-kollektorok a Calibréhez

Eszközismertetők

Boltismertetők

 

Utolsó kommentek

  • Fall: VÉGRE! :D www.dibook.hu/konyv/Goliat (2014.07.24. 14:45) Könyvradar!
  • Komavary: (A legjobb persze, hogy az emailértestő lenyelte a kacsacsőrök közé tett címet) (2014.07.23. 10:11) Könyvradar!
  • Komavary: @Dworkyll: :) #hülyejogtulajok (2014.07.23. 10:11) Könyvradar!
  • Dworkyll: @Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi: Ahogy azt Morpheus is megmondta, "there is a ... (2014.07.23. 09:45) Villámposzt: kindle unlimited - könyvtár havi tíz dollárért
  • Dworkyll: @Komavary: Ha már a tördelésnél tarttunk, tudod mekkora strapa volt a </Harmóniát> xml konfo... (2014.07.23. 09:40) Könyvradar!
  • Don Spritz: @Don Spritz: (2014.07.23. 07:48) Derült égből (mobi) szótár
  • Komavary: @Dworkyll: Hát, szerintem hamarabb túlteszik magukat egy nem angolszász néven, mint a kötet magyar... (2014.07.23. 05:08) Könyvradar!
  • Utolsó 20

Címkék

1150 (1) 214 (1) 3g (4) 4700 (1) 600 (1) a9 (1) adamobooks (1) adásvétel (1) adobe (7) ad astra (15) áfa (9) agave (22) ajándék (4) akció (9) aldiko (1) alex (1) alexandra (2) amazon (55) android (8) animus (1) antikvárium.hu (1) antireklám (1) apad (1) app (5) apple (16) asus (1) athena (1) atlantis (1) aura (1) avana (1) barnes&noble (14) beagle (2) bebook (2) bebook2 (1) bemutató (7) biblieteka (2) bigyó (1) blog (1) blogbuli (2) blogtalálkozó (2) bme (1) bookandwalk (2) bookdesigner (2) bookeen (3) bookgem (4) bookline (7) bookmarklet (1) boox (4) budapest noir (1) büntetés (5) calibre (4) ces (1) cikkajánló (4) cloud (2) co2co (1) coelho (1) cool er (2) crowdfunding (1) crunchpad (1) cybook (7) deltavision (1) dibook (9) digitalbooks (12) diploma (1) diszlexia (1) dr1000 (1) dr800 (2) drm (31) e-könyv (1) e-könyvészet (6) e800 (1) ebooks in Hungary (1) eclassic (2) eclicto (2) édesvíz (1) edge (1) eebook platform (1) egyesülés (2) ekm (29) elméleti kérdések (72) enciklopédia kiadó (1) entourage (1) epub (57) események (7) eslick (1) etikett (1) EU (2) e gyetem (4) e könyv (19) e könyvesbolt (40) e könyvtár (3) e könyv formázás (4) e papír (9) fapados (1) fapadoskönyv (9) felmérések (15) firmware (4) fizetés (1) flepia (1) fontok (4) formátum (4) fórum (3) frankfurt (2) frissítés (3) fujitsu (1) GABO (1) galaktika (7) galaxytab (1) Gitden (1) goldenblog (1) goodreader (2) google (5) gyakorlati kérdések (57) gyártástechnológia (21) hack (2) hanlin (3) hanvon (4) hármas könyvelés (4) harry potter (1) hvg (1) ibooks (3) icarus (1) idaságok (1) idpf (1) infografika (2) introverziók (15) ipad (17) ipad mini (1) ipaq (1) iphone (3) ipubs (4) irex (5) iriver (4) irodalom (1) ismeretterjesztés (3) japán (1) játék (2) java (1) javascript (1) javítás (2) jelenkor (1) jókívánság (2) jótékonyság (2) jumbo (1) karácsony (5) képregény (1) keres (1) kickstarter (1) kiegészítő (9) kínál (1) kindle (60) kindlegen (1) kindle dx (6) kindle fire (2) kindle wifi (5) kisepika (1) kleinheincz (5) kobo (7) kölcsönzés (1) kondor (2) konteo (1) könyvajánló (6) könyvhét (12) könyvkiadás (104) könyvmolyképző (7) könyvtár (5) koobe (33) közlemény (2) közösség (26) kritika (1) lámpa (3) laputa (1) lendink (1) libri (5) líra (2) lrf (1) lrx (1) ludas matyi (1) magvető (2) makró (2) marvin (2) mediamarkt (1) megvilágítás (1) mek (3) mese (2) mesemasina (2) metaadat (1) micropayment (1) microsoft (2) middleware (1) mintakönyv (1) mkke (3) mobipocket (20) moly.hu (2) móra (1) msi (1) mu (1) műfaj (1) multimediaplaza (23) n516 (1) nds (1) networkshop (3) nook (7) nook2 (3) novella (1) oaxis (1) office (2) oktatás (2) olvasási nehézségek (1) omikk (1) onyx (7) openinkpot (1) összeesküvés (1) oszk (2) palm (1) pályázat (9) paperwhite (8) paypal (2) pda (3) pdf (8) PearlHD (1) pendrive (1) pizza (2) plastic logic (4) plugin (1) pocketbook (15) podcast (2) popper (1) portal press (2) pottermore (1) prc (15) pre (1) premier (1) publio (1) rádió (1) reb (1) rejtő (1) reklám (45) rendelés (2) re poszt (7) riport (1) rss (2) rtf (1) samsung (2) scalzi (4) scida (1) scribd (1) SendToKindle (2) sf (11) sfmag (4) sfportal (18) sipix (1) slideware (1) sony (22) specifikáció (2) spiritualitás (1) stanza (8) stardict (2) story (1) syllabux (1) szakdolgozat (1) szellemhadtest (1) szerkesztés (2) szerviz (1) szerzői ellentételezés (3) szerzői jogok (1) szerzői kiadás (1) színes (4) szótár (3) tab (1) tablet (6) tankönyv (1) tarandus (4) tarda (1) telefon (1) teszt (55) textr (17) tft (7) tilos (1) tok (2) tor (2) történelem (2) touch (2) txtr (4) typotex (3) t com (12) ulpius (6) vásárlás (11) vegyesfelvágott (12) vendégposzt (3) verseny (5) vízpart (2) vizplex (3) vodafone (3) warez (6) wayteq (1) web tablet (3) wifi (3) wiki (1) wisereader (1) word (2) xhtml (2) xml (2) zinio (1) zsoldos-díj (1) Címkefelhő

Linkek - források

A barátaim, innen onnan

Kindle WiFi-t pedig erre a képre kattintva lehet rendelni:

Blogajánló

„Vég”eredmény – avagy felméredvény 2011

2012.01.20. 15:00 Professzore

Nos, vége van. 2012. január 7-én éjfélkor lezártuk az egy hónapon át tartó szondázásunkat, amelynek elsődleges célja az e-könyv-vásárlási szokások, az e-könyv-forgalmazók ismertségének és nem utolsó sorban az olvasóeszközök elterjedtségének felmérése volt. Nyilvánvaló, hogy egy többé-kevésbé zárt közösségben hirdetett akció eredményeképp a felmérés nem lesz elfogulatlan, reprezentatív meg pláne. Sajnos nem hasítottunk akkorát, mint egy évvel ezelőtt, így csak 563 válasz érkezett. Hogy ez jó-e, nem tudom, de mindenesetre örülök neki.

Mivel a felmérés többé-kevésbé lineáris szerkezetű volt, a kérdőív pontjai szerint haladok, bár az eredeti tagolást, ahol ezt a kérdések jellege szükségessé teszi, összefogom egy egységgé.

Mindenkinek hálásan köszönjük, hogy időt és energiát szánt a teszt kitöltésére, többen egész kis regényt írtak a szabad formátumú részbe, hogy ezzel is segítsék a magyar e-könyv-kultúra fejlődését, szárba szökkenését.

Sokat gondolkodtam, hogy tudományos mélységekig lemenjek-e, de aztán az „egy kép többet mond ezer szónál" elve mentén inkább egyszerűsítettem. A grafikonokból így hiányoznak az arányokat és számosságokat mutató értékek, akik erre kíváncsiak, kérdezzenek kommentben bátran!

1-2-3. Olvasóeszközök

Nem meglepő módon a Kindle minden létező tekintetben óriásit tarolt, de nem ez az egyetlen változás. A válaszadók számottevően nagyobb hányadának van elektronikus könyvolvasója, és ezen belül is mérhető aránynövekedés jellemezte az Amazon olvasóeszközét: a tavalyi 65,3 százalékról idénre 79,7 százalékra növelte a részesedését. Nyilvánvaló, hogy mivel nem reprezentatív a minta, a levont következtetéseket botor dolog lenne kőbe vésni. De még ha gyököt is vonunk, és az eredményt el is osztjuk kettővel, akkor is egyértelmű, hogy változatlanul nem érdemes figyelmen kívül hagyni a prc-orientált eszközök körét, függetlenül attól, hogy tulajdonosaik angolul, lengyelül, japánul vagy magyarul olvasnak-e rajta tartalmat.

Az elektronikus tartalom olvasási módjára vonatkozó kérdés végeredménye sem hozott váratlan fordulatot. A többség e-papíros eszközt használ (bár fura, hogy szám szerint kevesebben, mint ahánynak van eszköze), elenyésző a „jóárasított” lcd-kijelzős eszközök száma, ugyanakkor meglepően sokan, az összes válaszadó 11 százaléka olvas a telefonján. Szintén sokan nyomtatják ki és olvassák papíron az elektronikus anyagokat, és számtalan ember írta (bár a statisztikába ekképp nem került bele), hogy változatlanul sokszor vesz kézbe hagyományos könyveket is.

A méret-kérdés eredménye is borítékolható volt, az olvasóeszközök zöme 6 collos, az igazán nagy, 10 collos vagy a feletti masinák aránya pedig elenyésző.

 

4-5. Formátumkérdés

Itt sem születtek az újdonság erejével ható adatok, ugyanakkor az eredmény rámutat arra a később részletesen tárgyalt tényre, hogy a felhasználók jelentős része saját maga állítja elő, pontosabban konvertálja a tartalmat, épp ezért a „natív” formátumon túl az egyszerűen kezelhető, szabadon formázható és konvertálható formátumokat részesíti előnyben első- és másodsorban is. Ezzel együtt továbbra sem világos, hogy az emberek jelentős része miért ragaszkodik változatlanul a pdf-hez ilyen karakán módon. A tartalomszolgáltatóknak tehát idén sem tudunk sok újdonsággal szolgálni: ha életben akarnak maradni, az epub mellett mindenképp a palettájukra kell venniük a prc-t.

Viszonylag érdekes volt, hogy vajon egy Kindle tulajdonosa miért keres elsősorban epubot... :-) 

6-7-8. Tartalomforrások

A tavalyi rettenetes eredmények után idén igyekeztünk úgy gyűjteni az információkat, hogy azok egyszerűen értékelhetőek legyenek. Nos, nem feltétlen lettek azok, de ezzel együtt rengeteg dolgot megtudtunk.

A legfontosabb, hogy közületek számosan titokként kezelték azokat a forrásokat, ahonnan az anyagokat összegyűjtik. Néhányan viccesen, sőt kifejezetten agresszíven hoztátok a tudtunkra, hogy nem fogjátok a jól bevált titkos források elérhetőségét az orrunkra kötni. Ha hasonlattal akarnék élni, azt mondanám, olyan, mintha az orvosnál azt mondanátok „én ugyan el nem árulom, mi a bajom, találja ki maga!”. Nem baj. Amit ki akartunk deríteni, azt sikerült.

Van viszont valami, amire azért részletesen kitérnék, ez pedig a legális tartalomszolgáltatók, tartalomforrások 18-as listája (amelyről, szánom-bánom, több kiadót lehagytam, köztük személyes kedvencemet, a Tarandust is). Az alábbi két grafikonhoz nem sok magyarázatot kell fűzni. Amit látunk, az magáért beszél: még a mikroméretű kiadók is (Adamo Books, Biblietéka, DigitalBooks, Typotex) labdába tudnak rúgni az óriások játékmezején, addig az e-Könyv Magyarország (txtr.hu, ekonyv.hu) ismertségéhez képest katasztrofális eladási eredményt produkált (a második grafikon okkersárga pöttyei). Az SFportál és a Multimédiapláza kiemelkedő eredménye sokat sejtet a működőképes modellek létjogosultságáról: nincs (kemény) DRM, van kétféle formátum. Az ismertség növelésével a most is egész barátságos vásárlási arány alighanem még tovább fog javulni.

A grafikon értelmezéséhez: az egyes oszlopok az összesen 561 válaszadó egészét jelölik, felülről lefelé a „Nem ismeri”, az „Ismeri, de nem használja” stb. válaszokat jelölők száma szerinti hosszúságú hasábok. Nyilván aki vásárol, az ismeri, aki letölt, az is ismeri, így következik, hogy minél magasabban van a zöld sávnak (nem ismeri) vége és kezdődik az okkersárga, annál ismertebb az adott tartalomforrás. A vásárlási arány csupán négy kivételtől eltekintve annyira elenyésző, hogy ezt inkább kinagyítottam. Ezen a részletesebb grafikonon a baloldali számegyenes a számosságot (fő), a jobb oldali az ismertséghez (vásárolt/letöltött/ismeri) számosságához, mint 100%-hoz viszonyított vásárlási hajlandóság százalékos értéke szerepel. A hosszú hasáb alján lévő pötty a magas ismertség ellenére alacsony vásárlási hajlandóságot, a magasan lévő pötty magas vásárlási hajlandóságot mutat.

Node, volt itt egy elég érdekes kérdés-pár: a konkrét neveket tartalmazó táblázat előtt megkérdeztük, hogy ki hol keres, illetve honnan tölt le elektronikus tartalmat. A szabad formátumú mezőbe szép számmal írtatok cifra dolgokat, ezek közül próbáltam kihámozni az érdemi tartalmat, ami cseppet sem volt egyszerű feladat.

A keresést elsősorban – nem meglepő módon – a Google-ben kezdik, 241-en itt keresnek olvasnivalót. Ezt szorosan, 215 előfordulással követi az OSZK MEK, majd jóval lemaradva, 146 említéssel az Amazon (.com, .co.uk, .de egyben), de a Kindlevarázs blog 81 szavazattal már nem érhetett fel a dobogóra. A Miltumédiaplázán 50, az SFportálon 42-en keresnek, a DIÁ-t 34-en látogatják e végett, és a 10. helyre meglepő módon a blogunk „jött fel”. A 10-nél több említést kapott oldalak közül érdekes az index.hu és a bookline.hu (10-10 említés), továbbá a Galaktikabolt 21, és a Gutenberg Project 22 találattal.

A letöltés fő forrásaként 239 ember említette az OSZK MEK-et, 185-en az Amazont (.com, .co.uk, .de egyben itt is), 87-en a Kindlevarázs blogot, 52-en a Google-t, 49-en az SFmag-ot, 44-en a Multimédiaplázát, 26-an a PIM DIÁ-t, 24-en a Galaktikát. Ezzel a 10-es lista végére értünk.

Igen, jól látjátok, sem elöl, sem hátul nem 10, hanem kevesebb tétel van felsorolva. A maradék kettő-kettő közül az egyik a külföldre szakadt hazánk fiai számára létrehozott oldal fóruma, a másik a „torrent”. Előfordulási gyakoriságot nem írok, legyen elég annyi, hogy egyik listában sem szerepelnek az első négyben. Ez számomra azért örvendetes, mégha a legkomolyabb keresési célról egyenes út vezet szinte bármelyikhez. 

9-10. Minőség, mindenek felett

Az általam leginkább várt válaszcsoport az elektronikus tartalmak bizonyos tulajdonságainak fontosságát vizsgálta: jó-e, ha nyelvtanilag helyes a tartalom, fontos-e, hogy szép legyen, vagy az a fő szempont, hogy kis helyet foglaljon, vagy épp ellenkezőleg, multimédiás tartalommal teletűzdelt hodály is lehet. A grafikon alsó részén van egy számsor, az az egyes tulajdonságok fontosság szerint súlyozott átlagát mutatja: a nem fontos 1-szeres, a nagyon fontos válaszok 4-szeres szorzóval szerepelnek. Ezzel többé-kevésbé pontos rangsor állítható fel (ugyanez a vásárlások elhanyagolható aránya miatt értelmezhetetlen volt a tartalomszolgáltatók táblázatát elemezve). A legfontosabb a szöveg hibátlansága, nyelvhelyessége: a válaszadók közel 60 százalékának nagyon fontos, bő 90 százalékának pedig nagyon fontos vagy fontos. Második helyre jött fel a külalak. Bár ezt is 80 százaléknál nagyobb arányban jelöltétek fontosnak vagy nagyon fontosnak, az egyszerű hozzáférhetőség a „nagyon fontos” rangsorban hajszállal megelőzte.

A jelek szerint irreleváns a multimédiás tartalom (e-papíros eszközöknél ez nem csoda), nem számottevő a méret miatti aggodalom sem.

A formátum kérdésére adott válaszok is arra engednek következtetni, hogy a legtöbben inkább nyúlnak a Calibre-hez vagy más konvertáló programhoz, semmint hogy összetörjék magukat a megfelelő formátumban való letöltés forrásának fellelése végett. A súlyozott rangsorban a formátum kérdése a 4. helyre csúszott le, bár meglehetősen erős pontszámmal.

Számtalan további szempontot jelöltetek meg a szabad mezőben. Ezekben már elkezdtétek a mennyiség fontosságát pedzegetni: akkor menne jól a bolt, ha sok lenne a vásárolható tartalom. Ismét sok fricskát kapott a kemény DRM (lásd később), nagyon fontos tényező az ár, az egyszerű hozzáférhetőség (kereshetőség), és az, hogy az e-könyvek, ha egy mód van rá, ne képként szkennelt szövegek pdf-fé összetákolt változatai legyenek, de látszólag a pdf-et is részleges közutálat övezi. A lista hosszú, akinek van rá érkezése, nézegesse a letölthető xls-t. 

11. Árkérdés

A kérdőív kiértékelése során párszor felmerült bennem a kérdés, hogy vajon mi nem érthető abban a megfogalmazásban, hogy „Mekkora az a legnagyobb összeg, amelyet egy, az Ön elvárásait maradéktalanul kielégítő elektronikus tartalomért (e-könyvért) kifizetne?” Mert a 0 forintot még megértem, ha elfogadni nem is tudom, de az 55 ezer forinttal már nagyon nem tudok mit kezdeni (igaz, ez még mindig csak töredéke annak a talán 1 milliárdnak, amely a legutóbbi felmérés egy vicces kedvű kitöltőjétől érkezett „megfejtésként”).

A maximum 55 ezer forint volt, utána is volt még „érdekes” szám: 45 ezer, 40 ezer, 36 ezer, 35 ezerből kettő is, majd 30 ezer, 20 ezer (duplán ez is), 15 ezer, majd 10 ezer ötször (!), továbbá 8 és 6 ezer kétszer-kétszer, végül 5500 még egyszer. Ezeket a számokat is belevettem a számtani átlagba, így az 558 válaszadót figyelembe véve az átlag 2325 forint. Az „extrém”, 5500 és afölötti értékek kiiktatásával a szám valamivel alacsonyabb, 1638 forint lett. A modus kerek 1000, összesen 117 szavazatot gyűjtött be, második helyre az 1500 forint, harmadikra pedig a 2000 forint jött be, rendre 80 és 73 válaszadóval. A grafikonon az egyes értékek feletti pálcikák az adott érték +/-250 forintos kerekítési határon belüli teljes számosságát jelölik, ezért ér 150 fölé az ezres számhoz tartozó elem (így ez a 750 és az 1249 közötti válaszok számát mutatja).

Közgazdasági megközelítésben a szokásos „fordított” keresleti görbén ábrázolva az adatokat, és a tavalyihoz hasonló eljárással becsülve a lehetséges bevételt, határozott változást tapasztalunk. Egyrészt számottevően magasabb lett a „csúcs”, és nem is egy, hanem egyből három van belőle: 1000, 1500 és 2000 forintos ár esetén – a keresleti görbe alapján – elvileg nagyjából azonos bevételre tehet szert a forgalmazó, 2000 forint felett már nincs érdemi javulás, 1000 forint alatt viszont drasztikusan csökken a bevétel. Persze az összehasonlítás a tavalyi adatokkal csalós: akkor kizárólag a szórakoztatási célú irodalom maximális árát elemeztem ezzel a módszerrel (ráadásul más elvek alapján gyűjtött adatokból).

A 2010-es felmérés eredményével összehasonlítva, a számottevően nagyobb válaszadói számosság (a kérdésre akkor 967 ember válaszolt) ellenére is látható, hogy a piac keresleti oldala fejlődik: a mérések alapján legalábbis kevesebb vásárlótól is nagyobb bevételre lehet számítani.

A konklúziót ettől függetlenül megalapozottnak tartom: érdemes ár tekintetében az 1500—2000 forintos határok között maradni, és csak a kivételesen nagy érdeklődésre számot tartó irodalom esetén felmenni a 2500 forint körüli, esetleg az azt meghaladó szintekre (ott ugyanis már durva esés van a keresletben). Az „instant get”, az azonnali, impulzusvásárlásra ösztönző ár változatlanul 990 forint lehet (ez kb. 4-5 dollár). Aki képes ezen az áron nagy tételben könyveket juttatni az olvasók eszközeibe, az véleményem szerint jelentős bevétellel számolhat. 

12. Inkompatibilitás, 1. fejezet

A tavalyi felmérés kommentjei között több, mondjuk úgy, felháborodott hozzászólás érkezett, amely azt kifogásolta, hogy a szürke/fekete zóna tartalmáról, mintha nem is létezne, úgy hallgatunk. Nos, ezúttal ezt a „hibát” szándékosan nem követtük el, meg is lett az eredménye.

560 válaszadó vette a fáradságot, hogy jelölje a lehetséges megoldást arra az esetre, ha a hőn áhított tartalom nem a számára megfelelő formátumban és/vagy másolásvédelemmel lenne csak fellelhető a boltokban. Ami a szörnyű, hogy mindössze a válaszadók egynegyede tesz érdemben azért, hogy a tartalomhoz legális formában hozzájusson, akár úgy, hogy olcsóbban vásárol és konvertál, akár úgy, hogy rendes áron vásárol, és vagy maga konvertál, vagy a forgalmazót kéri meg rá, hogy tegye ezt meg helyette. A válaszadók maradéka, közel háromnegyede nem tétlenkedik, vagy egyszerűen eláll a vásárlástól, vagy alternatív, akár illegális forrásokat keres. Az „Egyéb” kategória 14 válaszadója vagy a fenti módszerek közül többet alkalmaz, vagy a visszatérő fonémával él: „kemény DRM-ért nem vagyok hajlandó fizetni”.

A körgrafikon kerületén vörössel a negatív, zölddel a pozitív vásárlói attitűdöt jelöltem az egyes értékek összevonásával. 

13-14-15. DRM, avagy DoktoR Mumus visszatér

drm zukni” – Aki akarja, tudja érteni.

Nos, egyáltalán nem született meglepő eredmény. A rég hangoztatott, a DRM létjogosultságát legalábbis megkérdőjelező véleménydömping ismét megerősítést nyert. Mostanra, hála a választ adó 562 felhasználónak, azt is tudjuk, hogy hogyan viszonyulnak a DRM különböző megoldásaihoz. A grafikon értelmezéséhez itt sem kell statisztikai PhD, elég tudni, hogy a „kemény” DRM-et a zöld, a „puha” DRM-et az okkersárga, a DRM-mentes anyagokat pedig a kék oszlopok jelképezik, amelyek magasságát az befolyásolja, hogy az adott viszonylatban az adott választ hányan gondolták helyesnek vagy jellemzőnek.

Két fontos adatra hívnám fel a figyelmet. Egyrészt alig akad ember, aki komolyan gondolná, hogy a kemény védelem minden körülmények között garantálja a jogtulajdonosok érdekeinek védelmét (a válaszadók csupán 13,2 százaléka vélekedett így).

Másrészt a nagy tüskék, vagyis a jelentősebb számosságú választ mutató grafikonok közül a negatív habitusú állításokra a zöld, míg a pozitív habitusú állításokra az okkersárga és a kék van többségben. A kemény DRM-hez tehát negatív hangulat társul: drágábbá teszi a tartalmat, röghöz köt, korlátoz és bonyolultabbá teszi az életet, ezzel szemben a puha DRM, illetve a DRM elhagyása egyszerűbbé, mert megvalósítja a tartalmak szabad mozgását eszközről eszközre a felhasználó igénye szerint. 

16. Kívánságlista

Írom az abszolút befutókat...

Kiadók:

  1. Agave (64 szavazat)
  2. Európa (55)
  3. Ulpius (39)
  4. Alexandra (34)
  5. Delta Vision (25)

Művek/szerzők:

  1. Rejtő Jenő és Martin, R. R. (7-7)
  2. Asimov, Isaac; Jókai Mór; Márai; Vavyan Fable és még sokan (4-4)

Stílusok, témák:

A legtöbben kortárs magyar és külföldi irodalmat, bestsellereket (innen és onnan is), valamint sci-fi és fantasy irodalmat kérnétek. Ezenkívül számos ember rimánkodott klasszikus magyar művek elektronikus változatáért, méghozzá lehetőleg prc-ben. A MEK-nek lesz dolga, úgy látom. :-) A tisztítatlan kívánságlista fellelhető ebben az Excel fájlban

17. A „mindent elsöprő” kérdés

336-an teljesen, 174-en részben, 21-en egyáltalán nem értenek egyet blogunk olvasójának azon állításával, miszerint "Röhej, hogy az ember kénytelen ellopni egy könyvet, mert a kiadó fél, hogy ellopják." 30 ember vagy nem tudta, vagy nem válaszolt, néhányan viszont mókás kiegészítésekkel illettétek a dolgot. Ezekből egy későbbi posztban azért még szemezgetek.

 

18. A gondok most, avagy inkompatibilitás, 2. fejezet

Kínálat, ár, formátum, DRM. Ez a négy probléma az összes gond forrásának közel 75 százalékát adja ki, az első kettő a válaszadók bő felének keseríti meg az életét.

Az első grafikon az összes válaszadó körében mért gyakoriságot (hányan jelölték az adott okot), a második grafikon az összes kapott válaszon belüli arányt mutatja. 

19. Amiért nem szeretünk e-könyvet olvasni, avagy inkompatibilitás, 3. fejezet

Ár, kínálat, kínálat, formátum, kínálat. És még mindig ott tartunk, hogy alig értünk el az összes válaszadó fele által megjelölt válaszok felsorolásának végéig. Persze drágák az e-könyv-olvasó céleszközök, és azért itt is kibukik a másolásvédelem kérdése.

A két grafikon mint az előbb. 

20. A második hullám: miért nem vásárolunk?

Itt megdöbbentő számot láttam. A válaszadók elenyésző hányada (kevesebb mint 6%-a) válaszolt úgy a feltett kérdésre, hogy azért nem vásárol, mert elektronikus tartalomért elvből nem fizet. Persze meglepetések ettől még lehetnek a „szabad formátumú” részben, de az ott kapott tizenpár százaléknyi válasz érdemben nem befolyásolhatja az eredményt.

Nem elsöprő többséggel, de kiderült: aki olvasni akar, az legelőször is azért nyúl illegális tartalomhoz, mert máshoz nem tud. A válaszadók 70%-ának gondja után nem sokkal marad el az, hogy az alternatív tartalomforrásokhoz való hozzáférés és azok használata is elég egyszerű ahhoz, hogy ne keressenek más megoldást. És igen, a DRM itt is labdába rúg, a válaszadók közel 40 százalékánál vágja ki a biztosítékot.

Említést érdemel még sok komment: „angolul olvasok”. Azon túl, hogy ez így önmagában rendben van, úgy gondolom, érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a nyelvünk önmagában mekkora értéket képvisel: Frédi és Béni kalandjainak angol hangját a magyar szinkron (Romhányi József) meghallgatása után az amerikaiak újraírták és újra felvették. 

21-22-23-24-25. És a többi...

A grafikonok magukért beszélnek. Engem a férfi/nő arány, az életkori és a lakóhely szerinti eloszlás nem lepett meg, a legutóbbi felmérésből is hasonló számok jöttek le. Ellenben az, hogy a társaság jelentős része nemhogy egyetemet végzett, de posztgraduális végzettsége is van (ez a kettő együtt az összes válaszadó bő 40 százaléka) igen szívmelengető adat, ahogy az is, hogy alacsonyabb végzettség (érettségi vagy alapfokú) ide vagy oda, sokan olvasnak elektronikusan. Olyannyira nem elhanyagolható ez a szempont, hogy több személyes tapasztalás alapján is úgy fest: ez az egyetlen mód, ahogy korunk Facebookon, Twitteren, YouTube-on és úgy általában a „közösségi élményen” felnövő ifjúságát rá tudjuk/lehet venni az olvasásra. És ez az ő jövőjük, boldogulásuk szempontjából nagyon nem mindegy.

Az átlagéletkor egyébként 35,4 év (553 válaszadó adatának számtani átlagát véve).

A jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos adatok is hozzák a megszokott menetrendet: a válaszadók fele alkalmazottként él, egy részük vezető, sokan vannak közszolgák és nem meglepő számossággal akadnak saját aktív életszakaszuk előtt vagy után állóak is: nyugdíjasok és tanulók. 

Konklúziók

A korábbi megállapításaink zöme megerősítést nyert. A nagy kérdés az a módszer, ahogy ezek az igények kiszolgálhatóak-e úgy, hogy mindeközben az Amazon ne csapja szét az egész – maradék – hazai e-könyves piacot egy egyszerű becsúszó szereléssel (2012. van, pesszimista becslés alapján is 2014-re biztosan itt lesznek). A felmérésből kerek perec kiderült, hogy nem a mindent elsöprő mennyiségű warez/torrent/illegális tartalom miatt nem vásárolnak az emberek, hanem elsősorban azért, mert nincs mit vásárolni, és az a kevés is, ami van, drága, nem megfelelő formátumú (esetleg keményen védett) és tartalmát, témáját tekintve érdektelen a számukra. Látszik, hogy az a pár kicsi és közepes cég, amelyik képes ezeknek az igényeknek többé-kevésbé eleget tenni, mérhető, ha nem is kiugróan magas eladási eredményeket produkált. (Persze ettől még a felmérés csalhat is természetesen). Az SFportal, a Galaktikabolt és a Multimediapláza mind-mind olyan know-how mentén működik, amely koncepcióját tekintve megfelel a fent taglalt (kvázi-bizonyított) elvárásoknak. Hogy képesek lesznek-e centralizáció nélkül annyi és olyan tartalmat produkálni, amely a fogyasztást mérhetően megnöveli, egyelőre nem tudjuk.

Ahogy egy barátom egy személyes üzenetben nemrégen kifejtette: az embereknek egyelőre nem az a gondjuk, hogy eldöntsék, iPad vagy androidos tablet, hanem az, hogy a gáz-, a villany- vagy a vízszámlát fizessék-e be. Rendre ostorozni szoktuk a tohonya, régi elefántcsonttornyaikban tanyázó kiadóvezetőket. Most inkább óva intjük őket: ne gondoljanak külön utakon járni! Jó példa erre a txtr.hu/ekonyv.hu balsikere: az óriási név (Coelho), a hatalmas médiakampány (sőt, a súlyos buktának minősíthető saját olvasó koncepciója) ellenére jelképes vásárlási arányt produkált. Úgyszintén hiábavalónak látszik a zárt rendszerekhez való ragaszkodás (polc.hu, PIM DIA), az olvasóeszközök zöme ugyanis alkalmatlan a tartalmak fogadására.

Kiút...

Vagy inkább az egyetlen út.

  • tartalom
  • ár
  • formátumfüggetlenség (prc + epub)
  • DRM-mentesség

Az a meglátásom, hogy egyre inkább elkerülhetetlen lesz egy többé-kevésbé centralizált és/vagy egységesített rendszer létrehozása és működtetése (ezt indokolja a fizetés egyszerűbbé tétele, így az ár alacsonyabban tartása, továbbá az, hogy sok forrás egyszerűen nem magától értetődő az olvasók számára). Hogy melyik lesz ez a rendszer, vagy egyáltalán most létezik-e, nem tudom. Én a magam részéről tökéletes megoldást még sehol sem láttam (nem mintha lenne), viszont azt igen, hogy ennek megalkotásához minden feltétel adott (anyagi, személyi).

Csak a döntés hiányzik. Döntés az összefogásra.

A kérdőív és a kiértékelés elkészítésében múlhatatlan érdemeket szerzett barátaim segítségét ezúttal is hálásan köszönöm!

43 komment

Címkék: vásárlás drm felmérések e könyvesbolt elméleti kérdések gyakorlati kérdések

A bejegyzés trackback címe:

http://ekonyvolvaso.blog.hu/api/trackback/id/tr313593924

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

dr. beavereater 2012.01.20. 18:04:48

Hadd segítsek értelmezni a 10-55 eFt közötti értékeket az áraknál: vannak olyan tudományterületek, ahol nem ritka a 2-300 dolláros e-könyv (pl. petrolkémia, orvostudomány).

bbandi 2012.01.20. 19:26:43

Nem lebecsülni akarom Romhányi fordítását, de tudomásom szerint csak városi legenda a magyar szöveg angolosítása.

kismica 2012.01.20. 20:32:21

Engem meglep, hogy mennyivel több ffi olvas így, mint nő.

piettro 2012.01.20. 21:06:04

Köszönet a sok munkáért. Sok meglepetés nem ért :).
Viszont én személy szerint szkeptikus vagyok, amíg "húzónevek" nem jelennek meg, addig itt nagy mozgás nem lesz :(.

myofibrillum 2012.01.20. 22:20:33

Köszi, azért egy kritika: a szöveget tartalmazó grafikonokon igazán forgathattál volna 90°-ot. Alulról felfelé olvasni félrebillentett fejjel nem egy túl kényelmes pozíció. Vagy legalább a szavakat írtad volna függőlegesen. :oP

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.01.21. 08:31:28

Na így néz ki egy _eredeti_ felmérés! A "hogy kell a piacra lépni" kérdést megválaszoltuk. A "hogyan fogják ezt tolerálni a jogtulajdonosok" kérdést sajnos még nem.

Szerintem még van idő, hogy magyar szerzők dominanciát szerezzenek ezen a piacon, mielőtt valaki tényleg tőkeerős külföldi szét nem csapja azt a fősodorbeli külföldi bestsellerekkel.

Nem szeretem az olyan iparosokat, mint Fejős Éva meg Vass Virág, de simán szövetkeznék velük is, hogy emelkedjen az elektronikusan elérhető címszám.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2012.01.21. 08:39:48

@myofibrillum:
A magyar közgazdász társadalomnak 18 évig megfelelt így még akkor is, amikor ők fizettek érte. Különben is, ebben a korban már kell a nyaktorna is! Nemkülönben nem volt kényelmes egyébként 4 napig a gép előtt ülni és csak a grafikonokat gyártani.
Na...

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2012.01.21. 08:49:06

@kismica:
Ennyivel több férfinak volt ideje kitölteni a felmérést, mint nőnek... Buszon kb. kétszer annyi férfit látok olvasni, mint nőt, tehát uszkve 1/3-2/3 az arány. És egyre több nő olvas elektronikus eszközön.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2012.01.21. 09:02:57

@dr. beavereater:
Köszönöm. :-) Annó én is vettem számítástechnikai szakkönyvet 20-30 ezer forintért, de az 55 ezer azért húzósnak tűnik. Bár nem kételkedem a valóságtartalmában.

KZsuzsa · http://deepindata.com 2012.01.21. 10:34:26

szerintem az, h kevesebb nő olvas, azért lehet, mert a "kütyük" tipikusan "férficuccok", inkább a férfiak érdeklődőbbek ilyen irányban.
az eredmények egyébként engem sem leptek meg, bár jó kérdés, ez mennyiben van azért, mert az így gondolkozók töltötték ki, és mennyire valóban trend :)

dr. beavereater 2012.01.21. 10:40:57

@Professzore: nincs mit. Először én is csodálkoztam, de aztán elmagyarázta a kolléga, hogy a petrolkémiai iparban minden két nullával odébb van...

dr. beavereater 2012.01.21. 10:43:11

@dr. beavereater: sőt, mutatott olyan monográfiát, ami papír, és tíz évvel ezelőtt került 1100 dollárba... gyorsan vissza is adtam neki :)

Atyaman 2012.01.21. 12:39:39

Alert: wall of text incoming!

Talán kicsit alábbhagyott a lelkesedés itthon az e-könyvekkel szemben. Biztos voltak sokan, akik csalódtak a tartalomszolgáltatás lassú ütemében. Én ennek tudom be a kevesebb kitöltőt.

»Viszonylag érdekes volt, hogy vajon egy Kindle tulajdonosa miért keres elsősorban epubot... :-)«

Gondolom mert egyszerűbb/gyorsabb a stílusleírót a saját szája ízére módosítani az epubban, majd azt mobivá konvertálni, mint mobi esetén eljutni ugyanerre az eredményre.
Én pl. archiválás szempontjából is a könnyebb szerkesztés miatt az epubot preferálom a mobival szemben (persze az xml, html és rtf mindkettőt megelőzi).

Nemrég írta Dworkyll, hogy ő jobban kedveli a mobit, mert a megjelenítése egységesebb a különböző eszközökön. Ez tényleg jó, de ha valami okból az ember mégis egy epubos eszközt szerez be legközelebb, akkor fentebb írtak miatt egy eleve epubnak készült fájl stílusleírójában sokkal könnyebb kiigazodni, mint egy calibre által konvertáltén, és sokkal gyorsabb is, mint a mobi->xml/html/rtf->epub útvonal.

A boltok és a vásárlási hajlandóság összefüggésében tényleg nem fényes az e-Köny Magyarország és a polc.hu szereplése, viszont kíváncsi lennék mennyivel lenne siralmasabb a helyzetük, ha az elköltött összegeket/visszatérő vásárlók számát is ismernénk.
Pl. az, hogy én már vásároltam az adamobooksnál és a Multimedia Plazaban is egyszer-egyszer – utóbbihoz simán visszatérek még, ha jönnek húzócímek –, az ugyanakkora súllyal esik a latba, mint az sfportalos és galaktikás vásárlásaim, ahonnan több kiadványt szereztem be.

Az árkérdéshez: nemrég itt a blogon felmerült egy olyan kívánság, hogy egy vásárló szerette volna tudni milyen költségek állnak egy e-könyv előállítása mögött és ő ehhez képest lenne hajlandó adott összeget áldozni rá. Akkor az volt a nézetem, hogy elsősorban annyit ér egy e-könyv, amennyit mi hajlandóak vagyunk adni érte. Ezt most is tartom, de egy friss vásárlási élményem miatt annyiban revideálnom kell, hogy talán ideje lenne egy a korábbinál is jobban egyszerűsített, rövid, velős összefoglalónak, ami nem is feltétlen a folyamat leírása lenne, hanem a téves állítások cáfolása (nincs nyomda, nincs terjesztő -> miért nem 500 Ft az e-könyv?). Mondom ezt azért mert egy ideje most éreztem először, hogy az eladó hülyének nézi a kedves vásárlót*, valószínűleg így éreznek azok is, akik nem tudják miért ennyi az annyi.

*Egy adott, (warhammerrel foglalkozó) angol könyvesboltban usa címmel történő vásárlás esetén a legújabb, fizikailag márciusban, e-booként már február 3-án megjelenő bestseller (mert fenn lesz a NYT bestseller listáján, efelől ne legyen senkinek kétsége :-)) 8 dollár. EU címmel viszont 9 euro ($11,63), hogy szegény ausztrálokról már ne is beszéljünk: 14 AUD ($14,666). Ez ekkora feláraknál (45% és 83%) már nem az áfáról szól, hanem a különböző földrészeken/országokban lévő eltérő könyvárazási stratégiákról. És amíg meg nem magyarázza nekem valaki, hogy e-könyveknél erre miért van szükség, addig maradok "amerikai lakos", mert az a véleményem róla, hogy bullshit. (Ez vonatkozik az Amazon féle +$2-ra isl.)

Topy 2012.01.21. 13:11:07

"vajon egy Kindle tulajdonosa miért keres elsősorban epubot" - mert régebbről van egy epubbal etetendő készülék is a háznál :)

myofibrillum 2012.01.21. 13:17:03

@Professzore: Szerintem a közgazdászok sem mindig logikusak. Ez simán lustaság, szerintem. És csak annyi a titka, hogy megcseréled az x és az y tengelyt a statisztika-programban. :P

kismica 2012.01.21. 14:28:44

Egyébként a "magasabb" árakon nincs mit csodálkozni, ha nézzük a kitöltők adatait: erősen iskolázott, fő-/nagyvárosi fehérgalléros. Nyilván vesz egyrészről szakkönyvet, másrészről úgy általában többet szán könyvre/árak esetén magasabb a fájdalomküszöbe, mint egy átlag Blikk-olvasónak.

Viszont ez azt is jelenti, h ha a tömegeket akarják megcélozni a könyvkiadók és -terjesztők, akkor süthetik a bevételálmaikat az 1.5-2e feletti árakkal. A MEK-ből, DIÁ-ból letölthető szépirodalom sem sarkall e-könyv olvasó vásárlásra, ha már valaki leérettségizett és nem magyar szakra megy (tekintsünk el attól, h ez szomorú tény-e vagy sem)...

Szóval a "lopás" oka erősen a "nincs (igényelt) tartalom".

kismica 2012.01.21. 14:43:12

@KZsuzsa: Nemcsak mert műszaki, hanem, mert még mindig nehezen lehet venni. Ok, Kindle-t tudsz rendelni bárhonnan, de a hazai e-könyv olvasó kínálat nem Bp-en 40e alatt elég siralmas.
Én pl. szeretem a kütyüket, de ami helyben van (nem a vásárlás a legfontosabb, hanem, hogy legalább kézbe tudjam venni, milyen), az elég kevés.

(Amúgy a női-ffi vonalhoz: normális (nem csicsás, viszonylag kicsi, nem fém/köves) női solar atomórát kb. 1 évig kerestem, végül lemondtam róla, ebay-en sem találtam, merthogy arra, állítólag, nincs igény, főleg ffi-ak szeretik, hogy sokat tudjon az óra - mondjuk azóta sem értem, mi a sok tudás a fentiben...)

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2012.01.21. 16:15:36

@myofibrillum:
Hát végülis ja. Kár, hogy statisztikai program az Excel volt, meg utána a Corel Draw! Ezen meg nem egy mozdulat.

De egyébként javaslom egy blogposzt megírását ugyanennyi anyagból. Mókás történet, tényleg. Nekem csak uszkve 10 napom ment rá. Ja, és persze a pénzből, amit kaptam érte, épp most foglalóztam le az új BMW-met. Olcsó vót: "jobbklikk > kép mentése más néven".

myofibrillum 2012.01.21. 16:30:33

@Professzore: Fiatalember, kérem ne hisztizzen! Nekem hónapok mennek el arra, míg a pénzkereső blogomba megírok egy szakmai cikket, hogy olyan érthető legyen, amitől egy nem szakmai ember is megérti, és közben eladja a témát professzionálisan is. Magadért csináltad, nem? A kritikai megjegyzés arról szólt, hogy a téma jobban eladja magát, ha ilyen apróságokra is odafigyelünk, mert érthetőbb, átláthatóbb, könnyebben befogadható információ.
Egyébként: csagalom, nyugavér! ;)

Majd megkérem a közgazdász pasimat, hogy árulja el, Excelben hogyan lehet ezt legegyszerűbben átkonvertálni, jó?

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.01.21. 16:44:58

@myofibrillum: A percepció-pszichológus havernőt is faggasd ki arról, hogy mi a másodlagos üzenete a függőleges vízszintes oszlopoknak egy diagramban ;-) Szerintem itt fontosabb, mint a nyaktekergetés.

Ha már itt hasogatjuk a hajszálakat, jól nevelt értelmiségiekhez méltóan ;-)

Dr. DwoRkyll :-P

myofibrillum 2012.01.21. 17:04:42

@Dworkyll: Egyszerűbb, ha elárulod, nem? :P

De most komolyan, tegye fel a kezét, akinek könnyű volt a statisztikát elolvasnia és értelmeznie úgy, hogy közben balra billentett fejjel kellett elolvasnia, mi van oda írva, és perceken át az összehasonlítások eredményeit elemeznie!

Atyaman 2012.01.21. 17:28:37

@myofibrillum: Nekem különösebben nem esett nehezemre. Az a gondolat pedig, hogy most jó eséllyel valaki más is ugyanígy balra billentett fejjel ül a monitor előtt még meg is mosolyogtatott. Az már csak hab volt a tortán, hogy beugrott az a kép is, hogy ezt nyilvános helyen teszi (munkahely, net kávézó, busz...) xD

myofibrillum 2012.01.21. 17:45:02

@Atyaman: Ahh, majd eljutsz Te is abba a korba, amikor már az is életveszélyes lesza számodra, ha levegőt veszel! :P :D Az én koromban már komoly veszélyei vannak az ilyesfajta fejbillegetésnek. De nem provokálom Dworkyllt azzal, hogy kifejtem a fejbillentés mely izmaimat rántja görcsbe elnyomva mely carotsokat,a melyek hogyan akadályozzák meg a vérem egyenletes áramlását a koponyámba,a mellyel hogyan blokkolják konkrétan a logikai gondolkodásomat, és mely agyi központjaim maradnak ennek hatására megfelelő O2 és cukor nélkül, és hogy ez miképpen okozhat még egyéb bajokat is, pl. hogy ültömben úgy maradok, mert az én koromban már ültében, fektében is úgy maradhat az ember, ha nem figyel oda. Ami nem vicc most, mert tavaly sírógörcsökkel egyetemben verekedtem el magamat a gyógymasszőr-csontkovácshoz, hogy egyáltalán fel tudjam emelni a karomat. Pont az ilyen nyakatekert helyzetek miatt. Tudom, hogy ez totálisan egyéni és teljes mértékben OFF téma, csak hát, a szubjektumom megértése talán ad némi felmentést az alól, hogy felvetettem egy jogos kritikát. A többi az érzékeny Férfi Ego hisztije. :P

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2012.01.21. 21:47:07

Ár: még mindig úgy gondolom, hogy a szakkönyv - mivel más kasszából megy - nem nagyon illik bele a a "mennyit költenélbe".

(Azzal együtt, hogy az egyik 5500 szerintem én voltam, egy 18 dolláros trilógiával.)

Miért keres valaki epubot? Egyrészt, magyar tartalmaknál - tisztelet a kivételnek - elég megkerülhetetlen, másrészt viszont google: könyvcím-epub elég hamar kidobja a "szürkeállományt".

Arturo 2012.01.21. 22:25:06

Van, aki a hobbijához vesz szakkönyvet, saját pénzből. Tudom, sokkal többen vesznek szórakozási céllal szépirodalmat, de attól még ilyen is van. :)

ehran 2012.01.22. 14:36:18

Köszi én is az összefoglalót!
A források megjelölésénél az agressziót én sem értem, de a "szégyenlősséget" igen: azért ne feledjük, nem árt az óvatosság, néhány hely esetében meg mondjuk úgy utasítás is a tagoknak, hogy lehetőség szerint említés szintjén se kerüljön elő sehol a neve. Megy a para, mert a jogvédői oldalról általában inkább keménykednek, minthogy normális alternatívát kínáljanak. Lásd ugye a felmérés eredményét is, kellene a normális kínálat normális áron, és akkor szépen jönnének a vásárlók is - én is szívesebben áttérnék a (papírkönyvnél) olcsóbb ekönyvekre, ha választhatnék, és mindjárt spórolnék is a jelenlegi helyzethez képest. Azokról a könyvekről nem is beszélve ugye, amiket papíron egyszerűen lehetetlen beszerezni.

@Komavary: Én is különválasztanám az árnál a szakkönyvet és a szórakoztató irodalmat.

Pamina 2012.01.23. 11:31:11

Az 55ezres válasz szerintem egyszerű félreértelmezés: nem e-könyvre, hanem e-könyvolvasóra értette.
Köszi az összegzést, már vártam :)

dr. beavereater 2012.01.23. 12:08:58

@Pamina: ebben ne legyél olyan biztos. Példa:
www.sciencedirect.com/science/book/9780884154976
29 fejezet, fejezetenként (!) 31$. Együtt megkapod a feléért :)

Balu5 2012.01.23. 13:15:44

Köszönöm az összefoglalót!
Érdekes az eredmény, kár hogy fele annyian töltötték ki mint korábban.

oregharcsa 2012.01.23. 19:21:54

"Ezzel együtt továbbra sem világos, hogy az emberek jelentős része miért ragaszkodik változatlanul a pdf-hez ilyen karakán módon."

Nos, nagyon egyszerű a válasz.
Ezt még a legretekebb készülék is megjeleníti.
Ráadásul ha az olvasó képernyőjéhez van igazítva az már csak hab a tortán. Persze ettől még nem lesz ekönyves formátum.
Viszont sokkal könnyebb előállítani mint egy prc-t vagy epub-ot amiben mondjuk még képek is vannak.
Elég beállítani egy A6-os formátumot és ez minden 6"-os készüléken ugyanúgy fog kinézni.(kipróbáltam Iphone készüléken is és meglepően jó volt az olvashatósága)
Persze nem ennyire egyszerű a dolog, de mégis ez a leggyorsabban elkészíthető, minden készüléken elérhető formátum.

üdv

Öregharcsa

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2012.01.24. 12:31:00

@Pamina:
Először én is erre gondoltam, de annyira egyenletes az 5500 forint feletti összegek eloszlása, hogy ez nem lehet ennek az oka. És mint kiderült, helyes volt az elgondolásom.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2012.01.24. 12:31:43

@Balu5:
Kár. Meg az is, hogy nem lett reprezentatív. A FB-on alig osztottátok, illetve aki osztotta, annak sem lett sok eredménye sajnos. :-(

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2012.01.24. 12:47:43

@oregharcsa:
Elvileg igazad van, gyakorlatilag meg a megfelelő pdf-olvashatósághoz, ahogy írod is, vagy optimalizáltság kell (és) vagy nem pdf, hanem áttördelhető, szerkeszthető formátum, ami meg nem pdf...
Persze, ahogy rengetegen írták, a Calibre csodákra képes.

könyvbolond_konyhatündér 2012.01.24. 15:00:08

Lehet, hogy nem reprezentatív körökben mozgok, de kizárólag nőismerőseim olvasnak e-eszközön (már majdnem abbahagytam ott, hogy olvasnak...:))

Sok könyves családban nőttem fel, minket is szinte kiszorítanak a lakásból a könyvek, pedig szinte csak szakkönyvet veszünk már vagy 25 éve. NEm is győznénk anyagilag az olvasnivaló vásárlását, szépirodalmat mióta az eszemet tudom, könyvtárból szereztem be. Aztán ha valami annyira megtetszett, hogy többször is el kívántam olvasni, azt megvettem, akkorra már inkább antikváriumból. Ilyen háttérrel én bizony nem érzem bűnnek a könyvek szürke zónás beszerzését - nekem csak addig kell, míg elolvasom. Kölcsönvettem, elolvastam, ennyi. HA valamit nagyon megszeretek, akkor még nem tudom, hogyan fogok viszonyulni az e-vásárláshoz - mivel ez most nem alternatíva, hát papíron veszem meg.

Dworkyll · http://ekonyvolvaso.blog.hu/ 2012.01.28. 13:38:26

@kismica: Jaja. A reggeli elirásokat szerencsére már javították.

Professzore · http://ekonyvolvaso.blog.hu 2012.01.28. 14:10:41

@Dworkyll:
Egész jó cikk, de hiba így is maradt benne. :-)

hammerhead 2012.02.02. 08:47:01

szomorúan láttam, becsattogva egy könyvesboltba, hogy még az sfportálos szerzők is inkább a nyomtatott formát részesítik előnyben... :) újabb műveiknél. és nyoma sincs az illetékes műnek elektronikus formában. kénytelen voltam úgy megvenni a papírkönyvet, bár el tudok képzelni az esemény (papírkönyv) mögött álló objektív okokat is. :P

gaborm · http://gaborm.blog.hu 2012.02.02. 09:37:11

Én hasonlöan érzek minden egyes Galaktika bolt hírlevél olvasása közben. Jobbnál jobb könyvek de kizárólag papíron amiket súlyuknál fogva aranyáron szállítana bármelyik posta vagy futár külföldre. Reménykedve felcsattogok a netre hátha kettős megjelenés volt csak nem fért a hírlevélbe bele. Mindhiába. Már az e-novellák se frissülnek elég régóta. Jó volt szép volt de úgylátszik a kezdeti lelkesedés letört mikor kiderült az eolvasó tulajok tábora nem mindenevő.

piettro 2012.02.03. 09:30:21

@gaborm: Csatlakozom (és csalatkozom, a Galaktikában). De most komolyan, manapság sci-fit papíron olvasni?!

Rajki család 2013.08.21. 13:47:31

Szia,

A BGF-PSZF másod diplomás diákja vagyok. Szeretném megkérdezni, hogy a blog-on szereplő információkat felhasználhatom-e a szakdolgozatomhoz.
Amiről írok, Jövő útja avagy tanuljunk elektronikus könyvből. Azért
esett erre a választásom, mert jelenleg én is használok e-könyvolvasót és sokkal praktikusabb egy kis eszközt elhelyezni a táskában, mint súlyos és nehéz könyvekkel járni és abból készülni. Pici csavar még van benne mert én gazdasági oldalról nézném mint egy beruházást az egyik kiadónál.

Köszönöm a segítséget,

Kellemes napot!

Rajki Brigitta